város Róma (ettől 50 km.-nyire) olasz tartományban, a tenger partján, vasút mellett, (1881) 2764 lak. Asszonyainak festői öltözete ismeretes.
(Notec), a Warthe legnagyobb jobboldali mellékvize. Két forrásolyóból ered. A K-i Montwey néven Kalisz és Varsó határán ered, a Brdow- azután a Goplo-tóba folyik; a Ny-i Gnesentől 23 km.-nyire a Szkorzencini tóbol folyik ki. Mindkettő a Pakos-tóban egyesül, innen a Mölno-, azután Ny-felé a Pturki-tavon átfolyik és Landsberg fölött 9 km.-nyire torkollik. Hossza mintegy 440 km., vizkörnyéke 18,691 km2. Alsó folyásában öntözi a Netzebruch nevü völgyet, melyet csak újabban tettek megművelhetővé. nagyobb mellékvizei: a Rokitka, Lobonska, Küddow és a Drage.
az egykori lengyel Kujávia; jelenleg kiterjed Marienwerder porosz kerületnek Flatow és Deutsch-Krone, továbbá Bromberg kerületnek Bromberg, Inowrazlaw, Kolmae, Wirsitz és Czarnikau nevü járásaira.
város Zwickau szász kerületi kapitányságban, 16 km.-nyire Plauentől, a Göltzsch balpartja közelében, vasút mellett, (1890) 6589 lak., papirgyártással, nagy számu szövőszékkel; a XV. sz.-ból való kastéllyal.
város Jungbunzlau cseh kerületi kapitányságban, az Iser mellet, (1890) 2230 és vele szemben Alt-Benatek, 1084 lak.
falu Bruck a. M. alsó-ausztriai kerületi kapitányságban, a Mürz és vasút mellett, (1890) 2874 lak., vasérbányával, kohókkal, vasöntéssel, Bessemer- és Martin-féle acélkészítéssel, amely iparágak több mint 1000 munkást foglalkoztatnak. 7 km.-nyire van Mürzsteg császári vadászkastély.
város Neuhaus cseh kerületi kapitányságban, (1890) 2624 lak., szeggyártással, posztó- és pamutszövéssel és szövőiskolával.
város Mecklenburg-Strelitz nagyhercegségben, vasút mellett, ahol a Tollense a Tollense-tóbol kifolyik, (1890) 9323 lak., gép-, konzerv-, sör- és szeszgyártással, malmokkal; egy nagyhercegi kastéllyal; régi körfalakkal, melyekben négy szép gót kapu látható; Reuter és Gellert emlékeivel. 2 km.-nyire tőle a Tollense-tó partján épült Belvedere-kastély a nagyhercegi család egyik nyaralója. 1631. Tilly ostrommal vette be. V. ö. Boll, Chronik d. Vorderstadt N. (1875).
város és vár Felső-Elzász német birodalmi tatrománybon, 3 km.-nyire a Rajnától, a Rajna-Rhône-csatorna és vasút mellett, (1890) 3052 lak.
az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi Sváb-kerületben, a Duna jobbpartján, a vasút mellett, (1890) 7507 lak., krétagyárral, nyilvános könyvtárral és szinházzal. Közelében van a Donaumoos, Bertholdsheim nevü nagy kastély és Grünau, egykori hercegi nyaraló. Az egykor N.-i hercegségről (2750 km2, 90,000 lka.) Bajorország 1505. mondott le; első önálló hercege Henrik Ottó volt, akinek halála után Zweibrückeni Wolfgang pfalzgróf örökölte. 1808-ban I. Miksa, a későbbi bajor király újra egyesítette.