(franc., ejtsd: -doń) a. m. bocsánat.
a véda-kor ind mitologiájában az eső és a zivatar istene. Egyike a hindu vallás legrégibb isteneinek, mert még az indogermán törzsek különválását megelőző korból származik. Rokonságban van a litván Perkunas és a skandináv Fjörgyn istenpárral. V. ö. Oldenberg, Die Religion des Veda (Berlin 1894).
az ugyanily nevü cseh kerületi kapitányság székhelye, a Chrudimka és Elbe összefolyásánál, vasút mellett, (1890) külvárosait is beleszámítva 12 367 lak., szeszfinomítással, cukor-, sör-, ecet-, gazdasági gép-, hangszergyártással, vasöntéssel; jelentékeny lóvásárokkal, fa- és gabonakereskedéssel.
(állat), l. Leopard.
l. Hiuz.
(Pardina), a macskafélék családjának egyik csoportja, melynek fajai nagy testüek; bundájuk vagy egész, vagy gyűrüs foltokkal tarkázott, sörényük, pamatjuk nincs; füleik rövidek, szembogárjuk kerek. Az ó- és újvilág lakói. Ide tartozik a párduc (F. pardus L.), a jaguár (F. onca L.), a tigrismacska (F. tigrina Schreb.), a pampaszmacska (F. pajeros Desm.), stb. L. még Ozelotmacska.
hegyes vidék Német-Kelet-Afrikában, a Kilima-Ndsarótól délre, 130 km. hosszu, 15 km. széles, kiemelkedik mint valami sziget a Njika és Pangani sivatag felett, részben hegyes, részben erdős fensík. Lakossága munkás hegyi nép, foglalkozik baromtenyésztéssel és földmíveléssel. V. ö. Baumann, Usumbara (Berlin 1891).
(Parexis), Serra dos, hegység Mato Grosso braziliai állam Ny-i részében; jelentékeny forrásvidék. D-re folyik a Guapore és a K-i végében eredő Paraguajnak Ny-i mellékvizei, É-ra a Rio Jamari és a Topajoz forrásfolyói. A Serra dos P. É-on a terméketlen, homokos Campos dos P.-szé lapul le.
város Palencia spanyol tartományban, a de la Nava nevü lagunától É-ra, a Campos-csatorna és vasút mellett, (1887) 4626 lak., pamutszövéssel és bőrcserzéssel.
(növ.), l. Cissampelos.