l. Jack.
l. Hashajtó szerek.
l. Feloldás és Forrasztó szerek.
l. Devon-szisztéma.
álnév, l. Baker (3).
R. Br. (növ.), l. Olajfa; - Oleaceae, l. Olajfélék.
város New York É.-amerikai állam Cattaraugus countyjában, az Alleghany és vasutak mellett, (1890) 7358 lak., nagy petroleum-árutárakkal, kémiai gyárral, bőrgyártással.
(növ.) leander, Netruim L., a róla nevezett család örözöld cserjéje. Levelhármával, ritkán négyével örves, keskeny, fűzalaku, szép nagy virága álernyővé csoporotsodik, tüszőtermése hosszas, mgva üstükös. 4 faja a mediterán vidéken és Ázsia tropusi vidékén terem. A N. Oleander L. (rózsababér) egész 8 m.-nyi cserje Európa D-i, Afrika É-i és Ázsia Ny-i részének patakjai és tavai mellékén 500 m-ig. Virága rózsaszinű, ritkán fehér. Bódító mérges, keserü, levelét a bőr kipörsögése ellen házi orvosságnak használják. Virágát a szájba fogni, bokorját éjjelre álószabába hagyni nem célszerü. Porrá tört kérgével Európa D-i részén férget, egeret patkányt pusztítanak. Gyakori díszcserje, vesszőről könnyen szaporítható. Szenét Görögországban puskaporgyártáshoz használják. Virágjával a görög nők diszitik magokat. A N. odoreum Ait. Keletindiai, vigára jóillatu, több fajtáját termesztik. A N. piscidium keletindiai hársa fonószövő anyag.
(növ., Apocynaceae), kétszikü növénycsalád a sodortbimbósak rendjében; füvek, gyakraban cserjék, néha felfutók, többnyire tejelők. Levelök átellenes vagy örves, egyszerü. Az asclepiadeáktól a szabad himsejtszemek és hogy a himeknek nincs függeléke, az különbözteti meg. Mintegy 900 faja a mérsékelt és hideg vidéken terem, több faja mérges. Nálunk a télizöld (Vinca minor) ismeretes. A Collophora utolisból Braziliában, az Urceolaria elasticából Kelet-Indiában a kaucsukot nyerik. Az oleander kedvelt díszcserjénk.
l. Deiephila.