XVI. sz.-beli közelebbről nem ismert versszerző, aki 1577. Sáros-Patakon Eurialus és Lukrécia széphistóriáját magyar versekben dolgozta át. Szilády Áron következtetései szerint a P. nem más, mint Balassa Bálint. (L. Eurialus és Lukrécia.) Szilády e széphistóriát fel is vette Balassa kiadásába.
(Tringoides hypoleucus L.). Háta szürkésbarna zöldes fénnyel, fehér sávos evező tollak barna-feketék, hasa fehéres, csőre szürkés-fekete, lábai ólomszürkék. Hossza 21, szárnyhossza 11, farkhossza 6 cm. Tavasszal és ősszel a partok mentén gyakran található vándor madár.
(állat), l. Csülkösek.
László, festőművész, szül. Zalatnán (Alsó-Fejér) 1857-ben. Középiskolai tanulmányait Nagy-Enyeden végezve, Budapesten a mintarajztanodában kezdte tanulmányait, honnan rövid időre az orvosi és jogi fakultásra iratkozott be. Művészi hajlamait azonban innen csakhamar Münchenbe ragadták s az oda való képzőművészeti akadémiáról 1882. Párisba ment át s ott Cabanel tanítványai közé iratkozott be az École des beaux-arts-on. 1888. a Munkácsy-ösztöndíjat Hirmondó c. képével megnyerte. E képét a király magánképtára részére meg is vásárolta. A magyar népies alakok megfestésében kiválóan excellál, amit egyes tőről metszett alakjai, genreképei s a nemzeti muzeum képtárába megvásárolt Krumpliszürete is illusztrálnak. Nyaranta hazájába, családja ősi otthonába Alvincre jő, hol újabb inspirációt merít. 1889-ben feleségül vette Kreybig honvéd tábornok Riza nevü leányát, akivel boldog családi életet él.
l. Pattan.
Sziámnak hűbéres kis maláji ország Malakka K-i partján, P. (10 000 lak.) fővárossal, a tenger partján.
a duzzadt pártaszélen látható olyan nyilás, mely befelé csatornába folytatódik s ennek alapját a genyes gyuladás következtében széteső pataporc alkotja. A nyilásból porcrészletekkel kevert geny ürül. A bántalom oka gyakran a pataporc sebzése, máskor a pata lágy szöveteinek genyes gyuladása, midőn a lob a porcot borító kötőszövetre és magára a porcra is átterjed. A beteg kezdetben sántít, ha azonban a gyuladás a szomszédos szövetben lefolyt s már csak a porcra szorítkozik, akkor a sántítás megszünik s csak akkor jelentkezik ismét, ha a gyuladás a porcról az alatta fekvő pataízületre átterjed. A párta az idült lobhoz társuló kötőszövet-szaporodás miatt duzzadt, kevéssé melegebb, alig fájdalmas, idült esetben rajta több nyilás vagy heg látható. Szokás a nyilásba olyan edző szereket fecskendezni, melyek a beteg porc ellökődését siettetik (erős szublimátoldat, Gamge-oldat). Gyökeres gyógyulás leginkább a beteg porc kikaparásával vagy az egész porc eltávolításával érhető el.
128 km. hosszu folyó Maryland É.-amerikai államban; D-i és DK-i folyás után a Chesapeake-öbölbe torkollik.
az ókorban kikötő Likiában, a Xanthosz torkolatától K-re; Apollo hires orákulumáról, akit a városról (Patarenus) is neveztek el, még a bizánci korban is nevezetes hely, romjai Gelemis közelében vannak.
vagy patatapasz, az a tapadó anyag, mely kémiai összetételénél fogva a szaruállományra kártékonyan nem hat, a szarutokon lévő hiányokba jól tapad, s ennélfogva védi a szaru állományát a kiszáradástól s idegen anyagok behatásától. Be szokás tapasztani a régi szeglyukakat, a hordozószélen levő csorbákat, a repedéseket, az üres falakat stb. Tapasztó anyagokul szokás használni a következő keverékeket: egyenlő mennyiséget véve sárga viaszból, hegedügyántából, vastag terpentinből és fekete szurokból, mindezt vasedényben gyenge tűz felett meg kell olvasztani és összekeverni. Ilyen tapasz továbbá: 2 rész guttaperka és 1 rész ammoniakmézga felolvasztva és összekeverve.