(növ., meristema, a képző szövetnek egyik formája, olyan fiatal sejtek állandó kapcsolata, melyek oszlásban vannak, sejtaluk vékony és életműködésben levő plaszma van benne. Ős-O., ősparenchima v. ősmerisztema a növény tagjának, p. a törzs v. a gyökér csúcsának, első alapképlete. A már készülő v. már kész szerveknek működésben maradó és növekedő O.-ét utómerisztemának mondjuk. Az O. ellentéte az állandó szövet v. állandó sejt, amely már életműködését befejezte. O. van a növénynek minden növekedő részében, tehát a csirában, rügyben, fiatal sarjban stb. A szár vastagodását teljesítő O.-et kambiumnak nevezzük.
(Oszem), a Duna mellékfolyója Bolgárországban. A Balkán É-i lejtőjén Trojan falunál ered és Nikápolynál torkollik.
több török szultán neve.
1. O. (I.), a törökök első szultánja, melléknevén: Al Ghazi (a Hódító). Szül. 1259. Szukut faluban (Bitinia) mint Ertogrul turkoman főnök fia; atyja halála után 1288. ő lett a nomád törzs feje, mely tőle nyerte az oszmánok nevét. Hatalmát különösen Ázsiában terjesztette és 1300 óta szultánnak nevezte magát. Megh. 1326.
2. O. (II.), szül. 1605., megöletett 1622., I. Achmet fia. 1618. követte letett nagybátyját, I. Musztafát a trónon. Az ő idejében indított meg Bethlen Gábor erdélyi fejedelem első ízben háborut II. Ferdinánd ellen, de később, terhesnek találván a török barátságát, Ferdinándhoz közeledett. A lengyelek ellen O. szerencsétlen háborut viselt; 1622. a lázongó janicsárok megölték.
3. O. (III.), 1754. követte bátyját, I. Mahmud szultánt a trónon, megh. 1757.
város Sumen (Sumla) bolgár kerületben, 629 m.-nyi magas fensíkon, 3755 nagyobbára török lak. A K-i Balkánon átvezető utak közül több itt kereszteződik.
l. Törökország.
(mások szerint Digma), a legutóbb fellépett Mahdinak (l. o.) egyik vezére. Szül. Szuakinban 1836-ban, eredetileg rabszolgakereskedő volt, de mikor Angliának beavatkozása folytán elvesztette rabszolgahajóit, a mahdi felléptekor (1881 dec.) a föld népét fellázította és tekintélyes (csaknem 20 ezer főnyi) sereg élén Szuakin ellen indult. Az ottani őrség kivonult ellene, de 1883 dec. 2. vereséget szenvedett, melynek következtében egész Szudán elveszett az angol fegyverekre nézve. 1887-ben Tokart erődített főhadiszállássá alakította át, a következő Handubba vonult, sőt Szuakint lövetni kezdte, de akkor az angolok Grenfell tábornok alatt kirohanást intéztek és a felkelőket teljesen szétverték. Az angolok teljes visszavonulása után O. Berberben vette át a fővezényletet. 1895-96. a Kaszaláig előnyomult olaszokkal tűzött össze.
török érdemrend, mely 1862 jan. 4. alapíttatott. 1867 óta négy osztálya van. Jelvénye hét sugaru, arany szegélyü, világos zöld zománcu csillag, csúcsain arany golyókkal, fölötte arany félhold és csillag. Középpajzsa kerek, világos zöld arany szegélyü karikagyűrüvel, rajta a jelmondat: Abdul Aziz khán, török császár, ki bizalmát Istenbe helyezi. A középpajzs maga biborvörös, rajta arany félhold és tugra. Hátlapján hadi jelvények.
az oszmán-törökök nyelve az európai Törökországban és Kis-Ázsiában. L. Török nyelv.
Ghazi, török tábornok, szül. Amaziában (Kis-Ázsia) 1837. Korán lépett a hadseregbe, kitüntette magát a krimi háboruban, részt vett a krétai felkelés elnyomásában és Ázsiában is harcolt. 1874. dandár- s 1876. hadosztály-parancsnok lett. Az 1876-iki szerb háboruban a viddini hadtest fővezényletét vette át, melynek élén a szerbeket jul. 18. és aug. 7. Veliki-Izvor és Zajcsár mellett legyőzte; nov. kinevezték müsirré. Az 1877-iki orosz-török háboru kitörésekor 35,000 emberrel Viddinben állomásozott. E sereggel aztán, mihelyt az oroszok a Balkán északi kiágazásáig előnyomultak, jul. elején hirtelen az oroszok balszárnyár vetette magát és megszállván Plevnát, jul. 20. a Schilder-Schuldner alatt támadó oroszokat visszaverte; jul. 27. Lovecset elfoglalta s jul. 30. Krüdener orosz tábornok támadását is diadalmasan visszaverte. Ezután Plevna körül erős sáncokat építtetett és várat rögtönzött; seregét pedig 60,000 emberre egészítette ki. Plevna megerődítése által megakasztotta az oroszok előnyomulását és arra kényszerítette őket, hogy csapataikat összevonják és fő erejükkel Plevna ellen forduljanak, amely ilyformán több hónapon keresztül az egész hadjáratnak középpontjává lett. Az oroszok szept. 3. Lovecset ugyan elfoglalták, de midőn az orosz-román fősereg több napon át folytatott erős ágyuzás után szept. 11. Plevna sáncai ellen általános rohamot intézett, csak egy néhány sáncot volt képes hatalmába keríteni s O. pasa szept. 12. hatalmas kirohanásával a sáncokat (a grivicait kivéve) az oroszok kezéből megint kiragadta, okt. 19. pedig a román sereg rohamát is véresen visszaverte. O. ekkor a török hadsereg legünnepeltebb hőse let s a szultán Ghazi (győzelmes) melléknévvel tisztelte meg. Okt. végével azonban az ostromló had teljesen bekerítette Plevnát s mivel a török fővezér megfoghatatlan tétlenséget tanusított O. sorsa iránt s fölmentésére kisérletet sem tett, O. dec. 10. általános kirohanással próbált kétségbeesett helyzetéből szabadulni s az orosz seregen át utat törve, Viddinbe jutni. Kirohanása után az oroszok kemény ellenállásán meghiusult, mi több: az O. minden intézkedéseiről előre értesült oroszok ezalatt az elhagyott plevnai sáncokat elfoglalták s az arra megújuló rettenetes harcban maga O. is súlyosan megsebesült, mire kénytelen volt magát derék seregével együtt feltétlenül megadni. Az oroszok a fogoly O.-val nagyon méltányosan bántak és Harkovba szállították, ahonnét már 1878 febr. (a drinápolyi fegyverszünet után) szabadon bocsátották. Konstantinápolyba való visszatérése után a törökök fényesen fogadták s mint a «plevnai oroszlánt» dicsőítették; a szultán befoyásos emberévé lett s egyszersmind kinevezték a főváros helyőrségéül kiszemelt sereg főparancsnokává. 1878 dec. 4. hadügyminiszterré lett, mely állásában megmaradt még akkor is, midőn pénzvágytól eltelve megvesztegetésre és sikkasztásra adta magát. Jelenleg is a szultán bizalmi embere és ünnepélyek alkalmával állandó kisérője.
a törökök (l. o.) hivatalos neve I. Oszmánról (l. o.)