(ejtsd: pedsett), 1. János, angol eredetü s magyar hazafivá lett jeles gazda és iró, szül. Torpe Satchvilleben (Anglia) 1808., megh. Gyéresen (Torda-Aranyos) 1892 ápr. 10. A York-Collegeben kezdett tanulmányait, az edinburghi egyetemen végezte s orvosi oklevelet nyert, de mint orvos nem működött. Tanulmányai bevégzése után Párisba ment a kórházak tanulmányozása végett, hol a koleráról irt étekezésével az első díjat nyerte el. Később Olaszországban megismerkedett a magas műveltségü Wesselényi Polixenával, özv. Bánffy László bárónéval, kit később nőül vevén, beutazta Magyarországot és Erdélyt s Gyéresen telepedett le. ahol megkezdette mintaszerü gazdálkodását. Az 1846-47-iki erdélyi országgyülésen honfiusítást nyert. Az 1848-49-iki szabadságharcban részt vett karddal és tollal. Bemnek egyik szárnysegéde volt és az angol sajtót ő értesítette minden mozzanatról. A függetlenségi harc után nejével együtt Angolországba menekült, honnét csak 1855. térhetett vissza gyéresi kastélyába. Művelődésünket előmozdító minden kezdeményezésnél ott találjuk nevét: az erdélyi gazdasági egyletnek rendes, később alapító tagja, az erdélyi unitárius egyháznak mindvégig buzgó és tevékeny hive volt; nevét alapítványával is megörökítette. Legjelesebb munkája: Hungary and Transylvania (London 1839, 2. kiad. németül, Lipcse 1842), mely a hazánkról irt legjobb régi művek közé tartozik. A magyar tört. társulatnak 1868-tól fogva volt tagja. szinte jelentékeny irói nevet vívott ki Kolozsvárt 1841-ben megjelent két kötetes útleirása által, melynek címe: Schweitzi és Olaszhoni utazás (Kolozsvár 1842). Életét magyarul és angolul külön füzetben Kovács János irta meg (Kolozsvár 1893). - 2. P. Vilmos Henrik, l. Anglesey.
(lat.), oldal, valamely könyvnek a számozott oldala, lapja. L. Lapszám és Lapszámozó gép.
dalmát sziget a Quarneróban; a horvát parttól a Canale della Morlacca, Arbe szigetétől a keskeny Canale di Pago választja el. Eocénmészkőből álló hegyek takarják. Területe 288 km2; lakóinak száma (1890) 6203, akik halászattal, juhtenyésztéssel és gyümölcs- meg szőllőtermeléssel foglalkoznak. Főhelye P., mély öbölben, 3554 lak. P. a zarai kerületi kapitánysághoz tartozik és annak külön járása.
kisközség, l. Mező-Pagocsa.
az ó-ind bhagavati (szent ház) szóból, elrontott elnevezése az indiai templomoknak. A P.-k az ind építészet újabbkori emlékei közé tartoznak. Többnyire egész épületcsoportból állva, nagyságuk és tulgazdag szobrászati ékítésükkel meglepő hatást gyakorolnak a szemlélőre. L. Építészet (VI. köt. 238. old.).
(ásv.), l. Agalmatolit.
az erdőnek, vadászterületnek oly nagyobb, határolt része, mely egy erdésznek vagy vadásznak hatáskörébe tartozik. L. Erdőbeosztás.
(állat), l. Remeterák.
(lat.), mező, járás; ó-római időkben vidéki kerületek, melyekre Numa Pompilius, mások szerint Servius Tullius alatt a római terület oszlott. A tribunusoknak alosztályait tették; elüljáróik magistri pagi nevet viseltek.
l. Straits Settlements.