Sándor, egyházi iró, egri kanonok, szül. Gyöngyösön 1848 okt. 2. Középiskoláit Gyöngyösön és Egerben, a teologiát a bécsi Pazmaneumban végezte. Pappá szentelték 1871. Alig egy évi káplánkodás után szemináriumi tanfelügyelő lett Egerben. 1873. szentszéki aljegyző és levéltáros, 1875. érseki másodtitkár, ugyanez évben hittudor, 1881. első titkár, később irodaigazgató, császári és királyi udvari káplán, 1892. egri kanonok. Tagja a Szt.-István-társulat tudományi és irodalmi osztályának. Több költeményével (Karácsoni dal, Jephte leánya, Tavaszi út, Testvérem ravatalánál) pályadíjakat nyert. Egyházi szónoklatai is hiresek. 1896. ő mondotta Budán a Szt.-István-napi ünnepi beszédet. V. ö. Koncz, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren.
l. Nemző képesség; házi állatoknál, l. Hágatás.
a nőstényeknél az ivarzás v. párosodás idejének megérkezése, mikor is az ivarszerv vérbősége megnövekedik s könnyed lefolyásu gyuladás áll be. Ekkor nyálka- és vérkiürésítés is mutatkozik s csak ha ezen állapot csökken, párosodik a nőstény. Ezen időszak sok állatnál évenkint többször ismétlődik, másoknál ellenben, főleg pedig a nagy testüeknél, évenkint csupán egyszer. Ezen időtájban, különösen a ragadozó emlősöknél, bizonyos bűzmirigyek is tevékeny működést kezdenek (p. róka).
a német mondában kelta eredetü alak, azirodalomban Wolfram von Eschenbach hasonnevü költeményének hőse. Maga a P.-ról szóló monda egy walesi mesében gyökerezik, melynek hősét Peredust anyja elvonultan neveli, de a fiu megszökik és megboszulja atyját, kit orgyilkosok öltek meg. Ez a monda a XII. sz.-ban francia területen összeolvad a szt. Grál (l. o.) mondájával. Wagner Rikárd egy ünnepi dalművet alapított rája és P.-t Parzifal-nak nevezte el (arabból való téves magyarázat). V. ö. a Grálnál felsorolt irodalmat és Heinrich Gusztáv irodalomtörténetének Wolfram von Eschenbachra vonatkozó részletét.
(franc., ejtsd: pá) a. m. lépés. A zenében általában a különféle tánclépésekre vonatkozó zenei ritmust jelenti, mely szerint (ballettekben) a táncosok sokféle lépései, hajlásai alakulnak. Szűkebb értelemben többféle tánclépésekből kombinált magán- v. többes táncfajokat jelenti, melyeket hol csak egy, hol pedig két-három, sőt több táncos is megérzékít. Innen ered a pas de deux (kettős tánc), pas de trois (hármas tánc) stb. elnevezés. - Pas jelent végül szorost, például Pas de Calais (Calaisi-szoros).
220 km. hosszu folyó ÉNy-i Oroszországban. Novgorod kormányzóságban a Paseo-tóból szakad ki és Szt.-Pétervár kormányzóságba átlépvén, a Ladoga-tóba torkollik; rajta sok épületfát szállítanak.
E szóról, melyet első sorban a törökség révén ismerünk, többféle vélemény van. Sokan azt állítják, hogy a pasa szó a persa pa-i ah, vagyis a sah lábának az összevonásából keletkezett. Benne amaz ős persa hagyomány maradt meg, melynek értelmében az államhivatalnokokat a sah szemének, kezének, lábának avagy fülének nevezték el. Igy a belkormányzat felügyelője a szem volt, az adók végrehajtói a kéz, a hadak élén a láb és a törvények végrehajtói a nyelv. E képletes kifejezések közül a lábat kifejező pasa maradt meg, mint az uralkodó vezérének a címe. Az oszmán történet legelső pasái Orkhan szultán fia Szulejman és testvére Alaeddin voltak. Mai használatában ez a legmagasabb katonai és polgári méltóságok címe, mint p. a vezir, a két bejler-bej, a marsalok és tábornokok. Nálunk e szó basának hangzott a régibb irodalomban.
Los- (ejtsd: paszachesz) Pasages, kikötőhely Guipuzcoa spanyol tartomány San Sebastian nevü járásában, vasút mellett; két községből áll; ezek: P. de San Juan 1082 és P. de San Pedro 662 lak., jelentékeny bor-, vas-, ólomérc-kivitellel és szénimporttal.
a. m. passai cím, passai méltóság, vagy pedig az az országrész, mely egy pasa kormányzósága alá tartozik.
a régi persa birodalomnak egyik nevezetes városa; I. Dariusnak Perszepoliszba való átköltözése előtt székes főváros, az átköltözés óta koronázó város, melyet a hagyomány szerint Kyros épített Kr. e. 555. és a méd népek végleges leigázása után. Ott volt Kyrosnak sírja is, melyet a paok őriztek és szentnek tartottak (képét l. Építészet, III. képmelléklet 7 ábra; leirását és építészeti jellemzését Építészet, VI. köt. 237. lap a Persa építészetről szóló részletben). Ezt az épületet és az egész várost Spiegel és Grotefend kutatásai nyomán a mai Murghab környékén, Sirásztól 110 km.-nyi távolságban tárta fel a tudomány. P. város környékén letelepedve éltek a pasargádok, a persák legkiválóbb nemzetsége, melyből egyebek közt az Achaemenidák (l. Achajmenés) dinasztiája is származott. V. ö. Stolze tanulmányát a Verhandlungen der Gesellschaft für Erdkunde zu Berlin címü folyóirat 1883. évi folyamában.