(növ. Betulaceae), kétszikü növénycsalád a barkások rendjében. Lombváltó fák v. cserjék, levelök váltakozó, egyszerü, szárnyalt erezetü, pálhájok hamar lehulló. Virágjok egyivaru, egylaki, barkás virágzatu. A himbarka hengerded, számos sűrü, paizsdad hegyelevél alkotja, a belső oldalához 2-4 pikkelyecske (elő levél) nő. Mindegyik hegyelevél mellett 3 virágocska van, a másik génusz (nyirfa) leple tökéletlen, két himje két-két félre hasad. Több génusza nincs. Mintegy 100 faja az É.i mérsékelt és hideg földgömbön terem, itt a legészakibb fás növények, de apróra is törpülnek (törpe nyir, zöld égerfa). A két génusznak meg az ős nyirfának (Betulinium Ung.) 76 faja a geologia harmad- és negyedkorából ismeretes. V. ö. Regel, Monographia Betulacearuum (Moszkva 1861).
(növ.), l. Galóca.
(állat), l. Fajdfélék.
(állat, Acanthis linaria L., csicserike), hazánk némely vidékeina lenike népies neve. Különösen a nyirfa magvait szereti, innét a név. L. Lenike.
vagy nyirok, l. Limfa.
Tamás, Mátyás király jegyzője volt. A magyar nyelvtörténetre fontosak az ő későbbi másolatban fönmaradt magyar szójegyzetei (glosszái) s egy verses jogi szabálya. Kiadta Kovachich György: Formulae solennes styli (Pest 1799, s a jogi szabályt Szilády Á. is a Régi magyar költők 1. kötetében).
l. Nyírfa.
az a gép, amellyel a len- s pamutszöveteket avagy papirosokat csinozás közben vizzel permetezik. L. Csinozás.
(pszikrométer), lásd Higrométer.
egy norvégiai politikai pártnak a neve, mely a XIII. sz. másik felében V. Magnus király és az egyház nagy befolyása ellen alakult nemzeti párt volt. A Ny. élén előbb Meyla Eystein és ennek halála után Sverrir állott. Nevüket a párt hivei onnan vették, hogy kezdetben az erdőben kellett elrejtőzniök s midőn ruhájuk elszakadt, a nyirfának héjával takarták be testüket. V. Hakon (1217-1263) uralkodása alatt e párt uralomra jutott.