l. Pendsde.
természetrajzi nevek után a Pennant Tamás angol zoologus nevének rövidítése (l. o.).
Vilmos, a róla nevezett angol gyarmat megalapítója, Penn Vilmos ellentengernagy fia, szül. Londonban 1644 okt. 14., megh. 1718. Oxfordban tanulván, vallásos tekintetben maradandó benyomást gyakorolt reá egy Loe Tamás nevü queker, kivel együtt keresztény irányu összejöveteleket rendezvén, az egyetemről kiűzetett s Párisba tett utazása sem vezette őt vissza a világhoz, hanem ugy itt, mint a később Londonban és Dublinban hű maradt a quekerekhez s 1668. nyilvánosan is áttért hozzájuk, ami miatt apja őt magától elűzte és ismételten is hosszabb ideig tartó fogsággal büntette. Műveiben részint az államegyházat támadta meg, részint lelkiismereti szabadságot követelt, v. pedig vigasztaló iratok voltak azok, mint p. hires: No cross, no crown (nincs korona kereszt nélkül) címü műve. Apja halála után (1670) misszió utazásokat tett Hollandiába és Németországba, hol a legkiválóbb misztikus-szeparatisztikus körökkel lépett érintkezésbe. Hitfeleinek folytonos üldöztetése azt a gondolatot érlelte meg benne, hogy elhagyva velük együtt Angolországot, a keresztény hit és lelkiismereti szabadság elvei alapján egy államot alapítson Amerikában, amit 1681. tényleg létesített is Pennsylvania megalapítása által, amelynek alkotmánya a későbbi Észak-Amerikai Egyesült-Államok alkotmányának alapjául vétetett. II. Jakab angol király alatt megszünvén a quekerek elleni üldözések. P. visszatért Európába, de 1699. újra meglátogatta a maga gyarmatát, honnan néhány év mulva ismét Európába jövén, 1712. kedvezőtlen anyagi körülményei miatt átengedte gyarmatát a királyi koronának. Jelentősége nemcsak abban áll, hogy a nemes, vallásos humanizmusnak volt egyik legkiválóbb képviselője, hanem főképen abban, hogy ő volt az első, ki a feltétlen vallásszabadság elvét egy újonnan alapított államban gyakorlatilag is érvényesítette. Pennsylvaniában történt meg az első kisérlet, mely addig csak a puritánok és az independensek szivében élt, hogy a hit- és a politikai szabadság eszményét bevigyék a modern világ állam- és népéletébe, s ezen értelemben P. a modern államélet legkiválóbb megalapítói közé tartozik. V. ö. Bunsen, W. P. (angolból fordítva Lipcse 1854). Összes művei megjelenek Londonban 1726., 5 kötetben, továbbá 1782. Életrajzát megirta Dixon, Life of P. (új kiadás, London 1856); Ranke, Englische Geschichte (5 kötet); Weingaren, Resolutionskirchen Englands (Lipcs 1868, 405-421. old.).
(lat.) a. m. toll.
Punta della, hegyfok az Adriai-tenger Ny-i partján, Chieti ol. tartományban, 5 km. É-ra Vastótól.
város és püspöki székhely Pesaro e Urbino olasz tartományban, a Marecchiától jobbra, (1881) 2875 lakossal.
l. Raymundus.
viszony a főiskola ujonc növendékei (pennalis) és régibb hallgatói (schorista) között, mely különösen a XVII. sz.-beli német egyetemeken egész a szolgaságig fajult. Először 1600 körül jött divatba a német ref. egyetemeken és abban állott, hogy az újon jött egyetemi tanulók kötelesek voltak 1 évig idősebb társaiknak föltétlenül engedelmeskedni, nem hordhatták a tanulói jelvényeket, pénzüket, ruhájukat s egyéb ingóságaikat az öregebb tanulók rendelkezésére bocsátották stb., s csak a próbaév leteltével szabadultak föl e szolgaságból, amit aztán nagy lakomával ünnepeltek meg. A P.-hoz hasonló volt Angliában a Faffing system. A P.-t legelőször 1610 v. 1611. (Jenában) tiltották be, de csak a XVII. sz. hatvanas éveiben sikerült némileg szelidebbé tenni durva szokásait, noha kisebb mértékben még a XVIII. sz.-ban is fönállott. V. ö. Schötgen, Hist. des ehedem auf Universitäten gebräuchl. Pennalwesens (Drezda 1747); v. Raumer, Gesch. der Pädagogik, 4. köt.
(ejtsd: pennent) Tamás, angol zoologus, szül. 1726 jun. 14., megh. downingi birtokán mint békebiró 1798 dec. 16. Főleg az emlősök tanulmányozásával foglalkozott. Nevezetesebb munkái: British zoology (1766-18129; History of quadrupeds (1791).
(Platycericus Pennanti Illig.), a kúszók rendjébe és az árafélék családjába tartozó madárfaj. Szine sötétvörös, feje kékes, háton levő fekete tollai pirosan szegélyezettek, szárnyfedő tollai lilák. Hossza 33 cm., farkhossza 18 cm. Ausztráliában Új-Dél-Walest lakja. Állatkertekben gyakori.