l. Cső.
l. Olomacetát.
l. Ólomacetát.
azok az ásványok, melyekből ólmot olvasztanak ki. A legfonsosabb O. a galenit, kivüle még a cerusszit v. a fehér ólomérc, az anglezit, a piromorfit v. zöld ólomérc és az ólomföld.
(növ. Dirca L.) a Thymelaeaceae fajaszakadt cserjéje. A D. palustris L. 1 méter magas cserje, széles kerülékalaku, rövid nyelű, 6 cm. hosszu, kopasz levelekkel, apró, sárgás virágokkal s egymagu csonthéjas gyümölccsel; Kanada s Virginia mocsaraiban és árnyékos partjain terem. Rendkivül szivós ágaiból szijjat, hársából kötelet készítenek; kérge erős hánytató és hashajtó; a bőrt megpirosítja s hólyagot húz, magva mérges. Kertben díszlik.
l. Bournonit.
valemely épületnek (rendesen igen csekény esésü) fedele, melyet 2-3 1/2 mm. vastag ólomlemezek takarnak. Miután azonban az ólomlemezek meleg időben igen kitágulnak, hidegben pedig erősen összehúzódnak, egymással való összeköttetésük tehát laza, s azonkivül tűzben gyorsan megolvadnak: manapság az O.-eket a cinkfedelek teljesen kiszorították. Ó.-lel voltak borítva Velencének hirhedt ólomkamrái, vagyis börtönei, melyekben az Ó.-re rásütő nap az alatta levő kicsiny cellákban pokoli hőséget gerjesztett.
l. Ólomkarbonát.
(galenit). Igen elterjedt ásvány, ólomszürke, kitünő fémfényü, leginkább kockákban jegesedő, jól hasadó, ólomkéneg, PbS Töm. 7,4-7,6 k. 2,5 lágy, karca szürkés fekete. Szénen könnyen olvad golyóvá, kénessav-szagot (SO2) árasztva és sárga verődéket. Haszálják nagyban mint ércet ólom előállítására, nálunk és Csehországban (Pribram) ezüstöt is szolgáltat. Az ólomoxidot (Bleiglätte) szintén ebből az ásványból nyerik, melyet az agyagedények bevonására használnak, valamint a veres festék gyanánt használt miniumot is. A steinmannit (As és Zn tartalmu galenit) és bleischweif (Clausthal 2,22% Zn) a galenit válfajai. Magyarországban és Erdélyben leginkább trachitban (Selmec, Nagybánya, Kapnik, Felsőbánya, Dognácska, Rézbánya, Szászka, Radna).
(ortofoszforsavas ólom) Az ólomnak közelebbről két foszfátja ismertes. A normális O., Pb3(PO4)2, fehér csapadék alakjában válik le, ha ólomacetát fölöslegéhez nátriumfoszfát-oldatot öntünk. Ólomkloriddal képezett kettős sója 3Pb3(PO4)2, PbCl2 a természetben mint piromorfit található. A savanyu O., PbHPO4 mint fényes fehér kristályos csapadék válik le, ha forró ólomnitrát-oldatot foszforsavval elegyítünk. Mind a két vegyület salétromsavban könnyen oldódik.