(Paradiseidae, l. a mellékelt szines képet), az éneklő verébalkatuak rendjébe, a vastagcsőrüek családjába tartozó madárcsalád, mely a varjufélékkel áll közeli rokonságban.
[ÁBRA] PARADICSOM-MADARAK.
1. Paradisea Rudolfi. 2. Schlegelia Wilsoni. 3. Lophiorina superba. 4. Semioptera Wallacei. 5. Paradisea rubra.Csőrük középhosszuságu, oldalt összenyomott, egyenes vagy kissé hajlott; orrlyukaik v. egészen, vagy félig tollas bőrrel fedettek. Középhosszuságu szárnyaik lekerekítettek, 10 első rendü evezőtollal, amelyek közt a 6-ik és a 7-ik a leghosszabb. Farkuk középhosszuságu. Az öreg himeknek sajátszerü dísztollaik vannak a fejükön, a nyakon, a mellen és a farkban: a meghosszabbodott középső kormánytollak. Hazájuk Új-Guinea. Európában e dísztollu és sajátságos kinézésü madarak már régóta ismeretesek, spanyol, portugál és holland hajósok hozták be. Állítólag már a Magalhăes-féle expedició is 1522-ben két példányt hozott Európába. A mult századokban az európai piacokra rendesen lábatlan bőrök kerültek, azért nevezte Linné Paradisea apoda, azaz lábatlannak. Kiváló kereskedést űznek tollas bőrével. Életmódjukról, szaporodásukról nem igen sokat tudunk, mert igen félénk és óvatos állatok. Az embert már messziről észreveszik és azonnal elszállanak. Új-Guinea partvidékeit gyümölcsérés alkalmával seregesen lepik el, estefelé pedig visszavonulnak az erdők belsejébe, hol éjjeli szállásul a magas fákat keresik fel. Fészeképítési módjaikat nem ismerjük, mindössze csak 1883., illetőleg 1884. fedeztek fel egy-egy tojást. Hasonlóan fajainak a számát sem ismerjük, mert Új-Guinea belseje, ahol ének e madarak, még teljesen ismeretlen. 1877-ig 34 faj volt ismeretes, amely már 1894-ben 82-re emelkedett. Igen szép paradicsommadár-gyüjtemény van Drezdában, Lejdában. A budapesti nemzeti muzeum is igen sokat kapott Fenichel S. hazánkfiától, aki Új-Guineában utazott és ott is halt meg. Ismeretesebb alakok: a közönséges paradicsommadár (Paradisea apoda L.), a him fejteteje, homloka, oldalai narancssárgák, álla és torka sötét aranyzöld, testének többi részei, szárnyak és fark cimetbarnák, az oldali dísztollak narancssárgák, a nőstény háta szürkésbarna, torka violás, hasa sárga. Hossza 45, szárnyhossza 24, farkhossza 24 cm. A kis paradicsommadár (Par. minor Schaw.), a him élénk sárga oldaltollai a világosságnak kitéve megfakulnak. Paradisea Augustae-Victoriae, Trichoparadisea Guilielmi, a király-paradicsommadár (Cicinnurus regius Vieill.), melynek himje kifejlett korban a háton ragyogó karmazsinvörös, fején, nyakán és oldalán hasonló, és mellének mindkét oldalán kinyuló tollkaréja van. Hasa fehér. A nőstény háta barna, hasa fakó, sötétebb keresztsávokkal. Parotiasexsetacea, Diphilodes septentrionalis, Manucodia atra stb.
(növ., Amonum L.), a gyömbérfélék génusza, 55 faja Ázsia, Afrika és Ausztrália földjén, meg a Csendes-tenger szigetein nő. Az A. granum paradisi Afzel. egyhimes magas fű, Guinea partján nő. Háromszögletü magva, a P. v. guineai mag (grana paradisi v. grana malagueta), kellemes szagu és borsízü fűszer, régen orvosság volt, ma csak ételbe teszik. A rossz ecetet is hamisítják vele, hogy csípős íze legyne. Az A. melegueta Roscoe szintén Afrika Ny-i partján terem. Mások szerint ennek a gömbölyded, 3 mm. átmérős, tompaszögletü vagy körteforma, fénylő barna, rücskös magva az igazi P. (piper melegueta, melegueta-bors, malaguetta-, malaghetta-, maniguetta-bors). Afrikának Borsszem-partját v. melegueta-partját a P.-ról nevezték el. Más fajai kardomomumot nyujtanak. L. Elettaria.
(gör.) a. m. példa, minta; a nyelvtanban a ragozás (ejtegetés vagy hajtogatás, declinatio, conjugatio) példája, mintája.
(növ.), a Bertholletia (l. o.) gyümölcse, máskép juvia-dió.
l. Paradicsommadarak.
Mazzuc. (növ., Czackia Andrz., Liliastrum Link, Allobrogia Tratt.), a liliomfélék füve egy fajjal Európa délnyugati havasain. A P. Liliastrum L. szép liliomtermetü és fehér virágu dísz, kertbe is ültetik. L. Hölye.
l. Trilobitok.
(gör.) a. m. látszatos képtelenség v. hihetetlenség; a stoikus filozofusoknál oly mondások, melyek első tekintetre képtelenségeknek látszanak, kivált avatatlanok előtt, jobban meggondolva azonban igazaknak tetszenek. A P. azzal vési az emlékezetbe az igazságot, hogy ily szokatlan formát ad neki s majdnem a képtelenséggel teszi határossá; benne mindig valami meglepetés van. Ilyen P.-ok p. Lassan járj tovább érsz. Ki sokat akar enni, keveset egyék. Kazinczy azon mondása, hogy a nyelvnek ha fejlődni akar, előbb mulania kell stb. Szónokok, gondolkodók, költők gyakran használják a P.-t; de vannak, akik visszaélnek vele (paradoxomania). Különösen helyén van e P. a lendületes, továbbá a komikus előadásban. P. állításnak (rossz értelemben) mondják a tulságos merész vagy képtelen állításokat. Rousseau szerint a P.-ok oly igazságok, melyek egy századdal előbb születnek meg, mint kellene.
v. paratermék (növ.), több fa, mely fizikai sajátságára nézve a parával megegyező v. csaknem megegyező sajátságu, és az egynemüségre nézve gyakran tulhaladja. Származása még nem tökéletesen ismeretes. Törzsnövényének az indiai és középamerikai Hibiscus tiliaceus Cav. mályvaféle növényt, a cejloni Bombax Conyzae-t Burm., a Ny.-indiai Ochroma lagopust Sw., meg a délamerikai Pterocarpus Montouchi Poir. vitorlavirágut tartják. Parát termel továbbá az Erythroxylon suberosum St. Hil. Brazilizában, Európában a Quercus suber L., Qu. occidentalis Gay és Qu. pseudosuber Santi, kivált az olasz és spanyol félszigeten. A meleg országokban, nevezetesen a Kanári-szigeteken az Euphorbia balsamifera Ait. taplós fájából, Braziliában a Pourretia tuberculata Mart. beléből, kivált pedig a Ny.-indiai Anona palustris L. gyökeréből csinálnak paradugót. Ezenkivül sok könnyü fát is P.-nak neveznek és a P.-t pótolják vele. Hazánkban a szilfa, kecskerágó, fodorjuhar stb. éle szokott elparásodni, de ez időig hasznavehetetlen. L. még Paratölgy.
l. Linoleum.