(Retisova), nagyközség Temes vármegye verseci j.-ban, (1891) 1235 oláh lakossal.
(Riedegost), az ó-vend szláv törzs isteneinek főhelye, merseburgi Thietmar szerint négy napnyi távolságban Hamburgtól, nagy tó közepén feküdt. Kikutatása azonban maig nem sikerült.
1. Lajos (vámosgálfalvi), tanügyi és szépirodalmi iró, szül. Erdő-Csinádon (Maros-Torda) 1840. A marosvásárhelyi református kollégiumban (1857) érettségit téve, még két évig bölcsészeti, majd 1859-61. teologiai tanfolyamot végzett Kolozsváron. 1861-62. a kolozsvári reform. gimnáziumban tanított. Akkor és később, 1867 elejéig, magánnevelő Kemény György báró, utóbb Huszár Károly báró házánál. Tanítványa Kemény Endre báró országos képviselő és költő is. 1867-69. Pesten a Vasárnapi Újságnál működött és maga is lapot szerkesztett. A tanfelügyelőségek szervezésekor Brassó, Fogaras és Felső-Fehér vármegyék királyi tanfelügyelőjévé nevezte ki báró Eötvös József miniszter. 1873. áthelyeztetett Hunyad és akkor még létezett Zaránd vármegyék tanfelügyelőjévé Dévára s itt működik azóta, folyvást nagy tevékenységet fejtve ki Déva és Hunyad vármegye társadalmi és humanisztikus életében. Szépirodalmi dolgozataiból önállólag két kötet jelent meg. Egyik Megpihenés óráiból címen Déván, a másik Ifjusági beszélyek, Budapesten. Brassóban kezdeményezte és mint főmunkatárs előmozdította a Nemere c. magyar politikai lap megalapítását és fentartását. Déván a Hunyad kezdeményezői közé tartozott s annak tulajdonosa lett.
2. R. László, a magyar nemzeti muzeum éremtári őre, etnográfus és numizmatikai iró, szül. Szarvason 1851 nov. 21., hol atyja Lipót az első békésvármegyei könyvnyomdát alapította 1846., mellyel később Békés-Gyulára, majd 1858-ban Aradra költözött. R. elemi tanulmányait Aradon Nikodém János ev. lelkész iskolájában végezte s a szarvasi evang., később a budapesti ref. gimnáziumban tanult. Felsőbb tanulmányait a budapesti és bécsi egyetemeken végezte mint Rómer, Budenz, Salamon, Miklosich, Karabacek tanítványa. Két éven át a békéscsabai polgári leányiskolánál tanított, majd a bölcsészdoktori diploma elnyerése után a magyar nemzeti muzeum éremtárához nevezték ki. Az akadémia archeologiai bizottsága 1883. a Corpus Nummorum Hungariae Árpád-kori anyagának összegyüjtésével bizta meg s e célból Nyugat-Európa nevezetesebb gyüjteményeit tanulmányozta. 1885. a György Endrétől vezetett balkáni tudományos expediciónak tagja volt s mint ennek egyik eredményét megirta az Oláh nyelv és nemzet megalakulása c. két kiadást ért munkáját. Szerkesztette az Ethznographia első évfolyamát s számos tanulmányt irt etnográfiai és numizmatikai tartalommal. Az akadémia 1892. levelező tagjává választotta, hol A romanizmus Illyricumban c. értekezéssel foglalta el székét. Tudományos munkássága legfőbb eredménye, hogy az oláh nyelv és faj keletkezésének és alakulásának kérdését ő oldotta meg véglegesen. E Lexikonba numizmatikai és tenográfiai cikkeket ir.
3. R. Mór, matematikus, műegyetemi tanár, szül. Nagykőrösön 1846 nov. 3. Ugyanott végezte a gimnáziumot. Főiskolai tanulmányait a bécsi műegyetemen kezdte s a budai József-műegyetemen folytatta. 1869 őszétől kezdve három féléven át a József-műegyetemen tanársegéd volt, azután pedig ugyanannyi ideig a körmöcbányai főreáliskolán tanár. 1872-74. állami ösztöndíjjal a göttingai és heidelbergai egyetemen járt s az utóbbin bölcsészeti doktorrá lett. 1874-86. a kolozsvári egyetemen az elméleti fizika és a matematika tanára volt. 1886 óta a József-műegyetemen működik, még pedig 1891-ig mint a matematikának, azóta pedig az analitikai mekanikának tanára. 1878 óta a tudományos akadémiának tagja. Irt matematikai és fizikai értekezéseket, az akadémia megbizásából König Gyulával együtt kiadja Bólyai Tentamenjét, melyből az első kötet 1897. jelent meg. E lexikon munkatársa.
János, gazd. tanár, szül. Csongrádon 1849. Iskoláit Kecskeméten, Székesfehérváron s Szegeden végezte s mint gazdasági gyakornok Károlyi Sándor gróf uradalmaiban töltött két évet; látogatta a debreceni, keszthelyi s magyaróvári gazdasági felsőbb tanintézeteket s miután végbizonyítványt nyert, állami ösztöndíjjal külföldre utazott s hallgatója volt egy évig a hallei és heidelbergai egyetemek gazdasági fakultásainak. Állami szolgálatba lépett (1874) s először a dicsőszentmártoni gazdasági felsőbb népiskolának volt igazgatója, innét pedig kineveztetett a debreceni királyi gazdasági tanintézethez a növénytermelési s üzlettani szakra (1876); jelenleg a kolozsmonostori magyar kir. gazdasági tanintézet rendes tanára. Irodalmi munkásságát illetőleg a hazai gazdasági szaklapokba dolgozott; azonkivül az alábbi munkákat irta: Miként emelhetjük gazdaságunk jövedelmét? A szántás s vetésről; A termőföldről; A burgonya és cukorrépa termeléséről; A trágyáról; A komló termesztéséről; A legjobb takarmányfüvek termesztéséről.
egyik neme a római cirkuszokban küzködő gladiátoroknak (l. o.).
l. Festuca.
(lat.) a. m. hálózatos, recés.
(lat.) a. m. háló, szövött munka, a római nők szövött főkötője, melyet a hajukon viseltek; reticulatum opus, hálószerü üvegmunka. - R. az állattanban, l. Recegyomor.
(Circus Lac.), a sólyomfélék családjába tartozó ragadozó madárnem. Csőre tompán fogas, a második szárnytoll a leghosszabb, szárnya többnyire a fark végéig terjed. Hazánkban négy faja él: a fehér R. (C. cyaneus L.), a him háta hamvas-szürke, hasa fehéres, a nőstény háta barnás-szürke, hasa fehéres, barna gerincfoltokkal. Hossza 46-50, szárnyhossza 36-40, farkhossza 21 cm. Különösen a mocsaras síkságokat szereti. A hamvas R. (C. pygargus L.), a him hamuszürke, szárny közepe felett fekete haránt sávval, a szárny vége fekete. A nőstény háta barna, világosabb foltokkal. Hasonló nagyságu mint az előbbi. Hazája Európa, Ázsia és Észak-Afrika. Magyarországban mint vándormadár márc.-tól okt.-ig mocsaras helyeken és hegyek közt tartózkodik s főleg egerekkel, békákkal és rovarokkal táplálkozik. Fakó R. (C. macrourus Gm.), a him háta világosszürke, hasa fehéres, mig a tojó háta barna, világosabb foltokkal, hasa rozsdasárga vereses gerincfoltokkal. Hazája Dél-Európa. Vándormadár, mely alföldön elég gyakori. A vörhenyes R. (C. aeruginosus L.), általában barna-vörös szinü. A him feje világossárga foltos, a nőstényé fehéres. Európát, Ázsiát és Észak-Afrikát lakja. Magyarországban mint vándormadár márc.-tól okt.-ig főleg mocsaras és nádas helyeken fordul elő. A vizi madarak kicsinyjeinek veszedelmes ellensége.
város Kréta (l. o.) szigetén.