Nitrokalcit

a. m. mészsalétrom. L. Salétrom.

Nitrolit

l. Robbanó szerek.

Nitromannit

l. Mannit.

Nitromekonin

l. Mekonin.

Nitroprusszidnátrium

nátriumnitroferrocianid. E vegyület szerkezete pontosan még nincsen megállapítva; legegyszerübb képlete: Na₂Fe(CN)₅(NO)+2H₂O. Előállítása ugy történik, hogy porrá tört 1 sr. kálimferrocianidot (sárga vérlúgsót) 2 sr. olyan koncentrált salétromsavval öntünk le, amelyet előbb egyenlő térfogat vizzel felhigítottunk. A tömeget vizfürdőn addig melegítjük, mig a kivett próba ferroszulfáttal kék csapadékot már nem ad. A lehült folyadékot a kiváló salétromkrisztálokról leöntvén, nátriumkarbonáttal telítjük és besűrüsítés után borszesszel elegyítjük, amelyben a képződött N. felöldódik, mig a többi sók nem. A borszeszes oldatból a N. szép vörös szinü rombos piramisokban kristályosodik ki. A N. vizben igen könnyen oldódik; oldata a világosságon elbomlik, berlini kék válik ki és nitrogénmonoxid távozik el belőle. A N. oldatát az alkaloszulfidok kimutatására kémlőszerül használják, mert lúgos eldatban az alkáliszulfidok nyomainak jelenlétében is ibolyaszineződés áll elő. A nehéz fémek sóinak oldatában N.-tól többnyire csapadékok keletkeznek. A csapadék az illető nitroprusszid- sóból áll. Ha a nitroprusszid-sókhoz sósavat öntünk és a folyadékok vakuumban kristályosítjuk, vörös prizmákban kapjuk meg a nitroprusszid-savat, amelynek képlete: H₂Fe(CN)₅(NO)+2H₂O.

Nitroszakkaroz

(nitrosaccharose), szakkaroztetranitrát, C₁₂H₁₈(NO₂)₄O₁₁. Előállítható a cukorból, ha azt a koncentrált kénsav és koncentrált salétromsav elegyével összehozzuk. Fehér tömeg, amely ütéstől igen hevesen explodál.

Nitrovegyületek

Ha a különféle organikus vegyületekben a szénhez kötött hidrogénatomot az egy vegyértékü nitrogyökkel (NO₂.) pótoljuk akkor a megfelelő N. keletkeznek, melyeknek tudományos elnevezésében a nitrogyökök számát a görög számnevekből képzett mono, di, tri stb. szókkal jelöljük. P.

C6H6	C6H5NO2	C6H4(NO2)2	C6H4(NO3)3
benzol	mononitrobenzol	dinitrobenzol	tinitrobenzol

A N. általában véve ugy képződnek, ha az illető szinhidrogént koncentrált salétromsavval, vagy ha az alkoholgyökök jódvegyületeit ezüstnitrittel hozzuk össze. A N. többnyire folyósak és a gyors felmelegítéskor explodálnak. Jellemző reájuk nézve, hogy kálimhidroxidtól nem bomlanak el. Ebben különböznek a salétromos sav összetett étereitől, amelyek káliumhidroxid behatására az illető alkoholra és salétromos savra bomlanak szét (elszappanosodnak). A mononitro-vegyületeket a fejlődő hidrogén többnyire amido-vegyületekké redukálja.

Nitroxilklorid

(nitroyl-, nitrylklorid), NO₂Cl. E vegyület a nitrogéntetroxidnak és a klórnak egyesülésekor képződik; de legtöbbnyire ugy állítják elő, hogy ezüstnitrátot foszforixikloriddal melegítenek. A N. sárga szinü és nagyon fojtós szagu folyadék; fp. 5°. Vizzel összehozva, salétromsav és sósav képződik belőle.

Nitrozaminok

igy nevezik azokat a szénvegyületeket, amelyekben a nitrozogyök (NO) nem egy szénatomhoz, hanem egy nitrogénatomhoz van kapcsolva, p. metilnitrozamin (CH₃)₂.N.NO.

Nitroze

igy nevezik a Gay-Lussac-féle toronyban összegyűlő, salétromsavval telített kénsavat. L. Kénsavak és sóik.

˙