város Kalis orosz-lengyel kormányzóságban a Beura mellett, 8058 lak., pamut- és gyapju-fonókkal.
kun vezér, másként Alpra (l. o.).
Kazár Emil iró álneve (l. o.).
(osdola), kisközség Háromszék vármegye kézdi j.-ban (1891) 2578 magyar lakossal; temploma közelében a Kun grófi család ősi kastélyának romjai vannak. Vidékén sok cseresznye terem, a Lipse és Mosát közti völgyben pedig a máramarosi gyémántokhoz hasonló kristályok fordulnak elő.
és Ő, ő, a magyar ábécének 24-ik s 25-ik betűje (régebben ilyen alakban irták: ő, s még régebben, irott nyelvemlékeink korában: ó q stb., továbbá eu, ev, ew stb.).
és ő hang, kiejtésére nézve ajakgömbölyítéssel ejtett középzárt magas hang, egészen megfelel a mély hangok közül az o (ó)-nak, s azonfölül zártságra nézve a magas ë (é) hangnak, melytől csak az ajakgömbölyítés különbözteti meg. Azért fordul elő ez a háromféle hang némely ragokban, p. -hoz, -hëz, -höz, -tok, -tëk, -tök. Az ë hangnak ö-re változása jellemzi az ugynevezett ö-ző nyelvjárásainkat, t. i. az alföldi nyelvjárás-területet s a nyugati székelységet. L. Nyelvjárás.
(skandináv) a. m. sziget.
általában valamely testnek vizben való megrázogatása, megforgatása, hogy a piszok róla lemenjen, különösen pedig az az eljárás, midőn a kilúgozott v. kimosott ruhát tiszta v. kékítővel vegyített vizben megrázogatják és kifacsarják, hogy a szappanszagot elveszítse.
az a halászlegény, aki az öreglátó fölfejésénél a háló derekát vagy öblét szedi; l. Léhésszedő.
l. Üveggyártás.