Az áruknak be- illetve kirakására nézve az áruk minősége szerint bizonyos határidő van megállapítva, melynek elteltével a még ki v. be rakott szállítmányok után a körülmények szerint fekbér, kocsiálláspénz v. élő állatoknál álláspénz számíttatik. R. p. a közönséges áruk után kocsinkint 12 nappali óra. Ezen határidőt azonban indokolt esetben a miniszter leszállíthatja. Élő állatokat a berakáshoz legalább egy órával a vonat indulása előtt fel kell hajtani. Hullát azonnal el kell szállítani; élőt 2 órával a megérkezés után.
Pál, szinész, szül. Pesten 1856 jan. 15-én. Könyvkereskedő, majd tanító volt. 1887. Kolozsvárt fellépett Shylock szerepében, 1892. szintársulatot szervezett és mint szinigazgató szorgalmasan kultiválja a klasszikus darabokat. Szerepeiben gondos tanulást mutat. Irodalmilag is működik. Irt a lapokba és azonkivül önállóan jelentek meg következő könyvei: Szinpadi tanulmányok; A szinészet rendszere; Jászai Mari mint Elektra; Prielle Kornélia élete és művészete, stb.
Oly áruk berakását, melyeket a fennálló díjszabási határozmányok értelmében a feladó maga köteles a vasúti kocsikba rakatni, a fél kivánságára és felelősségére a vasút is berakatja, de ezen műveletért bizonyos illetéket, R.-t szed. L. Mellékilletékek.
l. Daru.
l. Kikötő.
szorosabb értelemben a tizlábu hosszufarku rákok, melyek közé a folyami rák, a homár, a langusta s több mások tartoznak. Valamennyinek potroha hosszu, erős és széles lemezben végződik s ennek segélyével tova úsznak v. a rajta előforduló lábakkal tova mászkálnak. A viz fenekén való ide-oda mászkálásra torjuk 5 lábpárja szolgál s ezektől nyerték a tizlábu elnevezést. Szervezetükkel a rákfélék között a legmagasabb helyen állanak. Egyik-másik nem nauplius-lárvával fejlődik. A családok között legérdekesebbek a következők: 1. Carididae, kis testü v. közepes fajokkal, melyek leggyakrabban vékony páncélosak; a legnagyobbak a Közép-tengerben élnek, de Amerika forróövi vizeiben is otthonosak. 2. A homár-félék (Homaridae), a rákfélék óriásai kemény páncéllal, hatalmas ollókkal. Ide tartozik a homár és a scampi (l. o.), továbbá a folyami rák (l. o.). 3. Langusta-félék (Laricatae) olló nélkül, kizárólag tengeriek; fiataljaik lassu átalakuláson mennek át. 4. Eryonidae, leginkább kihalt fajokkal; az élők a tengerek legnagyobb mélységeiben laknak. 5. Remeterákok (Paguridae). L. még Rákfélék.
l. Orrzó.
(Rakovnik), az ugyanily nevü cseh kerület kapitányság székhelye, vasutak mellett, (1890) 5630 cseh lak., jelentékeny agyagiparral, cukor-, sörgyárral, gőz- és vizi malommal; más iskolákon kivül földmives- és komlótermelési iskolával.
folyó, Gödöllő felett, Szada falu határában, szőllőhegy tövében ered s D-i irányban folyva Pécelen keresztül folyik s ÉNy-i irányban Ó-Budával szemben az Ördögmalomnál a Dunába szakad. Vizét most a városligeti tóba vezetik be. Mellette terül el a R. mezeje, melyen az első országgyülést 1286., IV. László idejében, az utolsót 1540. tartották s ezen harmadfélszázad alatt a R. igen fontos elhatározások helye lett, kivált mióta az 1298. XXXIV. t.-c. kimondotta, hogy a főpapoknak, főuraknak és nemeseknek minden szt. György napján egybe kell gyülniök. Az 1299. évi országgyülést e törvény alapján már a R.-on tartották, az ország új fővárosával, Budával szemben. Legtömegesebben eleintén a legközelebb lakó kunok jelentek meg rajta, kiktől a királyok legtöbb odaadást remélhettek- a R.-on jobbadán szabad ég alatt táborozó köznemességgel vélték ellensúlyozni a mindegyre követelőbb oligárkiát. Mind a mellett a király a főpapokkal és főurakkal rendesen előzetes gyülést tartott Buda várában, hogy az együtt csak bajosan tartható nagy tömeg elé kellően előkészített javaslatokkal léphessen. Maga a nemesség alkalmasint a Kerepesi-úttól jobbra és balra tanyázott; téves azonban az a meglehetősen elterjedt hit, mintha lóháton tanácskozott volna. A tanácskozás a ferenc- vagy a domonkosrendiek templomában tartott Veni sancte után rendesen egy külön e célra készített óriási táborban, vagy pedig (mint p. már 1308 nov. 27.) a domonkosrendiek templomában folyt, kétségkivül tárt ajtók mellett, hogy a kiszorult tömeg is hallhassa a beszédeket s hogy szólásra a szabadban álldogálók is jelentkezhessenek. Itt tartották rendszerint a királyválasztó gyüléseket is, hogy azután a koronázásra tömegesen vonuljanak Fehérvárra. Ranzan történetiró 1486-90 közt mint szemtanu irja, hogy egy-egy ilyen R.-i országgyülésre többnyire lóháton, néha 80 000 ember is egybegyül a nélkül, hogy eleség dolgában megszorulnának; de már a Jagellók idejében a főurak tudvalevőleg éppen az ellátás megnehezítésével s a tanácskozás elnyujtásával igyekeztek oszlásra birni a köznemességet, hogy azután maguknak biztosítsák a többséget. A rengeteg sátor, mely a nagy mező felé tárva-nyitva állt, lehetősvé tette, hogy Magyarország törvényhozása egyetlen egy kamarából álljon; de már korábban divatba jött, hogy a főpapok és főurak a nemesek táborától külön, Budán szálltak meg, ami azután néha, p. 1458., éppen Mátyás választásakor, a tanácskozások megkezdését vagy folytatását is gátolta, mivel, különösen a Duna zajlása idején, Buda és a R. mezeje közt a közlekedés bajos volt. A XV. sz. végén a Kerepesi- és az Üllői-út mentén már mind több ház épült s igy a mai József-, sőt részben a Ferencváros területén is oly külváros keletkezett, melyben az országgyülés alatt már a nemes urak is nagyobb kényelmet találhattak, mint imént a szabad ég vagy a sátrak alatt való táborozásban. Ezek a tábori országgyülések bizonyos tekintetben hadi szemlékre is alkalmat nyujtottak. 1471. Kázmér lengyel király s 1809-ben I. Napoleon francia császár törvényes királyuk ellen ide hivta egybe a magyarokat, kik össze is gyültek, de mindannyiszor a bujtogató ellenség visszaverésére.
1. R., kisközség Bereg vármegye munkácsi j.-ban, (1891) 2258 magyar és rután lak., mezőgazdasági szeszgyárral, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. R. (Kroisbach), csinos kisközség Sopron vármegye soproni j.-ban, a Fertő-tó partján, (1891) 2491 német és magyar lak., a győri püspök nyaralókastélyával; óriási lajtamészkőbányája, mely 1628 óta van üzemben, az utóbbi időben kizárólag a bécsi új egyetem építéséhez szolgáltatta az anyagot. R.-tól É-ra van a hires Mithras-barlang, melyet 1865. Storno Ferenc műépítész fedezett fel. - 3. Alsó-R., nagyközség Nagy-Küküllő vármegye kőhalmi j.-ban, (1891) 1545 magyar és oláh lak., régi várkastélyát 1624-ben Sükösd György építteté; lovagtermének domborművei a XVIII. sz.-ból valók. Közelében a Töpe-csúcson (882 m.) hajdan kisebb erőd állott. - 4. Felső-R., kisközség Udvarhely vármegye homoródi j.-ban, (1891) 1255 magyar lak., szénsavdús egyszerü savanyuvizforrással. - 5. R., Ládházához tartozó puszta Borsod vármegye miskolci j.-ban, vasércbányákkal. - 6. Csik-R., (l. o.).