(gör.), olyan optikai készülék, mellyel az ásványok, nevezetesen pedig a drágakövek fénytörési tulajdonságait vizsgálják meg. A konoszlóptól (l. o.) abban különbözik, hogy mig a onoszkópban a vizsgálat szétszórt poláros fénnyel esik meg, addig az O.-ban parallel poláros fény hatol át a vizsgálandó ásványlemezen.
(gör.), a levélállás egyenes sorai, midőn a levelek függesztő pontjai egyenes sorban egymás fölött vannak.
l. Gratius.
(lat.) a. m. kezdet, eredet, származás; csillagfelkelés (l. o.).
(Ortmayr) Tivadar, történetíró, szül. Csiklovabányán (Krassó) 1843 nov. 18. Tanulmányait Temesvárt végezte, hol egyházmegyei áldozópapnak szentelték fel. Több helyen volt segédlelkész. Később a lugosi gimnázium tanára, egyet. magántanár és a nemzeti muzeum régiségtárának segédőre lett. 1875. a pozsonyi jogakadémia tanárává nevezték ki s most is ott működik. 1874. bölcsészettudor lett. 1875 máj. 26-án a m. tud. akadémia levelező tagul választotta. Számos történeti és archeologiai művei közül nevezetesebbek: Magyarország egyházi földleirása a XIV. sz. elején (2. köt.); Száz év egy magyar főiskola történetéből; A pozsonyi jogakadémia története (1884); Pozsony város története (1891) s köv., eddig 3 köt.); Dácia föliratos emlékei (1874); Hazánk legrégibb művelődése (akad. felolvasás 1896 márc. 30.).
(a. m. a lándsával eljegyzett), több mesebeli német hős neve. A Nibelung-énekben O. von Metz, Hagen nővérének fia és asztalnok a burgundi udvarban; O. von Ortland, Kudrun testvére és Hettel király fia; egy harmadik O. (legtöbbnyire a becézgető Ort alakban), Etzel és Helche fia.
Stpeh. (állat) v. virginiai fürj, a tyúkfélék rendjének fajdok családjába tatozó madárnem, rövid, vastag csőrrel, alsó állkapcsán mindenik oldalon két fogacskával; orrnyilása csupasz, közepes hosszuságu szárnyában a negyedik evezőtoll a leghosszabb; farka rövid, kerekített, 12 tollból áll; csüdje csupasz, pajzsos. Eddig ismert 8 faja Közép- és É.-Amerikát lakja. Egyik faját, az O. virginianus Gould-t újabban Európában is meghonosították.
l. Aruba.
község Pozsega vármegye új-gradiskai j.-ban (1891) 1404 horvát lak.
1. Bolivia egyik departamentója La Paz, Cochabamba, Potosi és Chile közt, 55,000 km2 területtel, 111,000 lak. Részben az Andok fensíkján, részben a parti Cordillerák K-i lejtőjén terül el. Tavai közül a Laguna de Aullagas a legnagyobb. Nagy része vizben hiányt szenved. Talaja sótartalmu és azért kevésbbé termékeny, de gazdag ásványi kincekben, különösen ezüstércekben, továbbá réz-, cinn-, vas-, ólom-, antimon- és aranyban. Az állattenyésztés a bányászat mellett a fő foglalkozás. - 2. O. (an Felipe de Asturia de O.), az ugyanily nevü departamento fővárosa 3743 m.-nyi magasban, 12 km.-nyire a Desaguaderótólé a Cerro de O. lábánál, mintegy 690"0 lak. Mig bányái jobban jövedelmeztek, virágzó város volt, 70,000 lak., de most aláhanyatlott.