(Rheinbund), ama szövetség, melyet I. Napoleon francia császár a német birodalom romjain alapított. Az 1806 jul. 12-én kelt és jul. 17. Párisban aláirott szerződés alapján alakult meg a R., melynek tagjai (16 német fejedelem) u. a. év aug. 1. forma szerint is kimondották a német birodalomtól való elszakadásukat. E 16 német fejedelem a következő volt: Bajorország és Württemberg királyai, a birodalmi főkancellár (a mainzi érsek), Baden választó-fejedelme, Berg hercege, Hessen-Darmstadt tartománygrófja, továbbá Nassau-Usingen, Nassau-Weilburg, Hohenzollern-Hechingen, Hohenzollern-Sigmaen, Salm-Salm és Salm-Kyrburg hercegei, Arenberg hercege, Isenburg-Birstein és Liechtenstein hercege és Zu der Leyen grófja. A szövetség protektora I. Napoleon francia császár volt; tagjai pedig, nemkülönben maga Franciaország is, védő- és támadószövetségre léptek egymással és a R. külön hadsereg tartására kötelezte magát. Nemsokára más német fejedelmek is csatlakoztak a szövetséghez, igy Würzburg választófejedelme (1806 szept. 25.). A szász választó-fejedelem a poseni békekötés után (1806 dec. 11.) királyi címmel lépett be a szövetségbe, mire dec. 15. az öt szász herceg is követte példáját. A varsói szerződés értelmében 1807 ápr. 18. még a következők is csatlakoznak: Schwarzburg-Rudolstadt és Schwarzburg-Sondershausen fejedelme, Anhalt három hercege, Lippe-Detmold és Schaumburg-Lippe, valamint a Reuss hercegek, 1807 nov. 15. a vesztfáli királyság, 1808 febr. 18. Mecklenburg-Strelitz és március 21. Mecklenburg-Schwerin nagyhercege, október 14-én pedig Oldenburg hercege is csatlakozott a szövetséghez, ugy hogy az 1811., midőn Napoleon hatalmának tetőpontján állott, négy királyságból, öt nagyhercegségből, tizenegy hercegségből és tizenhat fejedelemségből állott. Területe 325 752 km2-t számlált 14 608 877 lakossal; a hadsereg létszáma pedig kitett 119 180-at.
főleg rizlingbor, l. Németország borászata.
l. Devon szisztéma.
(Rheingraf), a rajnamelléki Gau grófjának neve. Ezt a címet hajdanában a Rheingrafenstein (Kreuznach mellett) várnak urai viselték. VI. Hatto volt az első R. (937-960). III. János R. (1383-1428) nőül vette az utolsó kyrburgi Wild grófnak Adelheid nevü leányát és felvette a Wild- és Rheingraf-féle címet, melyet utódai is megtartottak. Obersalm grófságban (Wasgau) lévő nagy kiterjedésü birtokaiktól, melyeket V. János (1476-95) szerzett, e család tagjait másként Salm grófoknak is nevezték. Fülöp megalapította a Dhaun ágat (1499), mely azután 1842. Ferenc Józseffel kihalt; Fülöp öccse VII. János a Kyrburg-családnak lett őse, mely ág 1681-ben György Frigyessel halt ki. A Grumbach mellékág még a mai napig viseli a Wild- és Rheingraf címet.
Hessen nagyhercegség egyik tartománya, Poroszország és a Rajnai-Pfalz közt, amely az egykori mainzi érsekségnek, Pfalz választó-fejedelemségnek, Worms püspökségnek egyes részeiből és több grófi meg lovagi birtokból alakult, 1374 km2 területtel, (1890) 307 329 lak. Járásai:
|
A járás neve |
Területe km2-ben |
Lakóinak száma |
|
Mainz |
197 |
117 298 |
|
Alzey |
312 |
38 760 |
|
Bingen |
196 |
37 131 |
|
Oppenheim |
333 |
44 990 |
|
Worms |
336 |
69 150 |
a. m. hegyi kristály (l. o.).
1828. az elberfeldi, barmeni és kölni misszió-egyesületekből alakult missziótársaság, melynek székhelye és misszióháza Barmenben van. Missziókat küld ki Dél-Afrikába, Borneóba, Szimátrába, Niasz szigetére, Új-Guinieaába és Khinába. 1893-ban 73 állomáson 96 európai misszionáriussal és 836 benszülött segéddel (ezek közt 569 zsold nélkülivel) működött. Közlönye: Berichte der Theinischen Missionsgesellschat (Halle).
közös neve a Aminztól lefelé a Rajna mindkét partján elterülő (átlag 500 m.) középmagasságu tömeges hegységnek, amelynek részei a Hunsrück, Ardennák, Eifel jobbról, Taunus, Westerwald, Sauerland és Haarstrang balról.
(Pfalz vagy Bajor-Pfalz, azelőtt Rajnai kerület, Bajorországnak egyik elkülönített, a Rajna bal partján fekvő területe, Poroszország, Hessen Baden és Elzász-Lothaia közt, 5928 km2 területtel, (1890) 728 339 lak. Járásai:
|
A járás neve: |
Területe km2-ben |
Lakóinak száma |
|
Bergzabern |
465 |
37 081 |
|
Frankenthal |
286 |
52 309 |
|
Germersheim |
470 |
52 459 |
|
Homburg |
546 |
54 726 |
|
Kaiserslautern |
646 |
81 644 |
|
Kirchheimbolanden |
590 |
51 095 |
|
Kusel |
432 |
63 192 |
|
Ludwigshafen |
178 |
61 478 |
|
Neustadtt a. Hardt |
536 |
74 824 |
|
Pirmasens |
752 |
57 360 |
|
Speyer |
158 |
32 886 |
|
Zweibrücken |
516 |
67 300 |
A kerület az egykori Zweibrücken, Lautern, Veldenz fejedelemségeket, Speyer püspökséget, számos (több mint 40) lovagi birtokot, végre a Speyer-, Worms-, Nahe-, Was- és Bliesgaut foglalja magában. V. ö. Becker, Die Pfalz und die Pfälzer (Lipcse 1858); Gilardone, Handbuch für den königl. bayr. Reg.-Bez. d. Pfalz (Speyer 1893).
l. Rizling.