Növénypektin

l. Növénykocsonya.

Növényprofilaxis

a. m. növényóvás.

Növényrégiók

l. Magyarország (növényföldrajza) és Növényföldrajz.

Növényrendszer

(systema vegetabilium), tudományos alapra helyezett felosztása, illetőleg összefoglalása a növényeknek, közelebbi vagy távolabbi rokonságuk nyomán. A N. mesterséges (systema vegetabilium), tudományos alapra helyezett felosztása, illetőleg összefoglalása a növényeknek, közelebbi vagy távolabbi rokonságuk nyomán. A N. mesterséges (systema artificiale) és természetes (systema naturale), amazt csak egy és tetszés szerint választott bélyegre alapítják. (l. Mesterséges rendszer), emennek alapjául a növénynek lehetőleg minden bélyegét tekintetbe vesszük s ezekből építjük fel a természetes rendszert. mesterséges N. Linné rendszere (l. o.). Ha a cél, hogy a növényt mennél könnyebben szisztémába állíthassuk s azután ennek a nyomán valamely növény nevét fölkereshessük, erre a célra a mesterséges rendszer elegendő, sőt vele általában könnyen boldogulhatunk. A természetes rendszernek azonban az a célja, hogy a növényeket természetes rokonságuk szerint helyezze közelebb vagy távolabb, ugy hogy az egymás után való sorozatuk a növényvilág kifejlődésének hű mása legyen, vagyis a növényországnak lassu és fokonként való megjelenését előtüntesse, még pedig lehetőleg első kezdetétől fogva, felfelé mindég a tökéletesebbeket és tökéletesebbeket, mig végre a N.-t a legtökéletesebbekkel (vitorlásviráguak, boglárkafélék, fészkesek) végzi be. A természetes N. tehát a növényország kifejlődésének családfáját tárja elénk. Ilyen tökéletes N. csak egy lehetséges, mert csak egy felelhet meg a növényvilág természetszerü fejlődésének. Ha a botanikai tudomány fejlődésével több természetes N. támadt, egymástól csak tökéletlenségre v. tökéletességre különbözik, valamint az útra-módra nézve, amelyet Endlicher, De Candolle és Jussieu a természetes N. titkának földerítésére magok elé tűztek. De Candolle és Jussieu a növények főbb csoportjait ismerték fel, Endlicher a családokat alapította és határolta jobban, Braun Sándor pedig az egyes családnak egymásután való sorakozását, rokonságbeli kapcsát kétségtelenül természetesebben derítette ki. (V. ö. Eichler.) Braun rendszere a mai válogatott rendszernek, vagyis az olyan rendszernek is alapja, amelyet (systema eclecticum) nem egy ember derített ki, hanem inkább az ismert rendszerek javából saját és más botanikusoknak a N.-re vonatkozó munkáiból állított össze. Ilyent látni Borbás, A növényország tankönyve (Budapest 1886, 123. old.), s más tankönyvekben is. Meglehetős tökéletes a példaképen itt következő Eichler-féle természetes N.:

A) Nem virágzók (Cryptogamae).

1. oszt.	A moszatok (Algae) a csillárkákkal (Characeae).
2. "	A gombák (Fungi), a zuzmók (Lichenes) alosztályával.
3. oszt.	Májmohák (Hepaticae).
4. "	Lombos mohák (Musci).
5. oszt.	Surlók (Equisetinae).
6. "	Korpafűrendüek (Lycopodinae).
7. "	Harasztrandüek (Filicinae).

B) Virágzók (Phanerogamae).

1. rend.	Pálmatobzosak (Cycadeae).
2. "	Tűlevelüek v. tobzosak (Coniferae), a tiszafélék, ciprusfélék, Taxodineák, fenyőfélék, Araucariaceák családjával.
3. "	Gnetumfélék (Gnetaceae).

1. Egyszikűek.

1. rend.	Liliomvirágnak: Liliaceae, Amaryllidaceae, Jurcaceae, Iridaceae, Haemodoraceae, Dioscoreae, Bromeliaceae.
2. "	Ellencsirásak: Centrolopidaceae, Restiaceae, Eriocaulaceae, Xyridaceae, Commelinaceae.
3. "	Buzogányviráguak (Spadiciflorae), Palmae, Cyclanthaceae, Pandanaceae, Typhaceae, Aroideae, Najadaceae.
3. "	Buzogányviráguak (Spadiciflorae), Palmae, Cyclanthaceae, Pandanaceae, Typhaceae, Aroideae, Najadaceae.
4. "	Pelyvás füvek: Cyperaceae, Grimineae.
5. "	Pizangképüek (Scitamineae): Musaceae, Zingiberaceae, Cannaceae, Marantaceae.
6. "	Anyahimesek: Orchidaceae.
7. "	Mocsáriak: Juncagineae, Alismaceae, Hydrocharitaceae.

2. Kétszikűek.

a) Különszirmuak (Choripetaleae), a szirom külön.

1. rend.	Barkásak: Cupuliferae, Juglandaceae, Myricaceae, Salicaceae, Casuarineae.
2. "	Csalánképüek: Urticaceae, Ulmaceae, Ceratophyllaceae.
3. "	Borsképüek: Piperaceae, Polygonaceae.
4. "	Központmaguak: Chenopodiaceae, Amarantaceae, Phytolaccaceae, Nyctagineae, Caryophyllaceae, Aizoaceae, Portulacaceae.
5. "	Sokanyásak: Lauraceae, Berberidaceae, Menispermaceae, Myristicaceae, Monimiaceae, Calycanthaceae, Magnoliaceae, Anonaceae, Ranunculaceae, Nymphaeaceae.
6. "	Keresztes viráguak: Papaveraceae, Fumariaceae, Cruciferaeae, Capparidaceae.
7. "	Bodorrózsaképüek: Resedaceae, Violaceae, Droseraceae, Sarraceniaceae, Nepenthaceae, Cistaceae, Bixaceae, Hypericeceae, Frankeniaceae, Eletinaceae, Tamarisceceae, Ternströmiaceae, Dilleniaceae, Clusiaceae, Oshnaceae, Dipterocarpeae.
8. "	Mályvaképüek: Tiliaceae, Sterculiaceae, Malva ceae.
9. "	Gólyaorrképüek: Geraniaceae, Tropaeolaceae, Limnanthaceae, Oxalidaceae, Linaceae, Balsaminaceae.
10. "	Balzsamos növények: Rutaceae, Zygophyllaceae, Meliaceae, Simarubaceae, Burseraceae, Anacardiaceae.
11. "	Vadgesztenyeképüek: Sapindaceae (beleértve Hippocastaneae), Aceraceae, Malpighiaceae, Erythroxylaceae, Polygalaceae, Vochysiaceae.
12. "	Kutyaképüek: Celastraceae, Hyppokrateaceae, Pittosporaceae, Aquifoliaceae, Vitaceae, Rhamnaceae.
13. "	Ebtejképüek: Euphorbiaceae, Callitrichaceae, Buxaceae, Empetraceae.
14. "	Ernyősviráguak: Umbelliferae, Araliaceae, Cornaceae.
15. "	Kőtörőképüek: Crassulaceae, Saxifragaceae, (Saxifrageae, Parnassieae, Frankoeae, Hydrangeae, Philadelpheae, Escallonieae, Cunonieae, Ribesieae), Hamamelidaceae, Plataneceae, Podostemanceae.
16. "	Kaktuszviráguak: Cactaceae.
17. "	Golgotavirágképüek: Samydaceae, Passifloraceae, Turneraceae, Loasaceae, Ditiscaceae, Begoniaceae.
18. "	Mirtuszviráguak: Onagraceae, Halorhagidaceae, Combretaceae, Rhizophoraceae, Lythraceae, Melastomaceae, Myrtaceae.
19. "	Farkashársképüek (Thymelinae): Thymelacaceae, Elaeagnaceae, Proteaceae.
20. "	Rózsaviráguak: Rosaceae (Pomeae, Roseae, Potentilleae, Rubeae, Poterieae, Spiraeeae, Pruneae), Chrysobalaneae.
21. "	Hüvelyesek: Papilionaceae, Caesalpiniaceae, Mimosaceae.
22. "	Hysterofiták (kétes rokonságu élősködők): Aristolochiaceae, Rafflesiaceae, Santalaceae, Loranthaceae, Balanophoraceae.

b) Forrtszirmuak, a szirmok alsó része egyben marad.

23. rend.	Erikaképüek: Ericaceae, Epacridaceae.
24. "	Kankalinképüek: Primulaceae, Plumbaginaceae, Myrsinaceae.
25. "	Diospyrinae: Sapotaceae, Ebenaceae, Styraceae.
26. "	Sodortbimbósak: Oleaceae, Gentianaceae, Loganiaceae, Apocynaceae, Asclepiadeae.
27. "	Csövesviráguak: Convolvulaceae, Polemoniaceae, Hydrophyllaceae, Asperifolieae (Borragineae), Solanaceae.
28. "	Ajakasviráguak: Scrofulariaceae, Labiateae, Lentibulariaceae, Gesneriaceae, Bignoniaceae, Acanthaceae, Selaginaceae, Verbenaceae, Plantaginaceae.
29. "	Csengetyüképüek: Campanulaceae, Lobeliaceae, Stylidiaceae, Goodeniaceae, Cucurbitaceae.
30. "	Ragadványképüek: Rubiaceae, Caprifoliaceae.
31. "	Csoportosviráguak: Valerianaceae, Dipsaceae, Compositae.

V. ö. Eichler, Syllabus der Vorlesungen über specielle etc. Botanik (4. kiad., Berlin 1886); Englernek ugyane című munkája (u. o. 1892); Kanitz, A növényrendszer áttekintése (3. kiad., Kolozsvár 1891); Borbás, A rendszertan s a növényország természetes rendszerének mai állása (Tanáregyl. Közl. 1872).

Növényrost

mint anyag, l. Protein és Rostanyag; mint szövet, l. Rostszövet.

Növénysejt

l. Sejt.

Növényselyem

általában a növényeknek szép selyemfényü szőre, kivált a magé és a krepinfélék családjában pl. a krepinfűé, a Beaumontia grandifloáré Wall. K.-Indiában, a Stephanotis floribundáé A. Brogn. Martinique-on, a Marsdenia tenacissimáé (Walk. et Arn.) K-Indiában, továbbá az Apocynum cannabinumé É.-Amerikában. L. Calotropis, Eriodendron.

Növénystatisztika

l. Növényföldrajz.

Növényszaporítás

a tenyésztésnek ama módja, melynél a fősúlyt nem a faj föntartására, hanem a tömeges termelésre fektetjük. Leggyakoribb a magról való szaporítás, de tömegesen szaporíthatunk növényeket gumókkal, hagymákkal, indákról, oltással (l. o.), bujtással (l. o.) és dugványozással (l. o.). Némely növényt vizben is lehet gyökereztetni, első sorban a vizi növényeket s ezeken kivül mindazokat, melyek nedves helyeket szeretnek.

Növényszárítás

l. Növények konzerválása.

˙