város Novara olasz tartományban, a Monde-d'Orta DNy-i lábánál, vasút mellett, (1881) 980 lak. A Monte-d'Ortán 22 nagy kápolna és ezekben nagy terrakotta szoborcsoportok vannak, amelyek assisi szt. Fernc életéből merített jeleneteket ábrázolnak.
török népies szinjáték, mely már erősen kihalóban van. Fejlettebb foka a török karagöz-nek (l. Árnyékjáték). Az O. (szó szerint középhelyi játék) két fő alakja: Pesekjar és Kavuklu. Amaz a játék mindenese, a társaság igazgatója, az összes darabok egyik fő hőse, aki mindig jelen van a nézőtéren, ha nincs is szerepe. Ellenlábasa a Kavuklu, aki nyugodt ostobáskodásával és parasztos agyafúrtságával sokszor tör borsot Pesekjar orra alá. Az előadott darabok rendszerint tréfás, bohókás történetek. V. ö. Kúnos Ignác művét az O.-ról (Budapest 1880, akadémia).
l. Ortolás.
Jeromos, német iró, szül. Augsburgban 1543., megh. 1616-ban Eleinte mint udvari ügyvivő Bécsben élt, honnan azonban evangelikus vallása miatt 1578 kiűzték. Nürnbergbe ment és ott irta Ungarische Chronoligie címü munkáját, mely a török-magyar háboruk történetét adja elő 1395-1607. Megjelent új kiadásban 1665. Ortelius redivivus címen Meyer Márton folytatásával.
az ugyanily nevü járás székhelye Königsberg porosz kerületben, vasút mellett, (1890) 2885 lak., gőzfürésszel gép- és sörgyárral.
Baden nagyhercegség egyik vidéke az Oos, Fekete-erdő, Breisgau és a Rajna közt. Már a merovingiak idejében Mortenaugia néven említik; a Hohenstaufok bukásáig a sváb hercegséghez tartozott és a XVIII. sz. végén Baden őrgrófság, Strassburg püspökség, Ausztria, Hanau-Lichtenberg stb. közt volt fölosztva.
György, német klerikális politikus, szül. Wörthben 1849 okt. 30. Münchenben és Lipcsében tanult, 1875. schweinfurti, majd müncheni, 1886,. freisingi tanár, 1892. az eichstätti gimnázium igazgatója lett; 1883 óta a bajor képviselőház tagja, 1884-92. a birodalmi tanácsba is beválasztották. O. a centrum-párt tagja s a bajor országgyülésen pártjának egyik vezérférfia; mint kiváló szónok, többször kitünt az egyházpolitikai vitákban, különösen az 1889-90-iki bajor ülésszakon, mikor a pénzügyi bizottság a művészet és tudomány költségvetésének több tételét törölte, hogy a kormányt engedékenyebbé tegye az ó-katolikus és a placetum kérdésekben.
kastély, l. Gmunden.
1. Ágoston, német építőmester, született Windhausenben 1828 jul. 25. A braunschwigi Carolinumban tanult s 1850. a berlini építészeti akadémiára ment, egyidejüleg pedig Strack irodájában dolgozott; 1856. megnyerte a Schinkel-díjat, s aztán leginkább templomok építésével foglalkozott, melyekben a modern követelményekhez szabott román stílust igyekezett tovább fejleszteni. Knoblauchhal együtt több magánpalotát épített, és Strassburg számára tervezetet dolgozott ki a város tovább terjedésére; Berlin város tervrajzának készítésére befolyt. O. a berlini akadémiának rendes, a bécsinek tiszteleti tagja. - 2. O. János l. János Szalvátor.
alárendelt sorsu szikioni ember, aki Kr. e. 670 táján a szikioniak tirannusává küzdötte fel magát; állásában a hatalommal bölcsen és mérséklettel élt és azt utódainak számára is biztosította.