Link. (növ.), Gőcsfonal.
(franc., ejtsd: öj dö böf), szó szerint a. m. az ökörnek a szeme. Az építészetben a XVII. sz. architekturájában divatba jött kere v. elliptikus ablakok neve, melyek különösen a magas Mansard-tetőket világítják meg. A legszebb O.-ablakokkal ellátott termeket Versaillesben és II. Lajos tündérpalotátjában Herren-Chiemsee-ban mutatják.
kikötőváros Lissabon (ettől 12 km.-nyire) portugál kerületben, a Tajo-torkolat É-i partján, a Ribeira de Lage és vasút mellett, (1878) 2875 lak., meleg ásványviz-fürdőkkel, Pombal-féle kastéllyal. 3 km.-nyire van Carcavelos falu kitünő szőllőtermeléssel.
1. O. im Vogtland, az ugyanily nevü járás székhelye Zwickau szász kerületi kapítánysában, a Fehér-Elster és a Hainbach összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 9426 lak., nagy szőnyegszövőgyárral (1000 munkás), korzett-, kammgarn-kelme-, asztalterítő- és kendőgyártással, jutaszövéssel és festéssel, sör- és malátagyárral. V. ö. Jahn, Chronik d. Stadt O. - 2. O. im Erzgebirge, falu zwickau szász kerületi kapitányság chemnitzi j.-ban, vasút mellett, (1890) 10,345 lak., szénbányával, őrlő- és fürészmalmokkal; kötöttárugyártással.
Tourn. (növ.) a. m. borvirág. l. Bösövény, Nadálygumó és Alkalmazkodás. - L. még Önant...összetételeit.
l. Oineus.
vagy Oenipontum, Innsbruck latin neve.
Mart.(növ.), l. Mustpálma.
(a görög a. m. bor szótól), az erjedési kémiának az az ága, mely kizárólag a borral foglalkozik; borászati tudomány. Oenologus, a borászattal tudományos alapon foglalkozó egyén.
L. (növ.), l. Ligetszépe; Oenothereae v. Oenotheraceae, l. Ligetszépe-félék.