kisközség Árva vármegye vári j.-ban. (1891) 1051 tót lak., van sörgyára, postahivatala és postatakarékpénztára.
(ejtsd: podjebrad), az ugyanily nevü cseh kerületi kapitányság székhelye az Elbe jobb partján, vasút mellett, (1890) 4807 lak., csukorgyárral, gőzmalommal, üveggyárral és csiszolóval, 3 sörgyárral és élénk gabonakereskedéssel; vasas fürdővel; régi XIV. sz.-beli templommal. A város fölött állanak romjai azon várnak, amelyben Podjebrád György a későbbi cseh király született.
(olasz, a latin potestas a. m. hatalom, fenhatóság szótól); ezt a nevet viselték a középkorban az olasz városok élén álló és a végrehajtó hatalmat gyakorló hivatalnokok, első sorban a pogármesterek.
(lat.), a lépcső pihenője, l. Lépcső.
(növ., a. m. telepgally), bizonyos zuzmók telepének egy része.
(lat.) a. m. ülep, far, hátulsó rész, az ember ülőrésze.
község Szerém vármegye upanjei j.-ban, (1891) 1030 horvát-szerb lakossal.
politikai község Verőce vármegye nasicei j.-ban, (1891) 1793 horvát-szerb és tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
város és kerületi székhely Montenegróban, 24 km.-nyire Cettinyétől a Ribnica mellett, a Skutari-tótól É-ra elterülő síkságon, 6000 lak. A Lim és Zeta mentén a fejedelemség belsejébe vezető utak mellett feküdvén, kereskedelmi és sztrategiai szempontból egyaránt fontos hely. Körfalainak romjai maig is láthatók. Közelében vannak Diocleiának, Diocletianus császár szülővárosának romjai.
község Zágráb vármegye stubicai j.-ban, (1891) 2196 horvát lakossal.