aranyszinü rézcinkötvény 10-30 századrész cinktartalommal.
l. Boreas.
l. Orianda.
(spanyol) a. m. nagy fülü; igy nevezték a spanyolok az inka törzs tagjait, akik nagy fülönfüggőket viseltek.
1. a Dnyepr 320 km. hosszu, baloldali mellékfolyója. Poltava és Harkov határán Jefremofka falu közelében ered. Kanyargós folyás után Verhnednyeprovszktól 30 km.-nyire torkollik. Áradásai jelentékenyek.
2. O. (Orlovszkaja gubernija), Oroszország egyik kormányzósága Szmolenszk, Kaluga, Tula, Tambov, Voronezs, Kurszk és Csernigov közt, 46,726 km2 területtel, 2.050,069, 1km2-re 44 lak. A hullámos felület Ny-i része erdős és mocsáros, középső része a legmagasabb és számos vizmosás metszi keresztül-kasul, végre a K-i rész már egészen steppe. A Don vizkörnyékéhez tartozik a Soszna, Szemenka és a Kibilia Sznova; az Okáéhoz az Orlik, az Optukha és Zusa; végre a Dnyepréhez a Deszna a Bolvával és Nerusszával. A körülbelül 100 tó közül az Osszesztrie és Drovianszkoje a legnagyobbak. Az éghajlat kontinentális; az évi középhőmérséklet 4,96; a téli - 8,9°, a nyári 18,95°. A földnek 62%-a szántó, 20%-a pedig erdő. A fő termékek: rosz, búza, zab, kender, cukorrépa és dohány; az állat-, különösen lótenyésztés jelentékeny; fontos foglalkozás még az erdőgazdaság. A gyárak száma 531, a jelentékenyebb iparágak: a szeszégetés, olajpréselés, kötélverés, üveg- és vasúti síngyártás. Járásai: O., Bolkhov, Brjanszk, Dmitrovszk, Jelec, Karacsev, Kromi, Livni, Maloarkhangelszk, Mcenszk, Szjevszk és Trubcsevszk. - 3. O., az ugyanily nevü orosz kormányzóság fővárosa az Orlik és Oka összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 78,761 lak., szeszfinomítókkal, sör-, szappan-, dohány-, téglagyártással; összesen mintegy 100 iparteleppel, melyekben több mint 1000 munkás foglalkozik. A részben rendesen épült város legélénkebb utcája a Bolkhovszkája; a nemesség leginkább a Szadovajában lakik. Iskolái és jótékonysági intézetei számosak. Nagyon szép a 10 ha.-nyi területet elfoglaló nyilvános kertje. Itt született Turgenjev.
(ejtsd: orelyana) Ferenc de, Pizarro Gonzalo egyik kisérője. Mig Pizarro Ecuador fensíkjára ment és Quito felé vette útját, azalatt O. a Rio Napo folyó irányában indult vissza, mignem a Marańonhoz ért, melyen azután dereglyén hét hónap alatt, veszedelmes utazás után (1540 jan.-aug.) a hatalmas folyam torkolatáig ért. Akkor kapta a Marańon folyó az Amazonas és az O. nevet, mely utóbbi név azonban nemsokára feledésbe ment.
(lat.) a. m. könyörögjünk v. imádkozzunk; a kat. egyházban e szavakkal hivja fel a pap a hiveket az isteni tisztelet v. más szertartások alkalmával az imában való részvétre.
1. orosz kormányzóság Perm, Tobolszk, Turgai, Uralszk, Szamara és Ufa közt, 191,176 km2 területtel, amiből 110,676 ázsiai terület; 1.317,135, egy km2-re 7 lak. Egy nagy részét az Ural ágai takarják; a K-i ág az Ilmen, a középső a tulajdonképeni Ural és a Ny-i az Urenga, amelynek részei a Kirkti, Irendik, Guberlinszkije és amelyben a legmagasabb csúszok az Iremel (1547 m.) és a Jaman-tau (1646 m.). Ugyancsak az Urengából ágaznak ki az Obscsej-szirt nevü magaslatok, amelyekben a Kozia Gora (482 m.) a legmagaabb. Az Ural K-i lábánál terjedelmes steppék vabnnak. Vizei az Ural (l. o.) útján a Tobol, az Ob és a Bjelaja útján a Volga vizkörnyékéhez tartoznak. A Tobolba ömlik a Dsil-Kuvar, Ui és Miasz; a Bjelajába a Kana. A Szamara egyenesen a Volgába ömlik. 1500 tava közül a legjelentékenyebbek: az Utkin-Kulat, Szorocsie, Kopilovszkoje és Tauzatkul. Klimája kontinentális; a legnagyobb melet +40,8, a legnagyobb hideg -40,5°. A földnek 34%-a szántó, 37%-a rét és 16%-a erdő. Fő termékek: a búza, rozs és zab, azonkivül árpa és burgonya. Jelentékeny az állattenyésztés. A lovak száma mintegy 600,000, a szarvasmarháké 500,000 és a juhoké meghaladja az 1 milliót. Az ipart 409 ipartelepen űzik és pedig főképen szeszt égetnek, faggyut főznek és bőrt cserzenek. A lakosok tulnyomó része nagyorosz, de vannak nagyobb számmal baskirok, tatárok, teptyárok és vogulok is. Járásai: O., Orszk. Troick, Cselyabiszk és Verhne, Uralszk. V. Ö. Litunovszki, O. kormányzóság egészségtani és topográfiai leirása (oroszul, Moszkva 1878).
2. O., az ugyanily nevü kormányzóság, járás és püspökség székhelye, az Ural jobb partján, a Szakmara torkolata közelében, vasút mellett, (1890) 62,534 lak., 65 iparteleppel, amelyek főképen faggyufőzéssel, gyertya-, öntöttvasáru- és bagarjabőr-készítéssel foglalkoznak. Jelentékeny a belső Ázsiával való cserekereskedés, amelyet főképen a várostól 5 km.-nyire fekvő bazárban (Mienovoi dvor) bonyolítanak le. O.-ot 1735. az Or és Ural összefolyásánál alapították mint várat a kirgizek támadásai ellen; 1743. tették át a mostani helyére. 1862. erődítményeit lerombolták. A Pugacsev-féle fölkelés idején 6 hónapi ostromot állított ki.
1. Spanyolország tartománya annak ÉNy-i részében Portugália, Pontevedra, Lugo, Leon és Zamora közt, 7093 km2 területtel, (1887) 405,127, 1 km2-re 58 lak. Magas hegyek borítják, amelyek a Montoutóval (1521 m.) a Kantabri-hegyekhez csatlakoznak. A Silen tul a Caberade Manzanedában (a Sierra de Queijában) 1776 m.-re emelkednek; e hegyekhez csatlakoznak a Sierra de San Mamede (1616 m.) a Peńa Trevinca (2021 m.), amelyből kiágazik a Sierra del Eje, azután a Seca (a Peńa Nofreben 1292 m.), a de Larouco (1548 m.), a Raya Seca, do Gerez (1442 m.), a Faro de Avion és a Sierra de la Mua (1248 m.). Ily hegyes és a tengerhez közel eső vidéknek számos a vize. Legszebb folyója a Mińo, a Sil; amabba folyik az Avia, Arbonoya, a Silbe a kanyargós Casoye, a Vivey, a Jares és Navea. A D-i rész a Duero és Lima vizkörnyékéhez tartozik; amabba folyik a Tamega. Az éghajlat a völgyekben, ahol a föld is termékeny, enyhe; a hegyeken zordabb. O. ásványországi kincsekben gazdag, de bányáit nem igen művelik. Ásványvizforrásai O. mellett a burgasi és a Bańos de Molgas. Az állattenyésztés jelentékeny, de az ipar csekély, inkább csak házi ipar. 11 járásra van fölosztva.
2. O., az ugyanily nevü spanyol tartomány és járás fővárosa, püspöki székhely a Mińo balpartján, vasút mellett, (1887) 14,168 lak., lenszövéssel, csokoládé-készítéssel és disznóhús-füstölőkkel; szép- egykoron vár által védett híddal (368 m. hosszu, 5 m. széles, 7 ívvel), régi gót székesegyházzal a XIII. sz.-ból. A város mellett fakadnak a 66-68° meleg sós források, a Las Burgas.
Willd. (növ.), l. Királypálma.