az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Teramo olasz tartományban, a Gran Sasso K-i lábánál (1881) 4228 lak., bőrcserzéssel, műasztalos-műhelyekkel, mesterséges virágkészítéssel; székesegyházában érc-keresztelőmedence van Jacometi Paolótól. Az antik Pinnának romjai máig is láthatók.
(ásv.), l. Klorit.
l. Alpesek.
Rich. (növ., pennasertés pázsit, Baumgartennál Penicilliaria Willd.), pázsitfű, 40 faja mind a két világrésznek meleg tájain, kivált Afrikában terem. Kétvirágu kalászkáit, melyek egyszer hengerded kalásszá, ritkábban ágasbogasan is egyesülnek, tollforma v. érdes sertékkel ruházott fedő levelek fogják körül. P. typhoideum Del. (Penicillaria spicata Willd., Holcus spicatus L., Duhn, Eueli, Bajre), néger v. szerecsen köles, kelet-indiai egynyáréltü fű, bogas kalásza tojásdad-hengeres, tömött. Számtalan fajtáját hazájában, az Egyesült-Államokban, Egyiptomban, a szomszédos országokban, valamint Spanyolországnak La Mancha tartományában is gabonának és zöld takarmánynak vetik, sőt sört is főznek vele. Ily hasznos a P. distichum Barth. (Cenchrus echinatus Hochst.) is. Magva Bornu-tól Timbuktu-ig sok néptörzsnek egyetlen elesége. Az afrikai és keletindiai P. cenchroides Rch., meg az abissziniai P. longistylum Hochst., csinos díszpázsit. Téli bokrétába kötik, ép ugy mint a rokon csinos japáni Gymnothrix Japonicát Kunth, meg a montevideói G. latifoliát Schult.
New-Yorkon kivül az É.-amerikai Egyesült-Államok legnépesebbike, az Erie-tó, New-York, New-Jersey, Delaware, Maryland, Ny.-Virginia és Ohio közt, 117 100 km2 területtel, (1890) 5 258 014, egy km2-re 45 lak. Belsejét hegyek, az Appelache-rendszer ágai takarják; ezek közt a jelentékenyebbek: a North-, Blue-, Kittatinny-, Mauch-, Chunk-, Little-, Wyoming-, Bald Eagle-, Chestnut és Laurel Ridges, amelyek 500-800 m.-nyi magasra emelkednek. Partvidéke sík; a hegyes és sík vidék közt kedves, halmos vidék terült. A legjelentékenyebb folyók: a Delaware, Schuylkill, Susquehanna, az Alleghany és Monongahela, amely két utóbbi egyesülvén, az Ohiót alkotja. A hegyekben az időjárás állandóbb, de télen zord, a halmos vidéken és a síkságon az időjárás hirtelen meg-megváltozik; itt a forróság és hideg közti ellentét nagyobb. A földmívelés, dacára hogy az ipar és bányászat is virágzik, még mindig fontos foglalkozási ág. A körülbelül 200 000 farmon termelnek évenként 40 millió bushel kukoricát, 20 millió búzát, 35 millió zabot, 16 millió burgonyát, 5 millió rozsot, 4 millió kölest, 3 millió tonna szénát és 8,1 millió font dohány. A szén-, petroleum-, természetes gáz- és vasérctermelésre nézve az Egyesült-Államokban az első helyet foglalja el. ÉK-i részében a széntelep 1892-ben 45,2 millió tonna kő- és 38,2 millió tonna barnaszenet szolgáltatott; kokszot főképen a Connellsville-kerületben 3 millió tonnát égettek; a kohók és vasművek 4,1 millió tonna nyers vasat, 2 millió tonna Bessemer-nyersvasat, azután acélt (2,3 millió tonna) és acélsíneket egy része New-Yorkban van, 32 millió hordót (1 hordó 42 gallon) adtak. A virágzó vasiparon kivül jelentős az üvegipar (Pittsburgban és környékén), a gép- és bőrgyártás, gyapju-, pamutszövés és selyemipar. A vasutak hossza mintegy 12 000 km., a 9 csatornáé 1400 km. A kormányzót és az 50 szenátort 4, a 204 képviselőt 2 és a felsőbb biróságok tagjait 21 évre választják. Az állam 67 countyra van osztva; fővárosa Harrisburg; legnagyobb városai Filadelfia és Pittsburg. P. első gyarmatosai svédek és hollandok voltak; de a gyarmatnak tulajdonképeni megalapítója Penn William nevü queker volt. A Marylanddel folytatott hosszabb határvillongásoknak az 1768-iki egység vetett véget. Az Anglia ellen folytatott szabadságharcban P. is tevékeny részt vett. 1776-ból való az első alkotmánya, amelyet 1790. másik pótolt. 1838. és 1873. új alkotmányváltoztatásokat léptettek életbe. V. ö. Egle, Illustrated Hist. of P. (Filadelfia 1880).
l. Börtönépítészet.
(ang., többesszáma pence), a német Pfennig s a magyar fillér angol neve. Jele: d. Már az angol-szász uralkodók korában országos váltópénz volt Angliában. Régente ezüstből, ma már azonban rézből verik. 12 d. = 1 schilling, 240 d. = 1 livre sterling, v. sovereigne. 1 d. = 9,79 centemes, = 9,4 pfennig = 4,17 arany krajcár. Mai nap vernek Angliában 1/2 d. (half pence), 1/4 d. (forthings), 2 d. (two pence), 3 d. (three pence), stb. névértékü váltópénzeket is. L. még Sovereigne.)
(ang., ejtsd: -elajner), az a hirlaptudósító, aki tudósításaiért soronkint egy pennyt kap.
a betéti bankoknak egyik újabbkori fajtája, amelyek 1850 óta és pedig először Angliában alakultak. A többi betéti bankoktól abban különböznek, hogy nagyon kis összegeket, nevezetesen még egy pennyt is (kb. 5 o. é. krajcár) elfogadnak gyümölcsöztetésre. Fontosságuk abban van, hogy ez apró betétek elfogadása által éppen a legszegényebb néposztályok takarékosságát s tőkegyüjtését mozdítják elő.
l. Hill (5).