(ejtsd: penyafiel), az ugyanily nevü járás székhelye Valladolid spanyol tartományban, a Duero és Duraton összefolyásánál, (1887) 4286 lak., gyapjuszövéssel és festéssel; bőrcserzéssel; kastéllyal.
(franc.) a. m. büntető; Code P., büntető törvénykönyv; P. servitude, az angoloknál munkakényszerrel járó szabadságvesztés-büntetés, mely életfogytig tart vagy határozott tartamu; utóbbi esetben legkisebb mértéke 5 év.
kikötő Cardiff (l. o.) mellett.
l. Lares.
kisközség Nógrád vármegye nógrádi j.-ban, (1891) 981 magyar lak., határában igen jó fehér bor terem, 1893. pedig u. o. jó minőségü kőszenet találtak.
(ang., ejtsd: pensz), a penny (l. o.) többesszáma.
Albrecht, német földrajzi iró, szül. Lipcsében 1858 szept. 25. Fizikai földrajzi tanulmányaival tünik ki. 1885 óta a földrajz ezen ágának tanára a bécsi egyetemen. Művei: Die Vergletscherung der Deutschen Alpen (1882); Schwankungen des Meeresspiegels (1882); Die Eiszeit in den Pyrenäen (1885); Das Deutsche Riech (1885-1887, Kirchoff nagy földrajzában); Niederland und Belgien (u. o.); Morphologie der Erdoberfläche (1890); Die Donau (1891). Összeállította még 1886. a Geographische Abhandlungen sorozatát.
György, német festő és rézmetsző, szül. Nürnbergben 1500 körül, megh. u. o. 1550. A céh tagja volt, de 1524. «istentelenség» miatt elitélték és száműzték a városból. A közeli Windsheinben telepedett le, 1532. ismét Nürnbergben van, és pedig mint a városi tanács festője. Talán Dürer műhelyében dolgozott; az is valószinü, hogy Olaszországban járt, mert festményein meglátszik az olasz művészet hatása. Vallásos és mitologiai tárgyu képei, mint Urania (Pommers-felden); Caritas romana (Bécs, Harrach-féle gyüjtemény); Szt. Jeromos (Nürnberg, Mária-kápolna) hidegek, modorosak. Jobbak a berlini, karlsruhai, firenzei, bécsi és gothai képtárakban található képmásai. Mint rézmetsző Dürer nyomdokaiban halad és az u. n. kismesterek közé tartozik. Metszeteinek tárgyát az ó- és újtestamentomból, a görög mitologiából és a római történetből veszi, de metszett képmásokat is.
(franc., ejtsd: pańdań) a. m. pár-darab, ellenpár, kiegészítő rész, pár; valami hozzá hasonlónak a párja, társa, különösen festményekről, képekről használtatik.
(franc., ejtsd: pań'dlokk), általában minden, ami fölakasztva függ; zsebóraláncokon, fülbevalókon az azokra akasztott függő dísz; fülönfüggő.