folyó az egyenlítőalji Afrikában. A D. sz. 2°10' alatt ered, D-nek, aztán K-nek folyik és az Ungama- vagyis Formosa-öbölbe torkollik.
több svéd és norvég királynak neve.
1. O. (I.) József Ferenc, szül. Párisban 1799 jul. 4., megh. 1859 jul. 8. Bernadotte volt francia tábornok fia. Midőn atyja 1810. svéd trónörökös lett, O.-t södermanlandi herceggé tették. 1818., atyjának trónra lépése után Svédország trónörökösévé, tengernaggyá, az I. lovasdandár parancsnokává s ezenfelül az upsalai, lundi és kristianiai egyetemek kancellárjává nevezték ki. 1822. beutazta Német- és Olaszországot, későbben Oroszországot is: 1824. Norvégia alkirálya lett. Mindezen állásaiban kiérdemelte a nép szeretetét. O. mint iró is kitünt; a népnevelésről irt értekezései a svéd hivatalos lapban jelentek meg 1839. Említendő még: A büntető eljárásról és a börtönügyről (Stockholm 1840; németül Lipcse 1841) c. műve is. Mint zeneszerző is ismeretessé tette nevét egy opera, számos dal, keringő és indulók szerzése által. 1823. nőül vette Leuchtenberg Jenő herceg leányát, Jozefin Maximiliana Auguszta Eugeniát (szül. 1808 dec. 22., megh. 1876. jun. 7.), kitkől 5 gyermeke született, u. m.: Károly Lajos Jenő (XV. Károly svéd király); Gusztáv Ferenc Oszkár, Upland hercege; Oszkár Frigyes, a jelenlegi svéd király; Sarolta Eugenia Amália Auguszta hercegnő és végre Miklós Gusztáv, Dalekarlia hercege.
2. O. (II.) Frigyes, az előbbinek fia, szül. 1829 jan. 21. 1840. mint hadapród a tengerészeti iskolába lépett, aztán tengeren tanulmányi utat tett és Upsalában tanulmányozta a hadtörténetet és a tengerészeti szaktárgyakat, egyúttal pedig Stockholmban a svéd katonai intézetben több előadást tartott. Irt ezenfelül több művet is: Adalékok Svédország hadi történetéhez 1711-13. (Stockholm 1859-65, 3 köt.); Történeti tudósítások a svéd-norvég hadsereg ezredei, hadtestei és hajóhadáról (u. o. 1870); XII. Károly, életkép (u. o. 1868). Irt ezeken kivül számos lirai és drámai költeményt, melyek tehetségéről s ízléséről tanuskodnak. Ezek közül különös említést érdemel: Ur svenska flottans minnen (A svéd hajóhad emlékezete, 1858), a svéd akadémia által pályakoszoruzott munkája. Sikerült fordításban kiadta Herder Cid-jét és Goethe Tasso-ját. Ebbeli érdemei fejében a lundi egyetem 1868. bölcsészetdoktori címmel tisztelte meg. Bátyjának, XV. Károlynak fiutód nélkül történt elhalálozása (1872 szept. 18.) után O. lépett a trónra s miután a svéd országgyülés vonakodott a koronázási költséget megszavazni, a saját költségén koronáztatta meg magát 1873 máj. 11. Stockholmban és jul. 18. Drontheimban. A belügyi közgaigatás terén elsőbben a hadügy újjászervezéséhez fogott, melyet csak nagyobb nehézségek leküzdése után vitt keresztül. A külpolitikában önálló és független irányt követ. újabban a svéd-norvég unio meglazulása és a Norvégiában lábra kapott függetlenségi mozgalom okoz O. királynak sok gondot. 1857 jun. 6. Nassaui Zsófia hercegnővel (szül. 1836 jul. 9.). lépett házasságra, kitől négy gyermeke született: Gusztáv Adolf, trónörökös, wermlandi herceg, szül. 1858. jun. 16., 1881 szept. 20. óta házasságban él Viktoria badenio hercegnővel (1896 jun. meglátogatta Budapestet és a milleniumi kiállítást); Oszkár, gotlandi herceg, szül. 1859 nov. 15.; 1888 márc. 9. házasságra lépett Munk Ebbával s ezen idő óta Bernadotte herceg nevét viseli; a luxemburgi nagyherceg 1892 ápr. 2., a Wisborg grófi címet ruházta reá és nejére; Károly herceg, westgotlandi herceg, szül., 1861 febr. 27. és Jenő herceg, nerikai herceg, szül. 1865 aug. 11. - O. király iratai Samlade skrifter c. alatt (Stockholm 1875-1876, 2 köt.) jelentek meg; költeményeit Jonas és mások németre fordították (Berlin 1877. 1895. jelentek meg (Berlinben) O. beszédei az 1822-1895-ik évekből.
kihalt olaszországi nyelv, a latin nyelvnek egyik legközelebbi rokona. V. ö. Bruppacher, Oskiche Lautlehre (Zürich 1869); Enderis, Versuch einer Formenlehre der osk. Sprache (u. o. 1871).
(lat.). Legyen K és K1 két geometriai alak (vonal v. felület), amelyekben a P pont közös. Hogy ha a K1 alak minden a P pont szomszédságában fekvő Q1 pontjának megfelelőleg a K alakzat oly Q pontját tudjuk megjelölni, hogy midőn Q1 minden határon tul közel jut P-hez, a QQ1 távolság n + 1-ső rendü végtelen kicsinnyé válik, azt mondjuk, hogy a K és K1 alakok a P pontban érintik egymást és hogy ez az érintés n-ed rendü. Hogy a két alak között valamely pontban n-ed rendü érintkezés jöhessen létre, azoknak bizonyos feltételeket kell kielégíteniök. Ha a K és K1 alakokat az analitikai geometria módszere szerint egyenletek segítségével jellemezzük, e feltételeket is egyenletek alakjában nyerhetjük, amelyeket amaz egyenletekből levezethetünk. Ha már mostan a K alakot megadott koefficienseket tartalmazó egyenlet v. esetleg egyenletek jellemzik, mig a K1 alak egyenletében v. esetleges egyenleteiben bizonyos paraméterek fordulnak elő, amelyeknek száma megegyezi ama feltételek számával, amelyeknek ki kell elégíttetniük, hogyha K és K1 érintése valamely pontban n-ed rendü, akkor azokat a paramétereket ugy határozhatjuk meg, hogy a K1 alatt a K alakot bizonyos meghatározott P pontban érintse és hogy ez az érintés n-ed rendü legyen. Az ilyen módon meghatározott K1 alakról azt mondjuk, hogy a K alakot a P pontban oszkulálja. Ilyen értelemben minden görbe bármely pontjának megfelelőleg meghatározhatunk oly kört, amelynek érintése a görbével ama pontban 2-od rendü; e kör a görbe ama pontjához tartozó oszkuláló kör. A térgörbék minden pontjához tartozik egy oszkuláló sík (simuló sík) és egy oszkuláló gömb; az elsőnek érintése a görbével az illető pontban másodrendü, a másodiké pedig harmadrendü.
a bolygó Nap körüli legáltalánosabb mozgását egy adott pillanatban teljesen leiró elliptikus pálya elemei. Valamely bolygó tisztán a Nap vonzása s Kezdeti sebessége folytán szigoruan a Kepler-féle törvényeknek alávetett mozgást végez. A többi bolygó jelenléte miatt a fekvése és méretei szerint állandó ellipszis háborgatásokat szenved, de a mozgás most is még hat, az elliptikus pályaelemektől persze különböző elem által jellemezhető. Bármely legyen azonban e mozgás, minden adott pillanatban szerkeszthető egy Kepler-féle ellipszis, mely a bolygó pillanatyni mozgását nagyság és irány szerint teljesen kifejezi. Ez ellipszis hat eleme az O. nevét viseli. A következő pillanatban természetesen a bolygó tényleges mozgása az O. által előirt elliptikus mozgástól már eltér. Fontos analitikai segédeszközök a háborgások gyors, számbeli értékeinek megállapításában.
l. Oszkuláció.
(lat. osci, opsci, a görögöknél opikoi), egyike Itália legrégibb őslakóinak. Miként Közép- és Déli-Itália legtöbb, csaknem minden őslakója, azO. is az indogermánokhoz tartoztak. Eredetileg Beneventum és Cales környékén lakván, innen lassankint tovább terjeszkedtek. Elfoglalták egéz Campaniát, Apuliát és Szamniumot, de a szabinokban maguknál életrevalóbb fajjal találkoztak, meghódoltak nekik és beléjük olvadtak. Egyedül az aurunkok vagy ausonok tartották meg külön jellegüket Campania egyik részében. Megmaradt azonban ez a jelleg még két téren: a népnyelv és népköltés terén. Az oszkus nyelv, rokon lévén Itália többi ősnyelveivel, tehát a latinnal is, még a Kr. e. I. sz. közepén nagyban divatozott a campaniai falusi és vidéki népség körében. Hogy a nyelv alapjában véve hajlékony volt, mutatja szerepe a törvényhozási irodalomban (abellai felirat, Tabula Bantiana) és pénzeken. Volt külön oszkus irás is, egy tőből fakadó a latin és görög irással. Jobbról balra irták, hiányzott belőle az O betü, nemkülönben az összes lágy mássalhangzók az ey B kivételével. Vaskos szójátékaival és egészséges humorával viszont az alsóbb foku komédia terén tartotta fenn magát az oszkus nyelv és szellem, nagyban hozzájárult az u. n. atellánák kifejlődéséhez, sőt a képzőművészetben is érvényre jutott, bárha inkább trágár tárgyu termékek útján (tanuság erre a nápolyi titkos muzeum.) Utoljára az oszkus nyelv egyértelmü lett a népnyelvnek fogalmával, az irodalomban pedig oszkus annyi lett mint darabos, parasztos stb.
nagyközség Bars vármegye oszlányi j.-ban (1891) 1527 tót lakossal; a járási szolgabirói hivatal széke, takarékpénztárral, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral; élénk marhavásárai vannak.
(resolventia), igy neveztetnek ama gyógyító anyagok, melyek a kórosan meggyülemlett vérnek, szövetnedveknek, gyulladásos terimenagyobbodásoknak eloszlását tudják létrehozni a nélkül, hogy azoknak a bőrön át kifelé utat nyitnának. Itt említhetők fel az u. n. oszlató eljárások is, amilyenek az állandó nyomás, a kenegetés (massage) alkalmazása, melyekkel hasonló eredményt lehet elérni.
olyan önkéntes gazdasági szervezetek, amelyek főleg az ingatlan birtok tulajdonjogának szabályozására törekedtek. Az ilyen közületek mindig csak másod-, harmad- és néha negyedízigleni rokonok között keletkeznek, idegenek csak kivételesen s akkor is egyénenként, külön-külön vétetnek fel a vérrokonok közé. Az Ó. nevezetesebb formái a házközösségek. L. L. Határőrvidék (VIII. köt. 749. old.) Mir és Zadruga.