a. m. négyzetszám (l. o.).
(lat.), az üllőnek a helye a legrégibb görög érmeken, melyek csak felső lapjukon viseltek feliratot s ábrázolást. Később az üllőn levő quadratumot is jegyekkel, alakokkal díszítették, amiből a szabályos hátlapveret keletkezett.
a csillagászatban, l. Negyed. - Q. a matematikában: 1. valamely idom területének meghatározása; 2. valamely idom területének négyzetté való átalakítása; 3. egy határozott vagy határozatlan integrál kiszámítása. - Q. circuli, l. Kör.
(lat.) a. m. négyzsögü. Elnevezés a római kat. papság fövegének. L. Biretum.
(lat.) a. m. négyévi időköz.
(lat.) a. m. négylevelü.
(a latin quadri-iuga [a. m. négyigás] szóból), ókori járómű, melynek lati neve a rómaiakra vall, de mely a görögöknél is előfordult. Olyan kocsi, melyben négy ló volt befogva, még pedig egy sorban (kettő a rúd mellett, kettő lógosnak). Mindennapi használatban ritkán fordult elő, inkább csak kocsiversenyeknél és mint díszfogat (triumfusoknál). Maga a kocsi kétkerekü. Képzőművészeti ábrázolásai nagyon gyakoriak. Mint diadalkocsi előfordul a görög érmeken (l. Érmek 1. melléklet 6. ábra), majd a mitoszok köréből is kifejtik és fölhasználják a művészek (Oinomaos és Pelops négyes fogatai az olimpiai Zeus-templomon l. Görög szobrászat III. melléklet 16. ábra), sőt a Helios (l. o.) napkocsijára vonatkozó mitosz adja meg az alapot Lysippos hires négyeséhez, melyet a keresztesek Konstantinápolyból Velencébe hoztak. Méltán hasonlíthatjuk össze ez utóbbival azt a márvány Q-t, mely Mausolos hires síremlékének legtetetén állot (l. Építészet, VI. köt., 241. old.). A modern korban is alkalmazzák a Q.-t díszül, p. Hansen a bécsi parlament épületén.
(franc., ejtsd: kadrily), francia társas tánczene, melyet legalább is négy párnak kell lejteni, e szám azonban tetszés szerint megszokszorosítható. A zene 3/8, 6/8, s 2/4 ütenynemekben váltakozik. A táncot magyarul francia négyesnek mondják. Miután a párok legtöbbnyire szemben állnak egymással: contre-danse-nak is nevezik. L. még Magyar táncok.
l. Billio.
l. Négyes könyv.