Gioachino, marquis, olasz államférfiu, Murat Jakim (l. o.) unokája, szül. Bolognában 1825 nov. 6., megh. Rómában 1881 márc. 26-án. 1844. nőül vette Friderika hohen zollern-sigmaringeni hercegnőt. 1848. a bolognai nemzetőrség élén visszanyomta az osztrákokat, de 1849 máj. kénytelen volt Bolognából Toscanába menekülni. 1858. a torinói udvar megbizásából diplomáciai küldetésben Berlinbe ment, hogy a porosz udvart a közelgő osztrák háboru esetén semlegességre birja. Mihelyt az osztrák őrség 1859 jun. Bolognából elvonult, P. az ideiglenes kormány élére lépett és az év vége felé Emilia tartományban a pénzügyminiszteri teendőket vállalta magára. A Rattazzi-bakinetben 81862) földmívelésügyi és kereskedelmi miniszterként működött; 1863. külön küldetésben Szt.-Pétervárra, 1864. pedig Párisba ment, ahol a szept. 15-iki konvenciót kötötte, melynek értelmében a francia őrség Rómából eltávozott. 1868-70-ig nagykövet volt Bécsben.
(a görög pepszisz a. m. emésztés szótól), az oldható fermentumok (enzimek) közé tartozó anyag, amely a gyomor nyálkahártyájában levő u. n. P.-mirigyek által termelődik és igy a gyomornedvnek állandó alkotórésze. A P. a gyomornedv sósavával együtt az emésztésben igen fontos szerepet játszik, amennyiben a fehérjeféléket és a enyvnemü anyagokat oldható peptonokká alakítja át. A P.-t a gyomorbajok némely eseteiben gyógyszerül használják és rendszerint a kérődző állatok oltógyomrából ugy is készítik, hogy azt 1‰ sósavat tartalmazó glicerinnel kivonják, a folyadékot 8-14 nap mulva megszűrik és ebből a P.-t alkohollal leválasztják. Szintelen, alaktalan por, mely sósavtartalmu vizben könnyen oldódik, oldata főzésekor a P. elbomlik.
(gör.), az emésztést elősegítő szerek.
a fehérjék ama változásai, melyet a gyomornedv és a hasnyál befolyása alatt elszenvednek. P. képződnek még fehérjéből savak és lúgok, valamint némely növényi erjesztők befolyása alatt is. A fehérjék emésztés-terményeinek közelebbről való megvizsgálásából kiderült, hogy a fehérjékből először is albumózok lesznek, melyeket pro-P.-nak is neveztek. Az albumózok képződnek a fehérjékből a gyomoremésztés alatt az élőben is. A fehérjék olyan módosulatai ezek, melyek forró vizben, alkáliákban, savakban oldhatók és kiválnak, ha ecetsav v. légenysav hozzáadására konyhasóval telítjük; ez üledék melegben feloldódik, hidegben pedig újból előáll. Ecetsavval megsavanyítva, ferrociánkáliumra is kiválnak. Kiválnak kénsavas ammoniákra, csersavra, sósavval való megelőző megsavanyítás után jódkénesőjódkáliumra, pikrinsavra, foszforwolframsavra és foszformolibdensavra. Ha a gyomornedvnek hosszasan, napokig és hetekig ki vannak téve a fehérjék, ugy mint a hasnyál befolyása alatt is, további változást szenvednek és P.-ká lesznek. Nem régen az albumózokat is P. elnevezése alatt foglalták össze. A P. sem ecetsavval való megsavanyításra, ferrociánkáliumra, sem kénsavas ammoniákkal való telítésre nem válnak ki. Midőn a fehérjékből albumózok, majd P. lesznek, valószinü hidrolitikus folyamaton mennek át. A fehérjék elemei vizet vesznek. Az emésztésnél nyilván az albumózokat szívja fel s használja felépítésére a szervezet, mig a P., minden tapasztalat tanusága szerint, alig változnak vissza a szervezet fehérjéivé. Azért a jó peptonkészítmények, a húspepton, Witte-féle pepton is. albumózokat tartalmaznak és csak kevés valóságos peptont.
a. m. montanisták (l. o.).
(lat. és olasz) a. m. által, keresztül, ért, miatt, ellenében stb.
(processus), a) polgári per, a biró döntése elé vitt magánjogi vita. Magánjogok védelmének és érvényesítésének a törvény által megállapított rendes eszköze. A pernek megindítása, a birói hatalomnak segélyül hivása a kereset (actio) által történik. Az, aki keresetileg a birói segélyt igénybe veszi, az alperes (reus), és ezek a pernek fő személyei, lényeges személye, mert ezeknek valamelyike nélkül pert gondolni nem lehet. A perben előfordulható többi személyek részint mellékszemélyek, p. az avatkozó, a szavatos, részint segédszemélyek, a feleknek meghatalmazottjaik, ügyvédeik. Ha a perbe vont, az alperes a felperesi igényt elismeri, jogvita hiányában per nem is keletkezik (confessus pro judicato est); per csak akkor támad, ha alperes a vitába bocsátkozik; ezt «litis contestatio»-nak nevezik. A per menete a felekkel folytatott tárgyalás, a vitás pontok megállapítása; a bizonyítási eljárás; a birói döntés. A felek és a biró ez összefüggő cselekményeinek összességét is pernek vagy perjogna, perrendnek, perrendtartásnak, törvénykezési rendtartásnak nevezik.
E percselekmények kétféle szempontból vehetők szemügyre: anyagi jogi és alaki jogi szempontból. Az első szempontnál a «mi» forog szóban, p. mit érvényesít a kereset, mit kell bizonyítani, mit dönt el az itélet; a második szempontnál a «hogyan», tehát hogyan kell a keresetet, védelmet előterjeszteni, hogyan kell bizonyítani, hogyan kell itéletet hozni? Az első szempontból a percselekmények az anyagi jogba, a másik szempontból a perjogba tartoznak. Hazánkban 1848 előtt a perjogot egyes törvények és szokások szabályozták, kitünő vázlata olvasható Franknál. A hazai törvények visszaállítása után az eljárást az 1861-iki országbirói értekezlet által kidolgozott ideiglenes törvénykezési szabályok szolgáltak irányadóul. Az alkotmány helyreállítása után a perjogot a kódexjellegü 1868. LIV. t.-c. (a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában) szabályozta, melye több tekintetben lényegesen módosított a «novella» név alatt ismeretes 1880. LIX. t.-c. Mindkettő az eljárásnak két nemét különbözteti meg: a sommás és a rendes eljárást, az első a járásbiróságok, a második a törvényszékek előtt való eljárást szabályozza. Külön rendeletek szabályozzák a kereskedelmi és váltóeljárást. A sommás eljárást egészen új alapokra fektette «a sommás eljárás»-ról (l. o.) szóló 1893. XVIII. t.-c., mely több elvi intézkedéseit a rendes eljárásra is kiterjesztette, megszüntetvén különösen a rendes eljárásban is a törvényes bizonyítási szabályokat, azokat a «szabad bizonyítás» rendszerével helyettesítvén, amely szerint a biróság a bizonyítékok mérlegelésében törvényes bizonyítási szabályokhoz csakis a törvényben kijelölt esetekben van kötve, egyébként pedig valamely tényállásnak valóságát v. valótlanságát a tárgyalás és a bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatása alapján itéli meg. b) Büntető per, l. Bünvádi eljárás.
(Peér), 1. P., nagyközség Győr vármegye pusztai j.-ban, (1891) 2135 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. P., kisközség Szilágyi vmegye tasnádi j.-ban, (1891) 1849 magyar és oláh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, állami amerikai szőllőteleppel.
(állat, Thymallus Cuv.), nyilthólyagu halak rendjének lazacfélék családjába tartozó halnem, melynek egyik faja a pénzes P. (Th. mexillifer Ag.) nálunk is gyakori Háta zöldesbarna, oldalai fönt ón-, alant ezüstfényüek, néha fekete foltosak, has- és alfelúszói ibolyaszinüek, mellúszói sárgásak, Rovarokkal táplálkozik. Húsa ízletes.
természetrajzi nevek után a Péron Ferenc francia természetbuvár nevének rövidítése (l. o.).