(patagium), a szárnyakat helyettesítő, vagy lebegő ernyő módjára szolgáló bőrmegnagyobbodás a törzs körül az első és hátulsó lábak között. Ilyent találunk a kézszárnyuakon (Chiroptera), a repülőerszényesen (Petaurus), félmajmokon (Galeopithecus), a repülő mókuson (Pteromys) s a gyíksárkányon (Draco).
v. repülő komp, l. Komp.
l. Bolygó hollandi.
l. Kalong.
(Galeopithecidae), a félmajmok rendjének egyik családja, a nyaknál kezdődő repülőhártyával, amely az első lábak ujjait, a test két oldalát, a hátulsó lábakat és a farkot borítja. E bőrhártya mindkét felén szőrös és az ugrás alkalmával lebegő ernyő gyanánt működik. Valamennyi ujj karmos; a fogazati [mat]; az alsó metszőfogak 8-10 fésüfoggal fegyverzettek. Fajai a Szunda-szigeteken és szomszédjain élnek.
(állat, Galeopithecus volans Cuv.), a félmajmok rendjébe tartozó állatfaj. (Rajzát lásd a Rovarevők mellékletén.) Háta tömötten, oldalain gyéren szőrös és barnás-vörös. Néhol csupasz. Repülőhártyája és lábai világos foltosak. A Szunda-, Molukki- és Philippini-szigeteket lakja. Nappal sűrü koronás fákon pihen; a földön esetlenül mozog, de a fákon annál ügyesebben kúszik. Egyik fáról a másikra ügyesen száll át s ilyenkor bőrhártyáját lebegő ernyő gyanánt használja. Csendes, ártatlan állat. Az anya fiókáját magával cipeli. Húsát a benszülöttek megeszik.
l. Mókusfélék.
l. Crassilingvia.
l. Kenőcs.
körülbelül az, amit régente seregbontónak neveztek. Az északamerikai háboruban használata nagyon el volt terjedve. 26 db. 60 cm. hosszu puskacsövet egymás mellé raktak egy sorba s vasrámával összefoglalva lövegtalpra helyezték. Egy különleges szerkezettel a csövekbe egyidejüleg és hátulról tették a töltényt, az elsülés szintén egyidejüleg történt, de a lövéseknek szerte ágazó irányt lehetett adni. Legnagyobb lövési távolság 2000 m. A golyószóró a R.-ből fejlődött.