l. Oxálsav.
(görög), az oxálkövek jelenléte a húgyban.
(ejtsd: -serna), 1. Axel, gróf, svéd államférfiu, szül. Fanöben (Uppland) 1583 jun. 16., megh. 1654 aug. 28., régi nemes család sarja. Rostockban, Jenában és Vittenbergában tanulta a teologiát, állam- és a jogtudományokat és régi és újabb nyelveket egyaránt. Hazatérte után IX. Károly szolgálatába állott és miután 1606-1608. követ volt Mecklenburgban, svéd birodalmi tanácsosi címmel a szenátusba lépett. Gusztáv Adolf birodalmi kancellárrá nevezte ki és tanácsára kötött 1612. Dániával, 1617. pedig Oroszországgal békét. Midőn 1621. a háboru III. Zsigmond lengyel királlyal kitört, O. kilenc tanácsossal egyetemben átvette a birodalom közigazgatását, mig őt Gusztáv Adolf a Poroszország területén meghódított vidékek főkormányzójává ki nem nevezte. Azután a 30 éves háboruba keveredett Svédország. A breitenfeldi győzelem után a király Németországba hivta O.-t és mielőtt majnai Frankfurtból Franken és Bajorország felé nyomult, az összes diplomáciai ügyek vezetését bizta reá, sőt a Rajna és Majna mellékén tervezett háboru vezetésével is megbizta. A király halála után (1632) nov. 16.) pedig Svédország politikájának vezetése ő reá szállott át. A szövetségesek az 1633. Heilbronnban tartott kongresszuson elismerték az evangelikus Unió vezetőjének. 1636. visszatért Svédországba, hol királyi barátja leányának, Krisztinának neveléséről atyailag gondoskodott. Németországban a háborut befejezendő, János fiát mint teljhatalmu megbizottat oda küldötte, ő maga pedig Brömsebróban (1645 jul. 13.) kötött szerződés alapján Dániával kötött Svédország javára előnyös békét. Krisztina ezután O.-t södermöre-i gróffá s egyidejüleg az upsalai egyetem rektorává nevezte ki. Krisztina utóda. X. Károly is állandóan kitüntette O.-t haláláig. Jogtalanul tartják őt az 1653. Stockholmban megjelent, 2 részből álló s a svéd-német háboruról értekező Chemnitz-féle munkának, valamint a De arcanis austriacae domus röpiratnak szerzőjéül. V. ö. Lundblad, Svéd Plutarch, II. köt.: Oxenstierna élete (németül Stralsund 1827). Iratainak hivatalos gyüjteménye Skrifter och brefvexling 1888 óta jelenik meg Stockholmban.
2. O. Gábor János, svéd politikus és költő, szül. 1750 ju. 4., megh. 1818 jul. 29. A diplomáciai pályára lépett s hosszabb ideig a bécsi követségnél volt alkalmazva. 1786. birodalmi tanácsos és irodaelnök lett, később pedig birodalmi marsall. Legjelesebb művei közé tartoznak a természet szépségeiről értekező költeményei: Skör darne (Az aratók) és Dagens stunder (Nappali órák), valamint a könnyen oda vetett Sagor, epigrammer och skaldebref megemlítendők. Milton Elveszett paradicsomát is lefordította, szintugy Tassónak a Felszabdított Jeruzsálem egy részét. Összes munkái Arbeten c. alatt (3 köt., 3 kiad., Stockholm 1836-42) jelentek meg. Naplójából Stjernström adott ki az 1769-71. évekre vonatkozó szemelvényeket.
1. angol grófság Warwick, Northampton, Buckingham, Berks és Gloucester közt 1957 km2 területtel, (1891) 185,938 lak. DK-i részében a Chillern Hills húzódnak el, melyeknek Ny-i lejtőjéhez a Nettleben Common nevü fensik támaszkodik; közepén O. egészen sík; K-en a Thame jobb partja mentén egy dombsor vonul el, amelynek legmagasabb pontja a Shatover Hill (196 m.). Számos kis vizének nagyobb része a Temze környékéhez tartoznak, mely Isis néven öntözi a grófságot; mellékvizei a Leach, Windrush, Cherwell és Thame. Csatornái közt a 140 km. hosszu O.-Birmingham-csatorna fontos, amely a Trentet a Temzével köti össze. Fő termékeik; búza, árpa, zab, répa, gyümölcs és kerti termékek. Az állattenyésztés szintén fontos foglalkozási ág, ellenben az ipar jelentéktelen.
2. O. county maine É.-amerikai államban, 4400 km2 területtel, 34,000 lak., Páris székhellyel.
3. O., az ugyanily nevü angol grófságnak és anglikán püspökségnek székhelye, Anglia egyik elsőrangu egyetemi városa, halmokkal körülfogott és csak É- felől nyilt síkságon, a Cherwell és Temze összefolyásánál, vasút mellett, «1891) 45,741 lak., akiknek nagyobb része az egyetem útján nyeri kenyérkeresetét. Legfontosabb utcái Highstreet, Broad-street és St. Giles. Ezekben van a legtöbb college és templom. Ez utóbbiak közül a legkiválóabbak a székesegyház, egyszersmind a Christ Church College kápolnája, a XII. sz.-ból, Wolswy kardinális újra építtette, Burne Jones falfestményei, Berkeley és Pusey síremlékei láthatók benne; továbbá a Lady Chapel; a St. Marq Church 1300-ból való toronnyal; St. Peter in the East normann kriptával és kórussal; Church of St. Aldate (XIV. sz.) gót ízlésben. A St. Mary Magdalan Church előtt áll az 1555. és 1556. elégetett Cranmer, Latimer és Ridley emlékére a gót ízlésben készült Martyrs' Memorial. A college-ek közt külsejükre nézve a legszebbek: a Christ Church, amelynek építését még Wolsey kezdte meg, szép udvarral és festményekkel; Merton college (1417-24), Oriel college (1630-37), továbbá a New College a XIV. sz. végéről való épületeivel, a St. Mary Magdalen college stb. Mindezen college-ek, valamint a többiek is, belül is gazdagon vannak díszítve és fölszerelve, azonkivül szép gyeptérségekkel körülfogva; különösen szépek a Magdalen és New College körüliek, továbbá a városon kivül a különféle sport részére fentartott helyek. Az egyetem szervezete s a tanítás módja nagyon hasonlít a cambridgeihez. Csakis a Regius professzorok (6) kapnak az államtól fizetést, a többiek jövedelme alapítványokból folyik be, amelyekről neveiket is kapják. Vacarius és más hires tudósok már a XII. sz.-ban tanítottak O.-ban és amint látszik, már ekkor bizonyos egyetemi szervezet állott fenn. Az első kancellárt 1214-ben nevezték ki. Részint a szokásjog, részint királyi levelek számos olyan szabadalmat biztosítottak a városnak és egyetemnek, amelyek részben máig is fennállanak. Az egyetemi testületek szervezetére, a tanításra és vizsgálatokra vonatkozólag már korán adattak ki rendeletek (statues), amelyek Laud kancellár érseksége idejében (1630-41) Corpus statutorum Universitas Oxoniensis cím alatt foglaltattak össze. Az egyetem külső szervezetét az 1854-iki állami törvény alakította át. 1871. és 1877. az állam törvényei újból beavatkoztak O. ügyeibe és igy a régi intézmények iránt táplált előszeretet dacára az újabb szükségletek kielégítéséről is történt gondoskodás L. még Cambridge.
Harley Róbert, O. gróf, angol államférfiu, régi nemzetség sarja, szül. Londonban 1661 dec. 5., megh. 1724 máj. 21. A dicsőséges forradalom 1688. Vilmos oraniai herceghez csatlakozott. 1690. mint a parlament tagja az alsóházba lépett, hol a tory-párt egyik vezetője s 1701. és 1702. a ház elnöke volt. III. Vilmos halála után 1704. mint államtitkár a kormány tagja lett s egyszersmind az alsóház elnöki tisztségét viselte. Midőn azonban a whig-párt a hatalmat mindinkább magához ragadta, O., aki ezenfelül Godophin miniszterrel is viszályba keveredett, 1708. a minisztériumból elbocsáttatott, mire visszatért az ellenzékhez. Anna királynő az 1710-iki parlamenti választások után, melyekben a tory-pártiak győztek, a whig-párttal és rendszerrel teljesen szakítva, O. Saint Johnnal (Bolingbroke) egyetemben újra belépett a kormányba. Nemsokára kinevezték O. gróffá. 1711. birta rá Anna királynőt ama hires, tömeges peer-kinevezésre, mely a whig-párt eddigi többségének a felsőházban véget vetett. A Stuart trónkövetelővel és Franciaországgal I. György alatt (1715 ápr.) folytatott titkos alkudozások miatt felségsértéssel vádoltatván, a Towerbe záratott; 1717 aug. ugyan szabadon bocsátották, de a király büntetésül birtokaira száműzte. Ezentul O. teljesen az irodalomnak szentelte életét s haláláig tekintélyes könyveket s kéziratokat gyüjtögetett, mely gyüjteményt fia, O. Edward gr. még növelte. A 2000 példányra terjedő kéziratgyüjtemény Harleyan Miscellanies c. alatt a Britisch Museumba jutott. Alfréddel, a 6. O. gróffal 1853 jan. 19. kihalt a család.
angol juh, amely az angol hosszugyapjas és rövidgyapjas juhok keresztezéséből keletkezett, s a kettő között átmentet alkot. L. Angol juhok.
bor és szeszes folyadékok mértéke, mely 1 1/2 ohm v. 3 akóra számíttatik, a porosz O. 2,06 hektoliter.
(a görög oxuV a. m. éles, hegyes, metsző, maró, savanyu stb. értelmü szótól), különösen kémiai szók összetételében gyakran előfordul.
görög szigetek, l. Echinádok.
(oxyacanthin), vagy vinetin. Az alkaloidák csoportjába tartozó szénvegyület, amely a Berberis vulgaris gyökereiben található.