tágabb értelemben olyan por, melyet a szél valahonnan felkap és más tájakon hullat le, ugy hogy valóságos por- v. homokeső keletkezik. Szűkebb értelemben a passzátszelekre vonatkoztatják, melyek Afrika nyugati partvidékén rakják le ezt a port, ami ott igen gyakran megesik. A porhullás ilyenkor köd módjára elhomályosítja a szemhatárt. L. Poreső.
a trópusokban előforduló szelek, melyek állandóságukról nevezetesek. A P. határa körülbelül 30 szélességi fokra van az egyenlítőtől É-ra és D-re, csakhogy az É-i félgömbön ÉK-ről fúnak, a D-i félgömbön pedig DK. felől. Nagy kiterjedésük és a tenger mozgására állandóan gyakorolt hatásuknál fogva a P.-et a Föld legfontosabb szélrendszerének magyarázzák. Tudvalevőleg a levegő hőmérséklete az egyenlítő körül a legnagyobb, onnan pedig a sarkok felé fokozatosan fogy. A légnyomás függélyes csökkenése azonban nem ugyanaz a trópusokban és a hidegebb tájakon, ha azt a tengerszin magasságában egyenlőnek tételezzük is fel. Igy p. ha a légnyomás a tengerszin magasságában 762 mm. és a hőmérséklet előbb 0 °, majd aztán 25 °, akkor 5000 m.-nyi magasságra emelkedve, a légnyomás első esetben 394, utóbbi esetben 420 mm. lesz. Vagyis azt látjuk, hogy az egyenlítő fölött az egyenlő nyomásu légrétegek sokkal magasabbra kerülnek, mint a sarkok táján, amiből következik, hogy a levegő a felsőbb régiókban az egyenlítőtől a sarkok felé áramlik, épp ugy, mint a viz, amely lejtős talajon lefelé tart. A hőmérséklet egyenlőtlen eloszlásából tehát következik első sorban: 1. hogy a Föld legmelegebb övében a felső rétegekben a levegő a sarkok felé kényszerül áramlani s annak másodsorban az a következménye, 2. hogy a légnyomás az alsó rétegekben az egyenlítő táján sülyed és magasabb földrajzi szélesség alatt emelkedik. 3. Azáltal pedig az alsó rétegekben a levegő az egyenlítő felé tart, ugy az É-i, mint a D-i félgömbön, csakhogy a Föld forgása ezen áramlást az É-i félgömbön ÉK-re téríti, miglen hasonló okból a D-i félgömbön a szél D-i irányból átcsap a DK-ibe. Ezen alsó szelek tehát, melyek az egyenlítő felé irányulnak, a P.
A P. a Föld gömbalakja miatt azonban nem hatolhatnak a sarkokig. Adélkörök tudvalevőleg az egyenlítőtől távolodva mind jobban összeszűkülnek és ilyeténképen a felső széllel É-ra, illetve D-re tóduló légtömegek összetorlódnak, ami a passzátlégkeringésnek gátat vet. Már a 30. szélességi körnél az összehalmozódó levegő egy magas nyomásu területet képez, melyről a levegő a P. révén ismét visszaáramlik az egyenlítő felé. Az É-i és a D-i félgömb passzátszeleit elválasztja egymástól egy keskeny és alacsony nyomásu öv, melyet állandó szélcsend jellemez (szélcsendek öve). Legjobban érvényesülnek a P. a nyilt tengeren, nemcsak szabályos voltuk által, hanem erősségük által is. A szárazföldön részben elgyöngülnek, másrészt pedig visszaszorulnak más erősebb szélrendszerek által, melyeket előidéz a szárazföld és a környező tenger egyenlőtlen felmelegedése.
l. Miszteriumok.
Ezeket a piemonti eredetü szent keresztről nevezett szt. Pál (Paulus a Cruce), liguori szt. Alfonz kortársa, alapította. A hires bűnbánathirdető szül. 1694. Ovadában, meghalt 1775. Rómában. A társaság célja, hogy Krisztus urunk kínszenvedésének emlékét és tiszteletét a hivek közt előmozdítsák. A tagok erre külön fogadalmat is tesznek. Ruházatuk fekete, veres kereszttel. Szabályaikat, melyek szigoru fegyelemre kötelezik tagjaikat, előbb XIV. Benedek, utóbb XIV. Kelemen erősítette meg, 1769. A társulat különösen Olaszországban, Belgiumban és Angliában terjedt el. A moldva-oláhországi misszió az ő kezükben van.
(növ.), l. Golgotavirág.
(lat.) a. m. szenvedő, ellentéte az aktivnak (l. o.). - P. választói jog, l. Választói jog. - P. saldo, kereskedelmi leszámolásnál az az összeg, mellyel a leszámolás végeredménye szerint az egyik fél a másiknak tartozik. - Passziva, l. Aktiv.
(lat.) a. m. tétlenség; a kémiában néhány fémnek az az állapota, amelyben bizonyos kémiai hatások iránt tétlen marad. E tulajdonsága van, habár csekély mértékben és mulékonyan a bizmutnak, aluminiumnak, kobaltnak, nikolnak, ezüstnek, ónnak, de legkivált a vasnak.
a felvidéken apró fűvel benőtt legelő, rendesen liba legel rajta, azért libapást is a neve.
(új-lat.) a. m. gyúrt tészta. P. Althacae, l. Mályva; - P. chicha, l. Bignonia; - P. guazana, l. Pullinia. - P.-nak nevezik továbbá a gemmák, érmek, medaillonok lenyomatait, melyek különféle gyúrt anyagokból készülnek.
Judit, olasz drámai énekesnő (leánykori neve Negri), szül. Comóban 1798 ápr. 9., megh. A Como-tó partján villájában 1865 ápr. 1. A milanói konzervatoriumon Asioli tanítványa; 1815. lépett fel először; 1817. lett P. tenorénekes nejévé; párisi és londoni homályban maradása után Scappától tanult s csak ezután, 1822. alapította meg világhirét Párisban, hol Londonnal felváltva működött. Bár regiszterei (a-tól d'''-ig) nem voltak kiegyenlítve, a szenvedélyes előadásra oly alkalmas, ragyogó és kifejező szoprán hangja felejthetetlenné tette; róla nevezték el az olvadó és mégis teljes erejével csengő női énekhangot pasztózus-nak.