homlokszem, fejtetői szem, bizonyos rovarok homlokán álló kis, pontforma szemek. Különösen gyakoriak a hártyás szrányu rovaroknál, de megtaláljuk másoknál is. L. Mellékszem és Rovarok.
(lat.), a telekbecslésnek egy neme, mely oly telkeknél nyer alkalmazást, amelyek hozadéka közvetlenül nem állapítható meg, p. kerteknél, háztelkeknél stb. Ilyen telkek értéke t. i. egyenlőnek vétetik oly szomszédos és hasonló fekvésü telkekével, melyeknek hozadéka ismeretes v. becslés útján megállapítható.
l. Parillin.
Parosz (l. o.) fővárosa.
l. Palilia.
(pariglin, salseparin, smilacin), a szaponinhoz hasonló és a glikozidák csoportjába tartozó szénvegyület, amely a szárcsagyökérben (Radix Sarsaparillae) és a különféle Smilax-féleségek (Smilax officinalis, S. medica, S. syphilitica) gyökereiben található. Vizben rendkivül nehezen oldódik, de a borszesz 25°-on mintegy 25 sr. P.-t old fel. Higított sósavval v. kénsavval főzve cukor és parigenin képződik belőle.
l. Amúku.
(Sierra P. vagy Parima), egykoron az egész D.-amerikai gujanai hegyrendszert értették rajta, amelyet 3 oldalról az Orinoko foly körül, Dny-felé a Rio Negróig nyulik és K-nek az Essequibóig ér. Szűkebb értelemben a P. e hegyrendszernek DNy-i, a felső Orinokótól jobbra eső része, amely a Sierra Maraguakában 2508, a Druidában 2475 m. magasságot ér el. E hegyrendszerben keresték az Eldoradót.
Juss. (növ.), a rózsaféléknek többnyire magas fája. Levele ágatlan, épszélü, a visszája bársonymolyhu. Virágzata fürt v. sátor, fehér v. piros, némelyik faj gyümölcse ehető. 40 faja Amerikában és Afrika forró vidékein, az indus szigettengeren, a Csendes-oceán szigetein és Ausztráliában terem. A P. montanum és P. campestre Aubl. gujanai, gyümölcse a kapucinusszilva. A P. excelsum Don. és a P. Senegalense Perr., a Sierra Leona parton terem, mandulaforma magját eszik.
(Pareng), a Kárpátok déli határláncolatának tagja, mely Hunyad vármegye DK-i sarkában és Románia határán emelkedik; zord hegytömeg, melynek közepes magassága 1600-1700 méter. Legmagasabb csúcsai a P. (2076 m.) Petronyestől DK-re és a Mundra (2520 m.) a romániai határon.