(franc., ejtsd: -brikol) a. m. visszapattanva, átvitt értelemben kerülő utakon.
(lat.), általában földrészlet. A telekkönyvben az egy birtokhoz tartozó telkek neveztetnek P.-knak. - Parcellázni a. m. telket feldarabolni. - P.-kataszter, l. Kataszter. - P.-minimum, l. Agrárpolitika.
(portug.), feles bérleti szerződés, amilyent a braziliai nagybirtokosok az oda özönlő kivándorlókkal kötnek. A munkás elvállalja az egész évi mívelési és aratási munkát s ezért a termés felét kapja aratáskor. E szerződések azonban nagyon súlyosak voltak a kivándorlókra nézve, akik kevés tőkével rendelkezvén, nem győzték kivárni az aratást s vagy megszöktek v. bérmunkásokká szerződtek a földbirtokosokhoz. L. még Feles bérlet.
l. Velez.
város Mecklenburg-Schwerinben az Elde mindkét partján, vasút mellett, (1890) 9960 lak., posztó-, enyv- és cellulózagyártással, malmokkal; az itt született Moltke nagy szobrával Brunowtól.
(lat.) a. m. részleges. - P. differenciálhányados, l. Infinitézimálszámítás. - P. differenciálegyenlet, l. Differenciálegyenlet.
1. Német-P., nagyközség Torontál vármegye párdányi j.-ban, (1891) 1744 német és magyar lak., a járási szolgabirói hivatallal, takarékpénztárral, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Szerb-P., nagyközség u. o., (1891) 1925 szerb és német lak., vasúti állomással.
(franc., ejtsd: -dszű) a. m. felöltő.
1. a Parana jobboldali mellékfolyója Matto Grosso braziliai államban; a Serra Gayapo DNy-i részében ered és kisebb bárkákkal járható. - 2. P. El-, város Madrid (ettől É-ra) spanyol tartományban, a Manzanares balpartján, a Monte del P. lábánál, (1887) 1801 lak., szép vadászkastéllyal, amelyben 1778. III. Károly Portugáliával szövetséget kötött.
(ejtsd: -dó) Julia, angol irónő, szül. Bevesleyben (Yorkshire) 1812., megh. Londonban 1862 dec. A st.-omeri zárdában neveltetett. Már 13 éves korában irt egy röpiratot az angol szegényekről; későbben költeményeit adta ki The nun címe alatt. 1826. szülőivel Portugáliába utazott, s onnét haza térvén, megirta emlékezéseit Portugáliáról Traits and traditions of Portugal címen. 1835. adta ki The Mardens és The Daventries címü novelláit. Ismeretsége Namik török követtel kedvet ébresztett benne, hogy 1834. atyja kiséretében Keletre utazzék, ami megtörténvén, ottani tapasztalatai s élményeiről a következő években The city of the Sultans and domestic manners of the Turks; továbbá The romance of the Harem (3 köt.), s Konstantinápoly leirása (82 képpel) c. műveiben számolt be. 1838. jött ki River and Desert (Folyó és puszta) címü munkája. 1839. pedig Bécset s Magyarországot látogatta meg, hol mint akkor már hirneves irót mind az udvarnál, mint a politika s irodalom előkelő férfiai, különösen nálunk Eötvös József báró s Deák Ferenc is, kitüntető szivességgel fogadták. Magyarországi utazásainak eredménye lett: The city of Magyar or Hungary and its institutions in 1839 and 1840 címü, elég tájékozottsággal s nemzetünk iránt nagy rokonszenvvel irt munkája. A Londonban időző s őt felkereső magyarokat igen szivesen látta, s azoknak szép összeköttetései, nagy ismeretsége útján hasznos szolgálatot tett. V. ö. Vajda, Miss Pardoe Julia (Társalk. 1839. 99.); Miss Pardoe, Magyarországról (Pesti Hirlap 1841, 12. 17. 57. 84. 100. old.); Miss Pardoe után, Stambuli képek, J. L. (Athenaeum 1838, I. 30.).