(Patricius), szent s Irlandnak nagy apostola. Eredeti nevén Sukkat, 387 körül Bonaven Tauerniacban (a mai Boulogne), Pikardiában született, megh. 464. 16 éves korában skót tengeri rablók által Észak-Irhonba hurcoltatott, hol mint rabszolga, hat éven át egy ir főnök nyájait legelteté. E szomoru viszonyok közt megtanulta a nép nyelvét és szokásait is kiismerte. Kiszabadulván a fogságból, szülei házába visszakerült, de itt benső vágy szünet nélkül visszavonzotta Irországba, hogy Isten fiainak szabadságára megtanítsak azokat, kik őt oly sokáig fogságban tartották. A toursi és lerinumi zárdában képezte magát s Germanus auxerrei püspök ajánlólevelével Rómába utazván, I. Celisztin pápától megbizást nyert, hogy mint hithirdető Irországba menjen. Rövid idő alatt majdnem az egész sziget elfogadta Krisztus hitét s számos templom és kolostor hirdette a kereszt diadalát. Öreg korában az egyház vezetését Benignusra bizta, maga pedig Confessio c. munkájának megirásával foglalkozott.
angol érdemrend, melyet III. György király 1783 febr. 5. alapított. Jelvénye az aranyszegélyü vörös Szt.-Patrick-kereszt, rajta koronás zöld lóhere. Körülötte két gyűrükarika, a belső sötétkék, rajta «Quis separabil» arany fölirat és az alapítás éve, a külső fehér, rajta zöld lóherék, koronák nélkül. Az egész jelvény tojásdadalaku. Szalagja világoskék, melyen jobb vállon át a baloldalon hordják.
az az elv, amely szerint a földbirtok az államnak s államhatalomnak alapja.
(lat.) a. m. öröklött vagyon. - P. Petri (Péter öröksége), a római egyháznak ajándékok által megszaporodott vagyona, római egyházállam.
(ásv.), a bournamittal rokon összetételü fakóérc, csakhogy mig amaz antimon-, ez bizmuttartalmu ([CuBiS2] + PbS). Tűércnek is mondják, mert rombos rendszerbeli tűs kristályokban terem az Uralban (Beresavszk) és É.-Amerikában (Georgia). Feketés ólomszürke, majd acélszürke. Fs. 6,75.
(a. m. hazafiak), ama németalföldi arisztokratikus köztársasági pártnak a neve, mely a XVIII. sz.-ban az Oraniai-ház hatalmának megtörésére, avagy legalább megszorítására törekedett. A porosz invázió megtörte e politikai pártot (1787), de a nagy francia forradalom újra felköltötte szunyadozásából, mire 1795. a franciák segítségével elűzték az Oraniai-családot és megalkották az u. n. Batáviai köztársaságot. - Bajorországban újabban az ultramontán párt vette föl a patriota párt nevét. 1887. azonban a középpártban (Centrum-Partei) olvadt.
ama hazafias egyesület neve, melyet Déroulede Pál (l. o.), Bert, De la Forge A. és mások Franciaországban 1880. a hazafias érzelem emelése és Elzász-Lotaringia visszaszerzése érdekében alakíítottak. 1889. föloszlatták.
(gör.) a. m. honszeretet.
l. Monárkiánusok.
Paderborn (l. o.) város latin neve.