(lat.) a. m. felosztás; partitiv, osztó, részeltető.
(lat.) a. m. részelő, részt jelentő, p. a genitivus P. (részelő birtokos), minő «az emberek legjobbika» (az emberek közül a legjobbik), v. a francia partitif; de l'eau a. m. viz, du vin a. m. bor (szó szerint: vizből, borból).
l. Vezérkönyv.
(lat.), a hajdani Zarán, Közép-Szolnok, Kraszna vármegyék és Kővár vidéke, amely magyarországi részek a XVI. és XVII. sz. folytán Erdélyhez való csatolás nélkül az erdélyi fejedelmeknek birtokába jutottak. A részeket az erdélyi fejedelmek nem mint ilyenek, hanem mint «Magyarország részeinek urai» birták, oly kikötéssel, hogy haláluk után a magyar király hatalma alá visszatérnek. A visszacsatolás 1693. megtörtént, de 1733. kelt kormányrendelet a részeket ismét elszakította. A visszacsatolás iránt az 1741. XVIII., 1792. XI., 1836. XXI. és 1848. VI. t.-cikkek intézkedtek. Az 1877. I. t.-c. Közép-Szolnokot és Krasznát Szilágy vármegyébe, Zaránd vármegyét részben Hunyad, részben Arad vármegyébe, Kővár vidékét részben Szolnok-Doboka, részben Szatmár vármegyében kebelezte be.
l. Hajótörés.
Folyóvizben a hajóval az a műmozdulat, midőn lefelé menőben valamely szűk helyen, ahol rendes fordulásra elegendő tér nincsen, a hajót kellő elővigyázattal orrával partnak vezetjük, ugy hogy farával a viz sodrásának kitéve legyen, ami azután a hajót ott egy helyben, a nélkül, hogy fordulásnál saját hosszánál nagyobb sugaru ívet irna le, körülviszi, azaz megfordítja. A partnak tűzésnek lehet az a célja is, hogy a hajóval valamely veszély elkerülése végett minél gyorsabban helyben megállhassunk, amely esetben nagyobb erővel kell kivezetnünk s a kormányt is ugy kezelnünk, hogy a hajó egy időre legalább ebben a helyzetben mozdulatlanul maradjon. Minden körülmény között csak oly parton tanácsos ez a művelet, amely tiszta, t. i. nem sziklás és nem tuskós.
(ang.) a. m. résztvevő, társ; különösen játszótárs, segítő (kártyajátéknál); partnership, l. Munkásosztalék.
nagyközség Torontál vármegye bánlaki j.-ban, (1891) 1193 oláh és magyar lakossal.
1. Béla, ügyvéd, politikai iró, született Apatinban 1844., hol atyja ügyvéd volt. Középiskolai tanulmányait Nagy-Becskereken és Pécset, jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1867. törvényszéki aljegyzővé választották Zomborban, 1871. tiszteletbeli ülnök lett. 1872. hivatalától megválva, Budapestre jött s itt ügyvédi irodát nyitott. Tagja 1882 óta a székes főváros törvényhatósági bi zottságának. Önálló művei: A felsőházi törvényjavaslatról (Budapest 1844); A főrendiház reformja (u. o. 1882); Az ötéves mandátum ellen (u. o. 1885); A polgári házasságról (u. o. 1893); A felekezeti harc ellen (1895).
2. P. Gyula, műépítész, az előbbinek öccse, szül. Apatinban 1845. Gimnáziumi tanulmányait Becskereken elvégezvén, nagybátyjának építési irodájában gyakornokoskodott három esztendeig, majd feljött Budapestre s a József-műegyetemre iratkozott be, melynek 1866-ig volt hallgatója; egyidejüleg azonban Ybl Miklós irodájában is dolgozott s részt vett a Sándor-utcai országház építkezésénél is. 1866. Berlinben az építészeti akadémián fejezte be tanulmányait. Majd nagyobb tanulmányutazást tett Németországban s Olaszországban. Utazásait befejezve, 1869-ben Szkalnitzy irodájába lépett be, 1870. pedig önálló építési irodát nyitott. 1878. Párisban a nemzetközi kiállítás alkalmával «Officer d'Académie»-vé nevezték ki. Nevezetesebb művei: az 1874. épült hires «Kecskeméti-ház» Budapesten, az új római kat. templom Kun-Félegyházán, a szegedi városház, melyet Lechnerrel együtt épített, valamint a kecskeméti és szombathelyi lovassági laktanya, a kassai felsőbb leányiskola és internátus, sok bérház, megyeház, fogadó stb. Most az iparművészeti muzeum és iskola budapesti palotájának befejezésével van elfoglalva. P. 1890. nőül vette Bartolucci Viktoria (l. o.) operaénekesnőt. Tagja Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának. V. ö. Künstler-Album (VIII. sz. 1890) s az ezredéves országos kiállítás képzőművészeti csoport képes tárgymutatója.
(ném. Strandung, ol. investimento, ang. stranding), a hajónak a partra, szirtre, vagy egy zátonyra való felvutása és azon való megfeneklése. L. Hajótörés.