(arzénessavasréz), CuHAsO3. Ez az igen mérges só sárgás-zöld szinü csapadékalakjában válik le, ha a rézszulfát oldatához az arzéntrioxid ammoniakos oldatát öntjük. A kereskedésben Scheele-féle zöld elnevezés alatt fordul elő és a szigoru tilalom dacára olykor festék gyanánt használják. Alkotó része a schweinfurti zöldnek is. L. Réz acetátjai.
a Rednitz két forrásfolyója a bajorországi középfrank kerületben. A Sváb- v. Felső-R. Dettenheimnál, a Frank- vagy Alsó-R. Oberdachstettennél ered s mindkettő Georgensmündnél egyesül egymással.
kisközség Bihar vármegye vaskóhi j.-ban, (1891) 565 oláh, német és magyar lak., vasúti állomással, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Határában kincstári rézbánya és kohó van. Van itt m. kir. bányahivatal is.
1. János, egyházi iró, kat. áldozópap, szül. Pakson (Tolna) 1831 jan. 16. Középiskoláit Kalocsán és Pécsett, a teologiát Pécsett végezte. Pappá szentelték 1854 jan. 17. Több helyütt való káplánkodás után 1857 szept. 19. pécsi papnevelő intézeti lelkiigazgató, 1864. vokányi (Baranya) plébános, 1872. a pécsi székesegyházi árva-intézet igazgatója, 1874. szentszéki ülnök, 1878 aug. 28. a pécsi püspöki jogliceumban a bölcseletierkölcstan s a művelődéstörténet, 1883. ugyanott az újabb történelmi tanszak tanára. 1881. pápai titkos kamarás lett. Irodalmi munkássága: Az 50-es évek elején több növendékpaptársával megalakította a pécsi Szt.-Pál-társulatot, mely mai napig számos kitünő munkával ajándékozta meg teologiai irodalmunkat. Önálló művei: Európa művelődési történelme (1. köt. 1878-79, 2. köt. 1881, Pécs); Az ókori népek művelődési története (Budapest 1886). 1883. megindította a Pécsi Közlöny c. politikai hetilapot.
2. R. József, egyházi iró és szónok, teologiai tanár, kat. áldozópap, szül. Pakson (Tolna) 1860. Középiskoláit Kalocsán és Pécsett, a teologiát Bécsben végezte. Pappá szentelték 1883. Rövid ideig tartó káplánkodás után papnevelő-intézeti tanulmányi felügyelő Pécsett, később ugyanott teologiai tanár. R. teologiai és kánonjogi doktor és több tudományos társulatnak tagja. Önálló művei: A kereszténység befolyása a római jog fejlődésére (Budapest 1888); Az egyház és állam között való viszony kérdése hazánkban (u. o. 1889); Compendium patrologiae et Atristicae (Pécs 1894); Hol született magyarországi szent Margit. Skóthon királynéja (u. o. 1895) stb.
(ásv.), bizmutólomszulfid (4PbS+5Bi2S3), Rézbányáról (Lobkowitz herceg-bánya), ahol vaskosan, finoman szencsésen terem, kalkopirittal összenőve quarcban. Fs. 6,1-6,7. Régebben tisztátalan kozalitot neveztek el R.-nak. A mai értelemben a R. név Frenzeltől való.
A réznek két bromidját ismerjük. 1. Kuprobromid v. rézbromür Cu2Br2, tűztünemények között akkor képződik, ha felhevített rézforgácson brómgőzt hajtunk keresztül. Vizben oldhatatlan fehér por, hígított sósavban, brómhidrogénsavban v. ammoniában szintelenül feloldódik, megolvasztva zöldes-barna tömeggé lesz. 2. Kupribromid v. rézbromid CuBr2, ugy készül, hogy rézhidroxidot vagy rézoxidot brómhidrogénsavban feloldanak és az oldatot légüres térben kénsav felett bepárologtatják. A képződő kristályok a jód kristályaihoz hasonlítanak. Vizben oldódik, a hevitéskor brómot veszítve kuprobromiddá lesz.
(ném. Kupferhaut; olasz. dobblaggio di rame; ang. coppersheating), a hajó külső, viz alatti részének rézlemezek, Yellow- v.Muntz-fémlemezekből álló burkolata, mely a hajó külső palánkjaira szögeztetvén, arra szolgál, hogy a hajótestet a tengeri növényzet és kagylók lerakódásától megóvja, miután ezeknek a hajótesthez való tapadása a hajó menetgyorsaságát jelentékenyen befolyásolja. A R. csak a fahajóknál használtatik és a tőgerencától csak a rakodó-vonalig ér.
(ásv.), l. Kalkofillit.
(ásv.), l. Krizokolla.
(növ., rezeta, Reseda L.), a róla nevezett családnak, egy-, két- vagy többnyáréltü füve v. cserjéje váltakozó karélyos v. szárnyasan metélt levelekkel, ágtetőző fürtben apró sárga virágokkal és tetején nyilt, sokmagu tokterméssel. A sárgás R. (R. luteola L., festő R., korbácsfű, Isten korbácsa; l. a Festőnövények mellékletén), kétnyáréltü, 60, sőt 120 cm. magas. A szálas-lándsás levelek sorozata fölött a megnyult virágfürtnek halványsárga virágaiból gömbölyü terméstérlel. Egész Európa polgára, de nálunk jobbára itt-ott előtünik és ismét eltünik. Német-, Francia- és Angolország téli és tavaszi vetéssel termeszti, s füvéből sárga (luteolin) festéket készít. Azonban a sárga-forgács (l. a Festőnövények mellékletén: narancs-eper) és a tölgycitrom érdemesebbek; ezért hanyatlik a festő-R. művelése. Az illatos R. (R. odorata L.), mely déli Franciaországból a mult évszáz óta került mívelés alá, vadon ismeretlen; jóformán a R. Phyteuma L. mívelésbeli állandóbb eltérése. Fás-száru és nagyobb termetü fajtája a nagy virágu R. (R. grandiflora), illetve fás R. (R. arborea) néven ismeretes.