Nitidulidae

(állat), l. Fénybogarak.

Nitimur in vetitum

(lat.) a. m. szeretjük, ami tilos. Ovidius Amores-éből (3,4,17) vett idézet.

Nitrálás

Azokat a különféle kémiai reakciókat, amelyekkel a különböző szén- (organikus) vegyületekből az u. n. nitrovegyületek (l. o.) készíthetők, N.-nak nevezik.

Nitrátok

a salétromsav (l. o.) sói.

Nitrifikáció

a salétrom képződésének tudományos elnevezése, l. Salétrom.

Nitrilek

az alkoholgyökök (p. metil, etil, propil stb.) ciánvegyületének tudományos neve. A N. többféle módon képződnek, igy: ha az alkoholgyökök halogénvegyületeit káliumcianiddal (borszeszes oldatban) 100°-ra melegítjük, p.

CH₃J + KCN = CH₃CN + KJ

metiljodid káliumcianid metilcianid káliumjodid v. acetonitril

vagy ha a zsírsavak ammoniumsóit foszforpentoxiddal (vagy más vizelvonó anyaggal) száraz desztillációnak vetjük alá stb. A N. többnyire vizben oldhatatlan, éteres szagu folyadékok, amelyek bomlás nélkül átdesztillálhatók és jellemző reájuk nézve, hogy savak lúgok behatására organikus sav és amminiák keletkezik belőlük. P.

CH₃CN + 2H₂O + CH₃COOH + H₃N

acetonitril víz exetsav ammoniak v. metilcianid

A N.-kel izomerek az u. n. karbilaminek. Ezek rendkívül kellemetlen szagu, folyós vegyületek és a N.-től főleg abban különböznek, hogy híg savak behatására aminek és hangyasav keletkezik belőlük. P.

C₂H₅NC + 2H₂O = C₂H₅NH₂ + H.COOH

etilizocianid víz etilamin hangyasav

Nitritek

a salétromos sav (l. o.) sói.

Nitro

(NO₂), összetett, egyvegyértékü negatív gyök, l. Nitrovegyületek.

Nitrobenzol

v. mirbánolaj, l. Keserü mandolaolaj.

Nitroetan

az etiljodid és száraz ezüstnitrit egymásra hatásánál képződő vegyület; kémiai képlete C₂H_5..NO₂. Szintelen, könnyen mozgó kellemes szagu folyadék; fs. 1.058 (13°-on), fp. 113.5°.

˙