község Zágráb vármegye szentivánzelinai j.-ban, (1891) 1118 horvát lakossal.
Cotta, kövült növény. Több láb átmérőjü faalaku páfrány-törzs, amely az irodalomban a következő nevek alatt fordul elő: Psarolithus, Helmintholithus, Staarstein, Madenstein, Sternstein, Starry-Stone. Ez vagy megszenesülve vagy elkovásodva fordul elő a devon-, karbon- és perm-időszakbeli képződményekben.
Mihály, bizánci államférfi és filozofus, szül. Konstantinápolyban 1020., ahol a filozofiát tanította, megh. 1079. Irt egy bevezetést a filozofiába (megjelent nyomtatásban 1532. Velencében és 1541. Párisban), egy művet a filozofusok nézeteiről a lélekről (Páris 1618), magyarázatokat Porphyriushoz és Aristoteles egyik kisebb logikai művéhez. Neki tulajdonítják a Synopsis in Aristotelis logicam c. művet,mely 1597. görög és latin nyelven jelent meg (v. ö. Prantl, Geschichte der Logik, 2 köt.), s mely a középkorban nagy tekintélyben állott. De szerzősége nagyon kétséges és csak arra támaszkodik, hogy a müncheni kéziratban későbbi kéz P.-t mondja szerzőnek; más kéziratok azonban Peturs Hispanust mondják a mű szerzőjének, melyet Georgius Scholarius fordított volna görögre.
(hangzók előtt pseudo, a gör. fendoz szótól) a. m. ál, hamis, nem igaz. Összetételben gyakori. L. még a Pszeud... kezdetü szavakat.
(gör.), l. Csonttörés.
l. Orbánc.
l. Alizidori gyüjtemény.
(gör.), l. Álalakuság.
(állat), l. Szitakötők.
(állat), l. Álskorpiók.