l. Lecke.
1. (Penszenszkája gubernija) orosz kormányzóság Nizsegorod, Szimbirszk, Szaratov és Tambov között, 38 840 km2 ter., 1 549 369, egy km2-re 40 lak. Felülete ÉNy-on sík és mocsáros, egyebütt dombos. Fő folyói a Szura és Moksa, amelyek a Volga környékéhez tartoznak, továbbá a Choper a Voronával, amelyek a Donba folynak. A kormányzóság nagyobb része szántó és rét, É-on erdő. Az éghajlat zord. A lakosság oroszokon kivül mordvinek, mescserjakok és tatárok. A fő foglalkozás a földmívelés (rozs, zab, burgonya), állattenyésztés, kertmivelés, erdőgazdaság és a házi ipar (nemez-, agyagrárukészítés stb.). Összesen 107 gyár van, amelyek nagyobb része szeszgyár. Járások: P., Gorodiscse, Inszar, Kerenszk, Krasznoszlobodszk, Moksan, Narovcsat, Nizsnij-Lomov, Szaranszk és Csembar. - 2. P., az ugyanily nevü kormányzóság és járás, továbbá püspökség székhelye, a Szura és P. összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 47 701 lak., szeszgyárakkal, székesegyházzal, kertésziskolával és botanikuskerttel és több közép- meg elemi iskolával.
(gör.), összetételekben a. m. öt Pentagon, ötszög. Pentagonál számok, ötszögszámok, l. Idomszámok.
Mill. (állat), a tengeri liliomok osztályának egyik neme a Neocrinoidea rendből. Alapdarabjai kicsinyek, alap alatti darabkái nincsenek, 5X3-nál több sugárdarabja nincs s ezek közül pinnulát egyik sem visel. Karjai 3-5 osztatuak; nyélkacsai 20-50 ízesek. Kilenc élő faja ismeretes, melyek az Atlanti- és Csendes-oceán 80-1300 fonál mélységiben élnek. nagy számu kihalt fajai főleg a jura-korból valók.
(gör.), ötlapu prizma.
(gör.), kristályalak, szabályos rendszerbeli, 12 szimmetrikus ötszögü lappal (4 oldalél egyenlő, az 5-ik nagyobb v. kisebb), kétféle éllel (6 hosszabb, 24 rövidebb), kétféle csúccsal (8 háromlapu egyenlő élü és 12 háromlapu különböző élü). Feles alakja a tetrakiszhexaédernek, p (210). Igen gyakori kristálya a piritnek, amiért piritoédernek is nevezték. Egyéb ásványok közül különösen a kobaltin szokott P.-ben kristályosodni. megkülönböztetésül a geometriai P.-alaktól, melyet szabályos ötszögek alkotnak, némely mineralogus a P. helyett a diakiszhexaéder nevet használja. Magyarul ötszögtizenkettősre keresztelték.
(másként pentalfa, Pythagoras-féle jelvény), misztikus jelvény, tulajdonképen egy ötszög, melynek oldalaira egyenesszáru háromszögek vannak szerkesztve. Már a legrégibb korban is előfordul, mint a titoknak, a tökéletességnek, a mindenségnek jelképe. Igy szerepel a pythagoraeusoknál, gnosztikusoknál és neoplatonikusoknál; mint balsorsot elfordító bűvös jel fordul elő a titkos társulatok ritusában. A néphitbe is ugy ment által, hogy a gonosz szellemeket eltávolítja, s egyes vidékeken maig istállóajtókra rajzolják, hogy a boszorkányoknak és lidérceknek útját állja.
(gör.), Linné rendszerében az 5 bibés növények, azaz ötanyások rendje, még pedig 13 első seregében. - Pentagymus, ötanyás vagy ötbibeszálas.
misztikus jelvény, szokottabb néven pentagramma (l. o.).
(gör., a. m. ötméretü), görög versmérték, a daktilusi ritmusfajból; tulajdonkép nem öt, hanem hat daktilusi ütemből áll, éppen mint a hexameter, melynek mindig párjaként szerepel, csakhogy a P.-nek mind a harmadik, mind a hatodik üteme csonka, Vagyis gyönge részét szünet pótolja. A P. e szerint két ritmusi rendből van összetéve, mindegyik harmadfél daktilus és mindegyik erős hanggal végződik. Első felében meg van engedve az a szabadság, ami a hexameterbe, t. i. a daktilusok összevonása spondeusokká; de második felének mind a két egész üteme csak összevonatlan daktilus lehet. Mértéke tehát:
Önállóan a P.-t nem használják, csak a hexameterrel felváltva, az u. n. disztichonban (l. o.), tehát főleg elegiákban és epigrammokban.