Gergely, orvos, szül. Erzsébetvároson 1830. örmény nemesi családból, megh. 1891 jun. 3. Tanulmányai végeztével előbb a jogi pályára lépett, mignem ezt abba hagyva, a pesti egyetemen 1856. megszerezte az orvosdoktori oklevelet. A bécsi egyetemen két évig orvosi előadásokat hallgatott s ott sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet nyert. 1859. Pesten gyakorló orvosként működött, elnyerve előbb a budapesti kir. orvosegyesületi másod-, majd első titkári állást. 1863. a pesti egyetemen a himlőojtás magántanára, később tiz évig az országos ojtóintézet igazgatója lett. 1864. mint császárfürdői rendelő orvos működött. 1867-69. a tifuszkórházat vezette. 1869. Erzsébetváros országgyülési követté választotta. 1870. az országos közegészségügyi tanács tagja lett. 1873., majd pedig még két ízben, 1879. és 1885. a főváros tiszti főorvosává választották meg. 1878. a párisi világkiállításon mint a főváros küldötte vett részt a közegészségügyi kongresszuson, mikor is a Société de médecine publique et hygiene professionelle, majd később a Société royale de médecine publique de Belgique külföldi levelező tagjává választotta. 1863. magyarra fordította Virchow Sejtkórtanát; ezenkivül számos cikket irt az orvosi szaklapokba, a Császárfürdőről és gyógyhatásáról pedig egy kis füzetet adott ki. V. ö. Ország-Világ (1887. évf. 14. sz.).
(lat.), az apai nagybátya, az apa férfitestvére; P. magnus a nagyapa; P. major a dédapa; P. maximus az ősatya (a dédapa apjának) férfitestvére.
város Oppeln porosz kerületben a glatzi Neisse partján, vasút mellett, (1890) 5757 lak., iskolaszerek készítésével, gazdasági gép-, gyufa-, tégla- és malátagyártással.
A sakkjátékban jelenti azt az állását a királynak, midőn az oly helyzetbe kerül, hogy állását nem hagyhatja el, mivel ez által mattá lesz.
kisközség Nyitra vármegye vágsellyei j.-ban, (1891) 1345 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(Pata), a Vitu-szigetek legnagyobbika Afrika K-i partja mellett, a D. sz. 2 ° alatt. 25 km. hosszu és 13 km. széles; erdős halmok takarják. Városai: Pata, Siu és Fasa; de nincs kikötője. Lakói szuaheliek. 1787. a maszkati arabok birtokába került. 1889 óta az angol K.-afrikai társaságé.
(Patan, Patn, Puttun), több város Kelet-Indiában; jelentősebbek: 1. P., Barodában a bombayi presidencyhez tartozó Gudseratban az É. sz. 23° 511/2' és a K. h. 72° 101/2' alatt, a Szaraszvati mellett, (1891) 32 646 lak., köztük számos dsain, akiknek itt 108 templomuk és értékes könyveik vannak. - 2. P., azelőtt fő, jelenleg egyik legfontosabb városa Nepalnak a Baghmati D-i partján, 3,2 km.-nyire Katmandutól, mintegy 30 000 lak.
l. Patna.
l. Mandale.
(Elateridae), a fedeles szárnyuak rendjébe, az ötlábtőízesek családjába tartozó bogárcsalád. Hosszukás testüek sajátságos elő- és középtoralkotással. Ugyanis az előtor alapján kemény pecekszerü nyujtván található, amely a középtor mellső szélén levő megfelelő mélyedésbe illik be, ugy hogy ha a bogár esetleg háti oldalán fekszik, előtorát hirtelen visszahajtja, miáltal levegőbe dobatván, ott megfordul és igy ismét lábra állhat. Lárváik hosszuak és vastagabb bőrrel fedettek. Legtöbb lárvája és maga a kifejlődött bogár is korhadó fában él, néhányé azonban a gabonafélékben (drótféreg), konyhakerti növények gyökereinek pusztításával nagyobb károkat is okozhat. Mintegy 2700 faja ismeretes, jobbára tropikusak. Magyarországban 150 faj él, ilyenek: Agriotes, Synaptus, Cardiophorus, Athoris, Syrophorus stb.; a drótféreg (Agriotes lineatus L.) 1 cm. hosszu, barnafekete.