1830. jött létre mint Széchenyi István gróf egyik alkotása, de ekkor neve: Állattenyésztő társaság volt. Első elnöke ideiglenesen Széchenyi István gróf, 1831. Orczy Lőrinc báró, 1832. Keglevics László gróf. Ugyanez évben megvásárolta az Üllői-úton levő telket Károlyi György gróftól, sorsolási kölcsön útján szerezvén be a kellő pénzt s Széchenyi István gróf javaslatára Köztelek nevet nyert, mely a társaság épületének homlokára iratott. Ez évben tartotta első gépkiállítását már Angliából hozatott gépekkel. 1835. a Gazdasági egyesület nevet veszi föl s elnöke Károlyi Lajos gróf lett; fizetéses titoknoka 1836. Kacskovics Lajos, ki az egyesület folyóiratát Gazdasági Tudósítások címen szerkesztette 1841-ig, mely időtől a hetenkint megjelentő Magyar Gazda cseréli föl ugyanazon szerkesztés alatt. 1837. sikerült állat-, gyapju és gépkiállítása volt. 1839. elnök Károlyi György gróf. 1842. a lóversenyügy, amely eddig váza volt az egyletnek, Széchenyi István gróf javaslatára különválik a Lóverseny-egylet megalakítása által. 1842. József nádor lett az egyesület pártfogója. Örökébe lép 1847. fia István. 1840. a Mezei Naptárt és a Gazdasági Kis Tükört adja ki. 1840-46. több mintagazdaságot szemlélt meg és ösmertetett. 1841. gyapjukiállítást és nagy ekeversenyt rendezett. 1844 meghalt az egyleti működés eddigi lelke, Csapó Dániel alelnök. 1847. építette fel Köztelek palotáját közadakozásból. 1848-49. Havas kormánybiztos rokonszenve megnyeretvén, az egyesület ügyeit Andrássy György gróf elnöklete alatt egy bizottság vezette, melyben már Korizmics László is benn volt főintézkedéssel. Ez igy tart 1857 nov. 16-ig. Korizmics László 1849. megindítja saját vállalatában a Gazdasági Lapokat és saját vezérlete alatt 1851-ig Mórocz István által szerkesztette s ez időtől egyesületi hivatalos közlöny. 1857. jól sikerült kiállítás volt a Köztelken. Ugyanaz évben a király a gazdasági egyesület hódoló bizottságának kérésére megerősíti az egyesület alapszabályait és az újjászervezkedést megengedi, sőt a gellérthegyi szőllőiskolára 10,000 frt adományt tett. 1858. elnök Károlyi István gróf, alelnökök Lónyay Gábor, Korizmics László, titoknok Morócz István. Az ezt követő 10 évben az egyesület igen szépen működik. Lelke e működésnek Korizmics László. Majláth György indítványára 1858. kezdeményezi a magyar földhitelintézetet, mely 1863. létesült. 1858. ekeverseny Rákos-Palotán, 1859. gép- és eszközkiállítás és ekeverseny Ercsiben, 1860. jubkiállítás és ekegépverseny Tót-Megyeren; 1862. Londonban, 1863. Hamburgban, 1866. Bécsben rendezte a magyar mezőgazdasági részt. Történelmi nevezetességü az az állat- és gépkiállítás a budapesti városligetben, melyet Ferenc József is meglátogatván, a szabadságharc után először érintkezett nyilvános ünnepélyességgel a nemzettel, s igy e kiállítás mintegy kiindulási pontja lett a 67-iki kiegyezésnek a nemzet és királya között. 1862. Károlyi István gróf lemondott s az Istvántelket Rákos-Palotán adományozta az egyesületnek. Ekkor elnök Károlyi Lajos gróf lett, ki 1863. meghalt. 1864. Festetics György gróf lett az elnök, 1861. segédtitkár Ordódy Sándor, 1863. Kodolányi Antal. Az országos budai szőllőiskola igazgatójává 1859. Entz Ferenc dr. választatott meg. Az 1867-80-ig terjedő időszak politikai föllendülése zsibbasztólag hat az egyleti működésre. 1868. a földmívelési minisztérium összehivására és vezetése mellett tartatott az első országos kongresszus. 1869. Ercsiben aratógépverseny 1870. elnök Lónyay Gábor, alelnökök Korizmics László és Hajós József, segédtitkár Mórocz mellett Tót László. 1870-76-ig havi folyóiratot ad ki Egyesületi Közlemények címen. 1870. dohány-, sajt-, turó- és kender-kiállítás. Kezdete a gazdasági muzeum rendezésének. 1871. sertéskiállítás Kőbányán, gyümölcskiállítás a nemzeti muzeumban. A köztelki palota 3 emeletesre építése. 1873. vezeti a bécsi világkiállítás magyar gazdasági részét. 1874. a londoni világkiállításon keres elismerést a magyar boroknak. 1875. állandó borkiállítás a Köztelken. Megindítása Tormay Béla közreműködésével az Állattenyésztési Füzeteknek. 1876. a biabajnai uradalom szemléje s leirása. 1875. az istvántelki földmívesiskola megnyitása. 1876. elnök: Szapáry Gyula gróf, alelnökök: Korizmics László és Széchenyi Pál gróf. A budai szőllőiskola igazgatója Molnár István. 1878. Tormay indítványba hozta a tenyészállatvásárokat. Előkészítése a Székesfehérváron megtartott kongresszusnak. 1879. jelenik meg az Emlékkönyv első füzete, melyet Galgóczy Károly ir meg. 1879. és 1880. nagy enquęte a mezőgazdasági hanyatlás tárgyában. A Villásy Pál által szerkesztett Gyümölcsészeti Füzetek kiadása. 1880 máj. 22. félszázados fennállásának megünneplése. A gazdasági egyletek szövetségének kezdeményezése. A Gazdakör megalapítása Budapesten 1881. Ordódy Lajos előadó titkár 1882. Morócz István elhalálozása folytán első titkár, 1886. igazgató, mellette másodtitkárok 1882-84. Szabó Ferenc dr. 1885-91-ig, 1888. titkár Baross Károly, 1881. ismét eszmegazdag és lázas tevékenység, melynek Ordódy a lelke 1891-ig. 1881. nagy országos gyümölcskiállítás a Vigadóban. A béllyei uradalom szemléje. 1882. az agárdi nemzetközi gőzeke- és ekeverseny. A budapesti központi tejcsarnok kezdeményezése. 1883. a Majthényi-féle roszkosi gyümölcstelep, 1884, a lévai uradalom, a Timáry-család detta-topolyai s a kormány puszta-péklai rizstelepének megszemlélése. 1882-ik évtől a földmívelési minisztérium megbizásából rendezte a tenyészállatvásárokat. 1884. kezdi meg s sör-árpakiállításokat. Bián gépverseny; 1885. szolnoki aratógépverseny. Megalapítása a gazdasági könyvkiadó vállalatnak. 1887. Hatvanban ekeverseny, 1888. Brüsszelben a világkiállításon rendezése a magyar mezőgazdasági osztálynak, a nagykőrösi kiállítás rendezése, 1889. Szajolon aratógépverseny, 1890. a bécsi kiállítás gazdasági részeinek rendezése. Évenkint nagy gyülései a szövetségbe lépett gazdasági egyesületeknek, gyümölcs-, dohánykiállítások. Sok és élénk lefolyásu szakülések. 1882. Dessewffy gróf alelnök, 1886 okt. 5. Korizmics László meghalt, új alelnök Hajós József, 1889. Szapáry Gyula gróf az első földmívelési miniszterré kineveztetvén, elnök: Dessewffy Aurél gr., alelnökök Andrássy Aladár gróf és Hajós József. 1888. Hajós elhunyt, utóda Tolnay Lajos, 1891. igazgató Forster Géza, titkárok Baranyai István és Baross Károly, 1894. Bujanovics Sándor alelnök Tolnay helyébe. 1891. a Köztelek (l. o.) egyesületi közlöny megindítása előbb Baross Károly, majd 1893. Szilassy Zoltán szerkesztése alatt. 1893. ügyvezető titkár Rubinek Gyula, 1891. Paikert Alajos segédtitkár, 1892. Nyiregyházán nemzetközi aratógépverseny. Ugyanakkor megvalósítása az Ordódy és Széchenyi Imre gróf által kezdeményezett mezőgazdák országos szövetkezetének. 1895. rendezte a III. országos gazdakongresszust. L. még Mezőgazdaság (története).
1868. a párisi világkiállítás hatása alatt a képzőművészeti társulat és az iparegyesület kebelében mozgalom indult meg, melynek célja volt O.-ot magán adakozás útján alapítani és föntartani. A mozgalom folyamán megalakult százas bizottság működése azonban nem volt eredményes. Az intézet alapját az 1872-iki országgyülés vetette meg azzal, hogy elismervén «egy felállítandó iparmuzeum hasznosságát és szükségességét, annak jótékony hatását és befolyását az ipar fejlesztésére», 50,000 forintot szavazott meg. A százas bizottság nemsokára arról is meggyőződött, hogy az intézetet magán adakozás útján nem képes föntartani, tehát visszalépett s az O.-ot az 1878. XVII. t.-c. rendelkezése következtében átvette az állam. Az O. mind jobban és jobban gazdálkodó gyüjteményébe, mely a iparművészet minden ágára kiterjed, 1896 őszén költözik át az Üllői-úton épülő saját házába.
Székhelye Budapest. Alakult 1884. Célja: Magyarország területén, különösen pedig a nem magyar ajku polgárok által lakott vidékeken és a fővárosban a magyar nyelv terjesztésére, a magyar szellem ébresztésére és fentartására irányuló minden törekvést anyagilag, szellemileg és erkölcsileg támogatni. Eszközei: a nem magyar ajku, de a magyar nyelv elsajátításában kiváló tanulók, továbbá a tanítók megjutalmazása; népszerü irodalmi termékeknek kiadása és terjesztése; felolvasások rendezése; olvasó szobák (népkaszinók), ifjusági és népkönyvtárak, gyermekkertek, gyermekmenhelyek és óvók felállítása; a felnőtt nem magyar ajkuak számára magyar nyelvü tanfolyamok rendezése és segélyezése; a nem magyar ajku vidékeken magyar nép-, sőt szakiskolák létesülésének előmozdítása s támogatása; az egyes vidékeken felolvasásokkal összekötött gyülések tartása. Tagjainak száma: 89 örökös, 930 alapító, 492 rendes és 326 pártoló, együtt 1846. Alapvagyona, nem számítva óvói felszereléseit, butorát, népkönyvtárai értékét, 90,141 frt 99 kr.: eből alapítvány 84,627 frt 53 kr., rendelkezési alapja volt 1895. év végén 5514 frt 46 kr. Az 1895-iki bevétele 17,060 frt 13 kr., kiadása 13,893 frt 76 kr. Közművelődési célokra fordított eddig 82,318 frt 03 krt. Az egyesület címe eredetileg «budapesti» volt, majd «országosra» változott át. Sokat fáradozott, hogy országszerte hasonló egyesületek létesüljenek, a meglevők pedig egymással kapcsolatba lépjenek. E végből egy közös munkaprogramm kidolgozásán kivül 1885. értekezletre, majd 1887-ben országos kongresszusra hivta meg Budapestre a közművelődési egyesületeket. A Budapestet övező nem magyar ajku falvakban 20 óvót állított fel vagy segélyezett. Adott továbbá segélyeket is pénzben és összegyüjtött nagy mennyiégü könyvekben. 1895. Budapesten két népkaszinót állított fel népkönyvtárakkal. Az egyesület és a magyarság érdekében kiváló érdemeket szerzettek kitüntetésére «Gróf Andrássy Gyula érmek»-et veretett. Kiadott a magyarországi közművelődési egyesületek életéről, működéséről szóló könyvet és a közműveldési egyesületek első kongresszusát ismertetőnaplót. Elnöke Gerlóczy Károly, Budapest I. alpolgármestere; másodelnökök: Rupp Zsigmondné és Tóth József pest-pilis-solt-kiskun-vármegyei tanfelügyelő; pénztáros: Ágoston József királyi tanácsos; jegyző: Buday József egyetemi magántanár. Az egyesület ügyeit ellenőrzi a 20 női és 40 férfitagból álló felügyelő bizottság.
a pesit műegyesületből (alakult 1839. Eötvös József báró, Lukács Mór, Serényi László gróf és Trefort Ágoston közreműködésével) és a nemzeti képcsarnok-egyletből (alakult 1846. József nádor pártfogásával) fejlődött ki s 1861 aug. 1-én tartotta alakuló közgyülését, amelyen közfelkiáltással Andrássy Gyula grófot választotta meg elnökévé. Az O. célja: a hazai képzőművészet minden ágának fölkarolása, mind anyagi mind szellemi érdekeinek előmozdítása, a műízlés nemesítése s a műszeretet terjesztése, melyek megvalósítására kiállításokat rendez hazai s jeles külföldi művekből, műtermékeket vásárol, melyeket elád vagy tagjai közt kisorsol, tehetséges fiatal, v. hazai szegény művészeket segélyez stb. Tagjai: pártfogók, alapítók, tiszteletbeliek és rendesek, mostani elnöke Andrássy Tivadar gróf. Az O. 1877 nov. foglalta el Andrássy-úti saját palotáját, melyből 1896. az ezredéves kiállítás megnyitásakor a városligeti új műcsarnokba költözött át.
a hazai kertészet fejlesztésére és érdekeinek előmozdítására 1885 aug. 16. Budapesten alakult testület. Első elnöke vásornkeői Zichy Ferenc gróf volt, utána Csáky László gróf töltötte be két évig az elnöki széket, most pedig elnőkei Emich Gusztáv az elnöke s Szelnár Adolf az alelnöke, kik mellett 30 tagu választmány működik, mely kétharmad részben budapesti s egyharmad részben vidéki tagokból áll. Céljainak elérése végett saját helyiségében gyüléseket, értekezleteket s szakfelolvasásokat tart, kiállításokat rendez s Kertészeti Lapok címü havi folyóiratot ad ki. Tagjainak száma mintegy 400.
l. Meteorologiai intézet.
rendeltetésének kettős irányánál fogva a művészi pályára készülő növendékek s a rajztanárjelöltek képzését öleli föl. Már Eötvös József báró tervezte, sőt ki is dolgozta egy O. szervezetét, de csak Pauler Tivadar léptette életbe 1871 okt. Mivel a hiányt pótoló intézet növendékeinek száma egyre szaporodott, Trefort miniszter az Andrássy-uton új palotát építtetett, mely az 1876-77-iki tanévben nyílott meg. A következő tanévben a O. új tantervet és rajztanárvizsgálati szabályzatot kapott, mely a rajztanárjelöltek tanfolyamát négy évre szabta s a rendes növendékektől magasabb előképzettséget (középiskolát) követelt. Az intézet jelenlegi igazgatója Keleti Gusztáv; a gyakorlati festészeti szakosztály, mely 1882-83. létesült az O. kiegészítésére, Lotz Károly mester vezetése alatt az epreskerti művésztelepen van. U. o. működik a szobrászati osztály is Strobl Alajos tanár vezetése alatt, mig a fametszés tanfolyama 1883. végleg az iparművészeti iskolához csatoltatott. 1885 óta az O. egyik osztálya címén szerepel a női festészeti tanfolyam is, a nélkül, hogy vele szerves kapcsolatban állana. Ez a női festészeti tanfolyam 1888 febr. 2. óta a várbazárban van, s jelenlegi igazgatója Ebner Lajos tanár. Az O. haladottabb művésznövendékei részére több 100-300 frtnyi ösztöndíjjal rendelkezik; az 1895-96-iki tanévben 6900 frtnyi segélyt és ösztöndíjat osztott ki növendékei között.
l. Statisztikai hivatal.
Az ország fővárosában székelő zenetanintézetek közt az állam által fentartott országos műintézet, melyet 1875. Trefort Ágoston léptetett életbe. Első elnöke Liszt Ferenc volt, ki a legmagasabb zongorakiművelési osztály vezetését is elvállalta; igazgató s rendes tanára Erkel Ferenc és Volkmann Róbert; rendkivüli tanára s egyszersmind vezértitkára id. Abrányi Kornél. 1880-ig csak mint legmagasabb tudományos zeneintézet működött, a legmagasabb zongoraoktatással kapcsolatban. 1880. kezdte kibővítését nyerni az ének-, orgona- és hegedü-, későbben a gordonka-, vegyeskar- s egyéb előkészítő osztályok életbe léptetésével s azóta is folyton bővül a hatásköre.
Göndöcs Benedek apát, ki már 1873 őszén alapította a békésgyulai méhészeti egyesületet, 1873 okt. 2. u. ol. kiállítást rendezett és méhészpavillont létesített, mely 1877 máj. 1. ünnepélyesen megnyittatott. Országgyülési képviselő korában Kriesch János műegyetemi tanárral és néhány más szakemberrel azon fáradoztak, hogy a központban egy országos jellegü méhész-egyesületet létesítsenek. 1879 tavaszán felhivást bocsátottak ki, melyben az ország méhészeit O. alapítására hivták fel. Az egyesület azon év dec. 6. megtarthatta első rendes közgyülését s hat hétre reá megindította szakközlönyét, Méhészeti Lapok címén, Kriesch J. szerkesztése alatt, kinek halála után 1888. Tanos Pál lett a szerkesztő. 1884-től német szakközlönyt is indított meg az O. Blätter für Bienenzucht címmel, melyet eleinte szintén Kriesch, utóbb Kühne és Binder szerkesztettek. Majd az egyesületi közlönyök Magyar Méh és Ungarische Biene néven jelentek meg, az első Binder Iván, a másik Kühne Ferenc szerkesztésében. Az egyesület 1882. Budapesen, 1883. Békés-Gyulán, 1885. az országos kiállítás alkalmából Budapesten méhészeti kongresszust tartott. Az 1887-iki székesfehérvári kongresszuson előkészítette a német-osztrák és magyar méhészek XXXVII. vándorgyülését, mely az iparcsarnokban rendezett nagyobb szabásu méhészeti kiállítással volt egybekapcsolva. Részt vett az egyesület az 1890-iki bécsi mezőgazdasági kiállításon és a milleniumi kiállítás méhészeti részének méltó képviselete érdekében igen üdvös működést fejtett ki.