l. a mellékelt térképet. Az az államjogi kapcsolat, mely egyrészről a magyar korona országai és tartományai s a közös fejedelem uralkodása alatt álló többi országok között fennáll, az 1723. I., II. és III. t.-cikkek által elfogadott u. n. pragmatica sanctión (l. o.) alapszik. Ehhez járul az 1867. XII. t.-c. a magyar korona országai és az ő felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekü viszonyokról s ezek elintézésének módjáról. A törvény kiemelvén az alapszerződést alkotó pragmatica sanctio által megállapított ama két fő elvet, amelyek szerint egy közös uralkodó alatt álló országok és tartományok feloszthatatlanul és elválhatatlanul együtt birtoklandók; de másodszor: Magyarország alkotmányos közjogi és belkormányzati önállása sértetlenül fentartandó, - szorosabban meghatározta azokat a viszonyokat, melyek Magyarországot a közös fejedelem alatt álló többi országokkal közösen érdeklik. Ezeket a közös érdekü viszonyokat közös ügyeknek nevezik (l. o.) s melyeknek kormányzati kezelésére közös kormányzati főhatóságok közös minisztériumok (l. o.) néven, ama részökre nézve pedig, mely nem tisztán a kormányzat köréhez tartozik, a mindkét állam országgyülései által saját kebelökből kiküldendő országos bizottságok hivatvák, melyeknek elfogadott elnevezése delegáció (l. o.). A két államot közösen érdeklő tárgyaknak az 1867. XII. t.-c. által megállapított kezelési módja az 1848előtt fennállott állapottól eltér. A kezelési módnak ezt az átalakítását a lényegesen megváltozott helyzet tette célszerüvé. Azelőtt ugyanis Magyarországot illetőleg mindazokra nézve, mik a közös érdekü viszonyokra vonatkoztak, a magyar országgyülés s a magyar király közegyetértéssel intézkedtek s az intékedések megállapításánál más ország befolyással nem birt, mert a magyar király mint az uralkodása alatt álló többi országoknak abszolut fejedelme, azoknak érdekeiről és teendőiről abszolut hatalommal rendelkezett; 1867. azonban a fejedelem többi országait is alkotmányos jogokkal felruházni jónak látván, a dolog természeténél fogva azokat azontul abszolut hatalommal nem képviselheti s alkotmányos befolyásukat nem mellőzheti. Amiért a törvény hatályának alapfeltételeül kifejezetten nemcsak Magyarország alkotmányának fentartását, hanem azt is tűzte ki, hogy a teljes alkotmánya ő felsége többi országaiban és tartományaiban is életbe lépjen. A hivatkozott törvény 28. §-a továbbá határozott kifejezést ad annak, hogy a közös kiindulási pontul elfogadott pragmatica sanctio értelmében «egyrészről a magyar korona országai együtt, másrészről ő felségének többi országai és tartományai együtt két külön s teljesen egyenjogu félnek tekintendők», ami az O. elnevezésben is kifejezésre jut. L. még Államszövetség.
[ÁBRA] Osztrák-Magyar monarchia
Az osztrák-magyar közös vámterület áruforgalma már évek óta folytonosan csökkenő aktivitást mutat; az utolsó 10 év forgalmi kimutatása a következő:
Az összes forgalom tehát az egész decennium alatt növekedik mennyiségileg, érték tekintetében is csak az utolsó évben mutatkozik 51,57 millió frtnyi csökkenés. Az időszak kezdete és vége között az értékbeli emelkedés 18,83%, a mennyiségbeli pedig 50,95%, amely eltérésnek az a magyarázata, hogy egyfelől a kisebb értékü áruk forgalma növekedett, másfelől pedig általános árcsökkenés volt a decenniumban uralkodó.
A behozatal mennyisége 78,21%, értéke pedig 34,72% emelkedés mutat; a kivitelnél a mennyiség 37,91%-kal, az érték pedig csak 6,28%-kal emelkedett. Ez elemzés tehát azt mutatja, hogy a behozatal emelkedése ugy mennyiségre, mint értékre nézve felülmulja a kivitel emelkedését: azaz a monárkia áruforgalmi mérlege egyre kisebb és kisebb aktivával záródik le. Ez áruforgalom legfontosabb cikkeit, amelyeknek értéke az 1895. évi forgalomban a 10 millió frtot meghaladta, a következőkben lehet összefoglalni:
|
Árucsoport |
Milló |
|
|
q |
forint |
|
|
A) Behozatal |
||
|
Gyarmati áruk |
0,40 |
44,78 |
|
Dohány |
0,14 |
21,31 |
|
Gabonanemüek hüvelyesek, liszt stb. |
5,08 |
29,08 |
|
Főzelék, gyümölcs |
2,39 |
26,61 |
|
Vágó- és igásmarha |
336,800 drb |
14,75 |
|
Állati termékek |
0,72 |
40,67 |
|
Italok |
0,92 |
13,10 |
|
Fa, szén, tőzeg |
52,13 |
38,99 |
|
Festő- és cserző-anyagok |
0,43 |
13,31 |
|
Pamut és pamutáruk |
1,45 |
72,47 |
|
Len, kender, juta és ezekből való áruk |
0,79 |
23,62 |
|
Gyapju és gyapjuáruk |
0,42 |
72,18 |
|
Selyem és selyemáruk |
0,02 |
34,20 |
|
Bőr és bőráruk |
0,06 |
19,34 |
|
Kőáruk |
0,63 |
16,41 |
|
Vas és vasáruk |
2,30 |
18,02 |
|
Más nem nemes fémek és ezekből való áruk |
0,47 |
19,12 |
|
Gépek, eszközök |
0,43 |
22,85 |
|
Hangszerek, órák |
0,01 |
19,01 |
|
Irodalmi s művészeti tárgyak |
0,07 |
27,93 |
|
B) Kivitel: |
||
|
Cukor |
4,27 |
60,08 |
|
Gabonanemüek hüvelyesek, liszt stb. |
5,78 |
56,97 |
|
Főzelék, gyümölcs |
1,98 |
30,95 |
|
Vágó- és igás-marha |
558,600 drb |
58,27 |
|
Egyéb állatok |
0,13 |
10,62 |
|
Állati termékek |
1,19 |
73,96 |
|
Italok |
1,46 |
20,87 |
|
Fa, szén és tőzeg |
102,56 |
94,85 |
|
Ásványok |
7,96 |
10,84 |
|
Len, kender, juta s ezekből való áruk |
0,22 |
17,81 |
|
Gyapju, gyapjuáruk |
0,13 |
29,29 |
|
Selyem, selyemáruk |
0,02 |
18,08 |
|
Fehérnemü- s pipereáruk |
0,02 |
15,34 |
|
Papirosáruk |
0,87 |
17,31 |
|
Bőrök, bőráruk |
0,04 |
36,52 |
|
Fa- és csontáruk |
0,36 |
19,65 |
|
Üvegáruk |
0,51 |
20,61 |
|
Vas és vasáruk |
0,39 |
15,01 |
|
Más nem nemes fémek s ezekből készült áruk |
0,09 |
10,47 |
|
Hangszerek, órák |
0,04 |
26,49 |
|
Irodalmi s művészeti tárgyak |
0,02 |
13,79 |
A közös vámterület nemes fém- és ércpénzforgalma volt:
|
Év |
Behozatal |
Kivitel |
összes forgalom |
Behozatali többet |
|
millió forintokban |
||||
|
1884 |
12,7 |
9,9 |
22,6 |
-2,8 |
|
1885 |
12,3 |
8,7 |
21,0 |
-3,6 |
|
1886 |
10,6 |
1,8 |
12,4 |
-8,8 |
|
1887 |
10,8 |
4,9 |
15,7 |
-5,9 |
|
1888 |
27,1 |
12,2 |
39,3 |
-14,9 |
|
1889 |
26,2 |
8,7 |
34,9 |
-17,4 |
|
1890 |
43,5 |
4,3 |
47,8 |
-39,2 |
|
1891 |
39,5 |
11,3 |
50,8 |
-28,2 |
|
1892 |
84,0 |
17,9 |
101,9 |
-66,1 |
|
1893 |
150,4 |
20,3 |
170,7 |
-130,1 |
|
1894 |
37,6 |
27,3 |
65,0 |
-10,2 |
|
1895 |
54,2 |
24,3 |
78,5 |
-29,9 |
E forgalom tehát állandóan passziv eredményekkel záródik, aminek egyik oka áruforgalmi mérlegünk tartós aktivitása, másik oka pedig, amely az utóbbi évek feltünő behozatali többleteit idézte elő, a valuta-rendezéshez szükséges aranynak beszerzése volt.
Az Osztrák-magyar monárkia közös államháztartása. A monárkia közös ügyeinek (l. o.) költségeiről és azoknak fedezetéről az utolsó évtized zárszámadásai a következő adatokat nyujtják:
E közösügyi költségek eredetéről, természetéről s a fedezés szabályszerü módjáról l. Magyarország (XII. köt. 128-129. old.).
Az egyes közös kormányzati ágakra a változó szükségletes szerint kidolgozott költségvetési előirányzatok a következőképen osztják szét a közösügyi kiadásokat:
E tételekhez még a közös főszámszéknek körülbelül 126-129,000 frt közt váltakozó költsége járul hozzá.
A monárkia két államának közös államadósságai az 1867-iki kiegyezési törvényből (XII. t.-c.) erednek (l. Magyarország, XII. köt. 128-129. old.). Összegük az 1893-ik évben volt:
|
Lebegő adósság |
412 millió frt. |
|
Állósított adósság |
2,723,79 millió frt. |
|
Összesen |
3,135,79 millió frt. |
A lebegő adóságból 312,5 millió frt értékü államjegy volt forgalomban.
Hadsereg és hadi tengerészet. 1. az O. szárazföldi hadereje áll: a közös csász. és kir. hadseregből, továbbá a csász. kir. és a magyar kir. honvédségből; ezeken kivül háboruban a monárkia mind a két fele népfölkelőket is állít. A közös hadsereg főparancsnoka a császár éa király, a kezeléis, közigazgatási és szervezeti ügyeket a csász. és kir. közös hadügyminisztérium végzi, mig a honvédek külön-külön (osztrák és magyar) honvédelmi miniszter alá vannak rendelve. Az 1889. VI. t.-c. (véderőtörvény) a hadkötelezettséget a 21. életévtől szabja meg és 12 évre teszi, melyből 3 év s sorhadi szolgálatra, 7 a tartalékra (vagy összesen 10 a póttartalékra) és 2 a honvédségre esik; a szolgálatra alkalmatlanok, vagy akik fölmentettek, hadmentességi adót fizetnek. Az egyévi önkéntesek kötelesek a tartalékos tiszti vizsgálatot letenni, különben még egy évet tartoznak szolgálni a csapatokhoz beosztva. Az említett véderőtörvény az újoncjutalékot 10 évre évenkint 125,600 emberben állapította meg; ezenfölül Tirol évenkint 510 országos lövészt (honvédet) soroz be. E jutalékból a szárazföldi hadsereg és hadi tengerészet összesen 103,100 embert, kap, a cs. kir. honvédség (Tirol nélkül) 10,000-et, a magyar kir. honvédség 12,500-at; a számfölöttieket és kevésbbé alkalmasakat (körülbelül 20-25,000 évenkint) a póttartalékba sorozzák be. Az O. (Boszniát és Hercegovinát is beleértve) 15 katonai területre és zarai katonai parancsnokságra oszlik.
A gyalogságban van 102 ezred, mindegyik 4 zászlóaljjal s 1 pótzászlóaljkerettel; háboruban minden ezred 1 vagy több törzsszakaszt alkot, melyeket kettenkint egy törzsszázaddá egyesítenek. Az okkupált tartományokban a benszülöttekből 4 ezredet (4 zászlóaljjal, melyek mindenikében 4 század van, meg 1 pótzászlóalj kerete) soroznak, melyeket a hadkötelesek teljes kihasználásáig évenkint 4 századdal szaporítanak. A vadászcsapatok ezek: a tiroli császárvadászok 4 ezrede, 4-4 tábori zászlóaljjal és 1 pótzászlóaljjal, 26 tábori vadászzászlóalj, egyenkint 1 pótszázadkerettel. A gyalogsági és vadászzászlóaljakban 4 század van, 131, 95 vagy 86 emberrel. A lovasságban van: 42 lovasezred (15 dragonyos, 16 huszár és 11 ulánus ezred) 2-2 lovasosztállyal (mindegyikben 3 eskadron, 1 utászszakasz és 1 póttartalékos eskadront és 2 törzsszakaszt állít föl; minden eskadronban van 149 szolgálati ló. A tüzérségi csapatok: 14 hadtest-tüzérezred és 42 hadosztály-tüzérezred (mindegyike 4 hajtóüteggel, 1 póttárkerettel s 1 lőszertelepkerettel) és 1 hegyi ütegosztály Tirolban, 8 lovagló ütegosztály, 12 hegyi üteg. A vártüzérség: 6 ezred 2-3 zászlóaljjal (ezek mindegyikében 4 század) és még 3 önálló zászlóalj. A műszaki csapatok: 15 utász zászlóalj, egenkint 5 századdal, 1 szertartalék és 1 pótszázadkerettel; továbbá 1 vasőti és táviróezred (3 zászlóaljjal, mindegyikben 4 század) és egy vasút- és egy táviró-pótkeretből, s táviróiskolából. A vonatcsapatokban van 3 vonatezred, egyenkint 5 osztállyal, melyekben különböző számu eskadronok vannak; végül az egészségügyi csapatoknak 26 osztályuk van.
A szárazföldi hadsereg békeállománya, a boszniai-hercegonvinai csapatokat bele nem értve, az egyes fegyvernemek szerint a következő:
|
Fegyvernem |
Tisztek |
Legénység |
Lovak |
|
Be nem osztott tisztek és különös kirendeltségek |
5,985 |
13,547 |
416 |
|
Gyalogság |
7,693 |
156,137 |
510 |
|
Vadászok |
845 |
16,214 |
85 |
|
Lovasság |
1,695 |
43,443 |
37,983 |
|
Tüzérség (tábori) |
1,371 |
24,297 |
11,688 |
|
Vártüzérség |
393 |
7,707 |
134 |
|
Utászok, vasúti csapat |
460 |
9,146 |
19 |
|
Vonatcsapatok |
346 |
3,012 |
1,680 |
|
Összesen: |
18,793 |
273,503 |
52,515 |
Fölszerelés: a gyalogságnak (a honvédségnek is) és a lovasságnak 8 mm. Mannlicher-fegyvere van, a műszaki csapatoknak és a népfölkelőknek Werndl-fegyverük. A tábori tüzérségnek 9 cm, a hegyi tüzérségnek részint 9 (rövidebb tengelyü), részint 7 cm. acélbronz-lövegeik vannak. Fegyvergyár van Steyrben és 1889 óta Budapesten is; lőporgyár Steinben és Blumauban, tüzérségi arzenál Bécsben.
2. Hadi tengerészet. A hadi tengerészet igazgatás és szervezet szempontjából a közös hadügyminisztérium alá tartozik, melynek tengerészeti ügyosztálya önálló és feje, aki egyúttal főparancsnok is, közvetlenül a királynak referál. Közvetlen alantas hatóságai: a polai kikötő-admiralátus, a triesti tengerészeti kerületi parancsnokság, a fiumei haditengerészeti akadémia, a hajóraj-parancsnokság s a külföldi küldetésekben eljáró hadi hajók. A hadkötelezettség 4 év a sorhajószolgálatban, 5 év a tartalékban és 3 év a tengervédben. A hajóraj állománya: 2 tornyos páncélos, 8 kazematt-hajó, a Habsburg páncélos fregatta, két cirkáló, 7 torpedóhajó, 6 torpedó-jármű, 69 torpedónaszád, 4 dunai monitor, továbbá a megfelelő segédhajóraj. A hadi tengerészet létszáma és állománya: 1 admirális, 2 altengernagy, 6 ellentengernagy, 74 törzstiszt (háboruban 77), 360 főtiszt (háboruban 530), 135 tengerésztiszthelyettes (háboruban 180) és 12,000 matróz, továbbá a szükséges műszaki és kezelő-személyzet. L. még Magyarország és Osztrák császárság.
l. Rendjelek.
néven szerepel a történelemben ama négy németalföldi tartomány (Geldern, Holland, Utrecht és Flandria), mely 1477. jutott Burgunddal együtt a Habsburg-ház uralma alá. L. Németalföld.
Ezt a hivatalos elnevezést viselték az osztrák örökös tartományok (Erbländer) 1801 aug. 11-től kezdve 1868-ig, amidőn I. Ferenc József császár ezt a nevet nov. 14. kelt legfelsőbb kéziratában osztrák-magyar monárkiára változtatta. Az O.-féle elnevezést egyébiránt Lajtán tul ma is használják, de a hivatalos használatból már kiszorult.
1740-1748-ig folyt egyrészt Mária Terézia, másrészt a bajorok, franciák és szárdok között. E háboruval a két sziléziai háboru folyt egy időben (1740-42 és 1744-45) Ausztria és II. Frigyes porosz király között. Az O.-nak az aacheni béke vetett véget (1748 okt.-ben) L. Osztrák császárság.
e néven rendesen az 1866. lefolyt háborut értjük, melynek az osztrákokra nézve szerencsétlen lefolyása után Ausztria a német Bundból kilépni volt kénytelen. A háborunak a jul. 26. kötött nikolsburgi fegyverszünet és az aug. 23. aláirt prágai béke vetett véget. Ezzel a százados versengés, Ausztria avagy Poroszország birja-e a német szövetségben a főhatalmat, Poroszország előnyére dőlt el. V. ö. Osztrák császárság (története).
l. Szilézia.
l. Fekete-sárga.
(Österreichische Länderbank), 1880-ban 90 évre évre Bécsben alapított részvénytársaság, mely 40 millió o. é. forintnyi alaptőkéjét 200,000 darab 200 frtos részvénnyel szerezte meg. Fiókintézete van Párisban. Mai szervezetét az 1891-iki statutumok állapították meg. Évi osztalékai a névérték 5˝-7%-os kamatozásának felelnek meg.
Az első nyilvános forgalmu lóvasutat építették Linz és Budweis között, első 7 mérföldjét 1827 szept. 7. nyitván meg. 1836. a Rotschild S. M. engedélyt kapott a Bécs és Bosznia között építendő gőzüzemü vasutra. A társulat megalakult, az építés megkezdésekor azonban majdnem feloszlott. Csakis Rotschild áldozatkészségének köszönhető, hogy az 1836 okt. 19. tartott nevezetes ülésen a társulat a fennállását biztosította. 1838 jan. 6. adták át a közforgalomnak e vonal első részét Bécs és Wagram között. 1838 jan. 2. kapott engedélyt a bécs-győri vonalra. (L. Magyarország XII. köt. 3. old.) 1841 dec. 19. keltezett felsőbb rendelettel az állami vasutak rendszere honosíttatott meg, de az üzletkezelést még a szomszédos magánvasutaknak adták át. 1845., tekintettel a rossz pénzügyi helyzetre, kimondották, hogy 1845-től 1850-ig újabb vasutaknak építése nem engedélyezhető. 1850. a vasutak üzletkezelését is államosították. Az állami építkezések a közszükségletet nem tudván kielégíteni, 1854. kimondották, hogy jövőre újból engedélyezhető magánvasutak építése és az addig szokásos 50 év helyett 90 évi engedélyidő adható. Ettől kezdve a vasutak rohamosan fejlődtek, amennyiben rengeteg francia tőke lett a vasutak építésébe befektetve, de már kamatbiztosítás mellett. 1873-tól majdnem 1880-ig szünetelt a vasút építés. Ezért már 1875. újra felállították a császári kir. államvasutak építési igazgatóságát. 1880. elkészült a helyi érdekü vasutak építését szabályozó törvény az Arlbergen átvonuló vasútnak állami megvételével újra megkezdődött az államosítás nagy műve. A vasutak fejlődését az alább következő számok bizonyítják. V. ö. Röll, Encyclopädie des Eisenbahnwesen.
Tekintve Ausztria nehéz terepviszonyait, érthető, hogy a vasutak építése igen nagy műszaki tanulmányozást igényelt. Ennek megfelelően kivitelük is mintaszerü gondos munkát tüntet fel és sok nehéz feladat tanulmányozásának eredménye a számos szép megoldás. Hegyi pályái közül nevezetesek a simmeringi, a Brenner- és az Arlberg-vasút, utóbbi a 10,250 m. hosszu Arlberg-alagúttal.