(franc., ejtsd: parür) a. m. pompa, ékesség, dísz.
(állat) a. m. cinke, l. Cinegefélék.
azelőtt külön község Nyitra város közvetlen szomszédságában, annak zsidó városnegyede, most a várossal közigazgatásilag is egyesítve van.
(gör.), általában a. m. megjelenés, de értik alatta különösebben Krisztusnak az utolsó itéletkor leendő újból megjelenését.
(lat.) a. m. a kicsinyt naggyal összehasonlítani (szembeállítani).
(állat), l. Kardinalis pinty.
(szankszkrit) a. m. a hegynek leánya (hegyen élő nőt is jelent), Siva ind isten, más néven Durgá (l. o.). P. két ellentétes tulajdonságot egyesít magában, a jóságot és annak ellenkezőjét. Egyszer az adakozó jótevő istennő, máskor az öldöklő, halált hozó dögvész és a nyomor okozója.
(franc., ejtsd: parv'nü) a. m. sehonnai, jött-ment, szerencsefi.
két soru versképlet, különösen a disztichon (l. o.).
vagy párbaj (lat. duellum), két személynek, kölcsönös előzetes megegyezés folytán, meghatározott szabályok szerint öldöklő fegyverekkel (azaz oly fegyverekkel, melyek rendeltetésöknek megfelelő használata veszéllyel jár) vívott harca. A kölcsönös előzetes megegyezés által különbözik a P. az egyoldalu fegyveres támadástól (attak). A P. azon a társadalmi felfogáson alapszik, hogy bizonyos becsületbeli ügyek csak vérrel intézhetők el, bizonyos sértések csak vérrel moshatók le; a sértő magaviseleteért fegyveres elégtétellel tartozik; a birói segély igénybe vétele a reparációra alkalmatlan. A drákói szigor, melyet egyes törvényhozások a P. ellen kifejtettek, céltalannak, eredménytelennek bizonyult. A legszigorubb törvények a P.-dühöt nem csillapították, inkább emelték; s ma már általánosnak mondható a meggyőződés, hogy a P. kiirtása nem az erre alkalmatlannak bizonyult törvényhozásnak, hanem a társadalomnak feladata. A törvényhozás csak közvetve működhetik közre, jelesül az által, hogy a polgároknak becsületét megfelelő büntetőjogi védelemben részesíti. A törvény, mely mint a magyar büntetőtörvénykönyv, a legsúlyosabb becsületsértés miatt aránytalanul csekély pénzbüntetésben rendszerint elegendő megtorlást lát, a jogvédelem legprimitivebb s legszerényebb igényeit sem elégíti ki. A közvetlen közreműködés sikertelenségéről a modern törvényhozások - Anglia kivételével - meg is győződtek, s azért a P.-t aránylag enyhe büntetéssel sujtják, amely büntetés inkább az állami igazságszolgáltatás igénybe vételének mellőzését, a jogtalan önsegélyt akarja megtorolni. A kivételes tekintet, melyben a törvényhozás a P.-t részesíti, abban is jut kifejezésre, hogy a törvény a P.-t a kivételes custodia honesta büntetésével (államfogház) sujtja. Az a felfogás, mely egyrészt a felek vagyoni viszonyaihoz mért magas pénzbüntetéseknek alkalmazását, másrészt pedig az indoknak különös tekintetbe vételét s jelesül az arra érdemes esetekben a legmesszebb menő s a teljes büntetlenségig is kiterjedhető méltányosságot (midőn a sértés minőségénél fogva olyan, amelyért a törvény megfelelő elégtételt nyujtani képtelen), az u. n. párbajhősök ellen pedig a kivételes tekintetek s a custodia honesta mellőzésével a törvény teljes szigorát követeli, habár ugy látszik a leghelyesebb, törvényhozási elismerésben még nem részesült.
A magyar büntetőtörvénykönyv a P.-t államfogházzal bünteti, feltéve, hogy a párbajvívó a szokásos vagy kölcsönös egyetértéssel megállapított szabályokat megtartotta, ellenkező esetben az, aki a szabályokat megszegte, ha ellenfelét megölte: a szándékos emberölésre, ha pedig megsebesítette: a súlyos testi sértésre meghatározott büntetéssel büntetendő. Ezzel tehát akkor is, ha ellenfelén csak könnyü testi sértést ejtett, amely kivételes szigor elfogadható bizonyításával törvényhozásunk adós maradt. A segédek ebben az esetben mint bűnrészesek büntetendők. Határozatlanságánál fogva ez szerencsétlenül veszélyes szabály. Kinek a segédei? csak a szabályokat megszegett v. mindkét félnek segédei? s a segédek feltétlenül büntetendők igy, akkor is, ha a szabályoknak megsértését sem előre nem láthatták, sem meg nem akadályozhatták? Ezt az esetet nem számítva, a P. büntetését a törvény fokozatosan, a P. stádiummai és eredményeinek tekintetbe vételével állapítja meg, a következő stádiumok, illetőleg eredmények tekintetbe vételével: a) a P.-ra kihivás és a kihivásnak elfogadása; b) a P. megkezdésére fegyveres kiállás; c) megsebesítés; d) bizonyos súlyosabb megsebesítés; e) az ellenfél megölése. Ezekhez képest a büntetés (államfogház) egy napi minimum és 5 évi maximum között váltakozik. Elállás esetében senki sem büntethető. A segédek s azok, akik a kiegyezést megakadályozták, a kihivásra s a kihivás elfogadására megállapított büntetéssel büntetendők (6 hónapig terjedhető államfogház). A tanuk és a segédek, kik a P.-t megakadályozni törekedtek, büntetés alá nem esnek. Büntetés (egy évig terjedhető államfogház) alá esnek azok is, akik valakit P.-ra egyenesen buzdítanak v. azért, hogy más ki nem hi, vagy a kihivást el nem fogadja, megvetéssel fenyegetnek. Egészen más s részben sajátságos álláspontot foglalt el az 1843-iki magyar büntetőtörvénykönyvi javaslat. E szerint, ha a P. bizonyos súlyosabb sértést eredményezett, a sértő a szándékos testi sértésre megállapított büntetés alá esett, halálos eredmény esetében, ha a felek élet-halál harcban megállapodtak, a tettes mint gyilkos, ellenkező esetben gondatlanságból okozott emberhalál büntetésével büntetendő. A P. továbbá a legsúlyosabb eredmények kivételével csak a sértett fél indítványára volt üldözhető. L. még Amerikai párbaj és Istenitéletek.