régebbi neve a kőzettannak, a mai petrográfiának.
(gör.) a. m. ásványtan, Bergmann ajánlotta használatát, de nem terjedt el.
(franc, ejtsd: orilyoń), a bástyák vállpontjainak hátrafelé való megtörése volt a régibb erősítési épületeknél. Többnyire fallal burkolt földhányás. Voltak kerek és szegletes O.-ok, utóbbiakat épaulementnak is nevezték. Rendeltetése az O.-nak az oldalzás ellen oltalmat nyujtani s a támadók oldalzására szánt lövegek fedezése.
(orinuku), Dél-Amerika egyik legnagyobb folyója. A Sierra Parimeben mintegy 1600 m. magasban ered. Leérvén a hegyekből, azokat megkerüli, azután 230 km.-nyi távolságra egészen Esmeraldáig ÉNy-i irányt követ; ettől 40 km.-nyire 280 m.-nyi magasban van a hires bifurkációja; lejebb fölveszi a Ventuarit és Ny-nak fordul, mig a Guaviare (l. o.) torkolatán alul nagy kanyarulatot tesz É. felé. Ezután áttör a Sierra Parime Ny-i gránitágain és megkezdi a sellői (Raudales) alkotását, amelyek közt a legjelentékenyebb a Ny-ról jövő Rio Vichada és Atures torkolata alatt levő maipurei. Ennek elhagyása után az É. sz. 6°20' alatt torkollik belé egyik leghatalmasabb és vizben leggazdagabb mellékfolyója, a Rio Meta, amely a kolumbiai Cordillerákból jő. Ugyancsak ezekből kapja az O. az Arauka és Apure (l. o.) mellékfolyóit. Az Apure torkolata alatt, a camisetai sellők alatt kezdi meg az alsó folyását, amelyben K-nek tartva fölveszi a Kaurát és Karonit, a gujanai fensíkról jövő legnagyobb mellékvizeit és lassu folyásban az O.-i Ilano nevü síkságon az Atlanti-oceánba szakad. Torkolata forrásától 820 km.-nyire van; a folyó egész hossza 2225 km., vizkörnyéke pedig 436 mellékfolyójával 850,000 km2. Az esős évszakban az O. erősen megárad és az alsó folyása menti síkságot egészen elönti. A tenger áradása fel egészen Ciudad Bolivarig érezhető. E helytől mintegy 245 km.-nyire deltája alkotásához fog, amely 22,000 km2 területet foglal el és időnként vizzel egészen el van lepve. Az O. 17 ágban (Brazos) és csatornában (Cańnos) torkollik; ezek a Bahia Vagre és Punta Mocomoco közt 280 km.-nyi széles területen érik el a tengert; köztük a legjelentékenyebb a legdélibb, a Boca de Naviosba vezető Imataca. Torkolatától 1500 km.-nyi hosszu úton akadálytalanul mehetnek föl rajta a hajók. Maipure fölött ismét 900 km.-nyi hosszuságban szabad a hajózás. Leghosszabb utat az O.-n Chaffanjon tett meg 1887. V. ö. Chaffanjon, L'Orénoque et le Caure (Páris 1889).
L. (állat), l. Sárga rigó.
szép vadász, akit a hitrege Poseidon fiának tartott. Eos istenasszony heves szerelemre gyuladt iránta, s erről a szenvedélyről az istenek ellenkezése dacára sem mondott le, ugy hogy végre Artemis nyílaival leterítette. A későbbi monda szerint ez azért történt, mert O. az istenasszonyt szerelmével üldözte. Halálát megelőzőleg a leányát megtorló Oinopion megvakította, de a napfénytől látását visszanyerte. A plejádokat is üldözte, miglen csillagképpé változtatták.
az egész égboltozat legékesebb csillagképlete és fényes csillagjainak nagy száma miatt téli éjjeleink kiváló dísze. 4 ó. 36 p. és 6 ó. 20 p. rektaszcenzió s 15° északi és 10° déli deklináció között fekszik s mintegy 100, szabad szemmel látható csillaggal bir, melye között 2 első-, 4 másod- és 4 harmadrendü csillag foglaltatik. Az előbbiek a vörös fénye által kitünő Orionis v. Betelgeuze és a vakítóan fehér Rigel v. Orionis. A kettő között egyenes vonalban három másodrendü csillag feskzik, az Orion öve vagy Jakab botja (a magyar nép inkább szt. Péter pálcájának nevezi). Ezek alatt fekszik a szabad szemmel is látható óriási szabálytalan Orionköd, mely tátongó oroszlánszájhoz hasonlít, melynek nyilásában a hires csillagtrapez fekszik. Rigel, Sirius, Procyon, Pollux, Capella és Aldebaran elsőrendü csillagok egy hosszura nyult hatszöget alkotnak, mely az ég legszebb tájéka. Határain belül fekszik még egy első-, 8 másod- s több mint 12 harmadrendü csillag. Orion a magyar nép felfogása szerint a kaszás, ki mögött az ebédjét vivő, Sánta Kata ballag; ezt a csillagzatot már Job, Homer és Hesiodos is említik: a görög mitosz szerint a vakmerő krétai vadász, Diana és Latona kisérője.
l. Orion.
(Urissa, Ordra), Bengália indo-brit presidency egyik diviziója a Bengáliai-öböl, a szorosan vett Bengália, Reva, a Közép-tartományok és az É-i Szarkar partvidéke közt, 62,780 km2 ter., 5.199,877 lakossal, amiből 23,447 km2 (3.730,735 lakossal) közvetetlen brit birtok. A partvidék sík és mocsáros; mögötte (mintegy folytatása a K-i Ghatnak) alacsony gránit hegylánc húzódik el, amelynek legmagasabb csúcsai 900 m.-ig nyulnak föl. A Godavari- és Gangesz-síkság közt 960 km. hosszuságban csaknem szakadatlan vonalban sürü erdőségek húzódnak. Fő folyója a Mahanadi (l. o.); mások, amelyek ezzel együtt termékeny, nagy deltát alkotnak, a Brahmani, Baitarni, Szalandi és Szubarnarekha. Fő kincsei a diviziónak az értékes fák, arany és rubin. A föld termékeny, de a nedves és igen egészségtelen klima miatt gyér a lakossága. Fő termékek: a rizs, búza, hüvelyesek, olajos magvak, kender, dohány, pamut, cukornád és bételdió. A sürü erdőkben a tigrisek és nagy kigyók, az alsó Mahanadiban a krokodilusok igen gyakoriak. A lakosok a síkon és völgyekben az ordra vagyis uria, középen a gond, É-on a kol és D-en a szantal, bhuija, bhumids és kharvar törzshöz tartoznak. O. 3. disztriktusra oszlok; ezek: Balaszor (l. ol.), Kattak (l. o.) és Puri (l. o.); ezekhez járul még a Kattak-Mehal (l. o.) néven ismeretes 17 kis hűbéres állam. Főváros Kattak, fő kikötő Balaszor. O. egykoron önálló hindu állam volt, amely Pertal Rudra Deo radsa 1532. bekövetkezett halála után bomlásnak indult; 1592. Bengália mohammedánus uralkodói foglalták el; 1751. a nagpuri mahrattok tették magukat uraivá. Sah-Alam nagymogul 1765. átengedte a Kattakon kivül a K.-indiai társaságnak. Kattakat az angolok csak 1803. foglalták el.
az ugyanily nevü járás és érsekség székhelye Cagliari olasz szárdiniai tartományban, 6 km.-nyire a O.-i öböltől, Szárdinia Ny-i partvidékén, a Tirso vagyis O. bal partján, vasút mellett (1881) 7031 lak., tonhalászattal, sófőzéssel, amaretti- (nyalánkság) készítéssel; környékén bortermeléssel és műveletlenül hagyott kéneső-bányával; székesegyházzal; Arborea Eleonora márványszobrával; az Arborea-család palotájával és szinházzal. A San Giovannai de Sinis nevü apátsági templom 13 km.-nyire Ny. felé a San Marco-fokon a régi Tharros város helyén van, amelynek lakói a XI. sz.-ban építették O.-t (Aristanumot). D-en a tenger partján több mint 20 régi, 12-20 m. magas kőtorony áll.