A réznek két hidroxidját ismerjük: 1. Kuprohidroxid v. rézhidroxidul, narancssárga szinü csapadék alakjában válik le, ha kuproklorid-oldatot nátriumhidroxiddal elegyítünk. E csapadék savakban oldódik és ekkor a megfelelő kuprosók képződnek. - 2. Kuprihidroxid v. rézhidroxid Cu(OH)2, világos kék csapadék, mely rézszulfát- és nátriumhidroxid-oldatoknak elegyítésekor válik le. A megszárított kék csapadékot festékek készítésénél használják. Savakban a megfelelő sókká, ammoniában pedig sötét kék szinnel kuprioxidammoniakká oldódik fel. Ez a folyadék (Schweitzer-féle kémszer) a cellulózt (gyapot, selyem stb.) feloldja. A kuprihidroxid magas hőmérsékletre hevítve fekete szinü kuprioxiddá alakul át.
nagyközség Zala vármegye keszthelyi j.-ban, (1891) 1357 magyar lak., szép kúphegyen fekvő várrommal.
János, XVII. sz.-beli magyar tudós, szül. Koros faluban (Nyitra), megh. Eperjesen 1710 aug. 4. Az eperjesi kollégiumban Pomarius, Zabanius és Ladiver tanítványa volt, 1673. pedig a thorni egyetemre ment, hol 1674-83. tanárkodott. Ekkor a kassaiak igazgató-tanárnak hivták meg, de midőn 1684 jan. a császári párt a Thököly-párt fölé kerekedett, a kassai kamara elnöke, Fischer Mihály, r.-et is elfogatta; kiszabadulása után R. még ugyanazon évben Eperjesre ment az ékesen szólás, a költészet és a történelem tanárának, de ez a város is (1685) a császáriak kezére kerülvén, a protestánsok elvesztették iskoláikat, meg templomaikat, s R. 1687. ismét visszament Thornba, melynek egyetemén 1688. rendkivüli, 1690-1705. rendes tanár volt. Ekkor a késmárkiak hivták meg rektornak, de közben az eperjesiek rábirták R.-et, hogy az ő főiskolájuk vezetését vállalja el s r. csakugyan Eperjesre is ment, hol 1705-től haláláig, az 1710-iki nagy pestisig működött. R. igen sokat irt; nyomtatásban megjelent: Reparatio violati honoris per privatum ferrum (A párbajról, Thorn 1703-04); Pigritius scholarum hostis etc. 1707. die 18. Martii in theatro repraesentatus (Bártfa 1707); Musa Fragopolitana loquens (u. o. 1708); Salvianus Massiliensis redivivus, morum emendator acerrimus (u. o. 1708); Articuli de persona Christi in examine tractandi (u. o. 1708) stb.
(ásv., covellin), rézszulfid (CuS), mint kékes szinü bevonat kalkopiriten és kalkoszinen, valamint ezekkel keverve mint másodlagos képződmény elég gyakori. Hatszöges rendszerbeli kristályokban is észlelték. Legelőször Covelli találta a Vezuv lávájában, azért a tudományos neve covellin. Kevéssé zsírfényü. K. 1,5-2, fs. 4,6. Galenit után álalakokat alkot és ezeket nevezték el kantonitnek.
a Rézfolyó vidékének lakói, l. Kenai.
v. rézzel való bevonás, az a galvanosztégiai (l. o.) művelet, melynek segítségével a réznél elektropozitivebb fémek, jelesen a cink, ón és vas rézzel vonhatók be. A használt fürdők leginkább ciankálium-tartalmuak, de vannak e nélkül való bázikos fürdők is. A vas és acél R.-ére használják a következő fürdőt: 10 lit. viz, 200 g. poralaku kettedkénsavas nátron, 400 g. kristályos szénsavas nátron, 200 g. neutrális ecetsavas rézoxid, 200 g. 75%-os ciankálium és 125 g. ammoniák (szalmiákszesz). A fürdőt ugy készítik, hogy 5 lit. vizben feloldják a két nátronsót, s ugyancsak 5 lit. vizben a ciankáliumot. Az ecetsavas rézoxidot az ammoniákban oldják fel s a nyert kék oldatot a nátronsók oldatához öntik; ekkor kékes-zöld csapadék keletkezik, mely a ciankáliumoldat hozzáöntésekor megtisztul s teljesen szintelen lesz. Ezt a fürdőt 10 lit. viz, 80 g. kettedkénsavas nátron, 200 g. szénsavas nátron, 200 g. ecetsavas rézoxid, 280 g. 75%-os ciankálium és 120 g. ammoniák tartalommal 60-70° C. melegen is használják. Igen jó a következő fürdő: Oldjunk fel 7 lit. meleg vizben 250 g. kristályos szénsavas nátront és 200 g. poralaku kettedkénsavas nátront s az oldathoz adjunk 200 g. neutrális ecetsavas rézoxidot. Keletkezik szénsavas, illetőleg kénessavas réz, melyhez, ha kihűlt, a 3 lit. vizben feloldott 235 g. 98-99%-os ciankáliumot adjuk. A folyadék csakhamar megtisztul s az üledékről a folyadékot leöntjük vagy erre való alkalmas készülékkel (szivóval) elővigyázatosan levonjuk vagy pedig leszűrjük. Ez a fürdő dm2 árufelszinre 0,5 ampere erős és 3,35 volt feszültségü áramot kiván és szép piros szinü bevonatot szolgáltat. A cinktárgy R.-ére való fürdőt a következőképen készítik: 7 lit. vizben feloldanak 190 g. mészhijas borkövet és 425 g. kristályos szénsavas nátront, melyhez 3 lit. vizben feloldott 190 g. rézgálicot adnak. A csapadékot leszűrik és a nyert sót 3/4 lit. 16-18° sűrüségü maró nátronlúgban feloldván, a leszűrt oldathoz adják.
Újabban használják a rézoxidsók helyett a rézoxidult is, mely a kereskedelemben kupron néven kapható. Ennek a fürdőnek összetétele 100 g. kupron, 300 g. 99%-os ciankálium, 300 g. poralaku ketted kénsavas nátron és 15 lit. viz. Kupron helyett vehetünk kupronszulfitot (kénsavas rézoxiduloxidot) is. 400 g. 60%-os ciankálium, 120 g. kupronszulfát s 10 lit. viz elég jó fürdőt ad.
A rézfürdőbe a legtisztább rézből való anódákat (l. Elektrolizis) használják, melyek jó nagyok és kiizzítottak legyenek. Ha a R. közben ezekre zöldes iszap (bázikus rézcianür) rakódik, a fürdőben nincs elég ciankálium, s a bajon ennek hozzátételével segítenek; azonban sok ciankálium se jó, mert a tárgyra ejtett réz könnyen lehámlik; ekkor rézcianürcianiddel kötik meg a fölösleges ciankáliumot. Ha fogy a fürdő réztartalma, cianrézkáliummal vagy cianréznek ciankáliumban való oldatával pótolják azt. A rezítendő tárgyakat jól meg kell a zsíradéktól és rozsdától tisztogatni (l. Csávázás és Ezüstözés). A fürdőbe függesztett tárgyakat 0,45-0,55 ampere erős áram használata esetén a kiejtett réz csakhamar bevonja, azonban 5-10 perc múlva ki kell őket a fürdőből venni és erős sárgarézkefével megdörzsölni, hogy a csapadék erősen tartson s bágyadt, majd rózsaszinü, majd barnás felszine helyett fémes felszint kapjon. Ezután a tárgyat, ha vastagabb rézburkot akarnak, újra a fürdőbe függesztik. A bevont tárgyat vizzel jól leöblítik, ezután szárítják és ha szükséges, bécsi mésszel bekent puha gyapotkorongokkal fényezik. Igen jó az FFF jegyü fényező vörös is. A fényezettréztárgyakat átlátszó lakkal védik meg a rozsdásodástól. Lehet rezítenielektromos áram nélkül is. Oldjunk fel 10 lit. 60° C. hőmérsékletü vizben 1 kg. mészhijas porrá tört borkövet és 300 g. szénsavas rézoxidot, mely oldathoz iszapolt krétát adván, a csapadékot leszűrjük. E folyadékban a cink egyszerü bemártással, a többi fémek pedig cinkhez értetve rézburkot kapnak. A vasat és acélt 10 lit. viz, 50 g. rézgálic és 50 g. tiszta tömény kénsav keverékében gyorsan megrezíthetik.Ha ezt az oldatot 10 lit. vizzel hevítik és vele fürészport nedvesítenek meg, az is a beléje tett vas és acél felszinére rezet csap ki. A fürészport s a tárgyakat rendesen forgó dobba teszik (l. Galvanoplasztika). V. ö. Langbein G., Vollständiges Handbuch der galvanischen Metallniederschläge (3. kiad. 1895).
A réznek normális karbonátja (szénsavsója) CuCO3 nem ismeretes, de ennek az alkalikarbonátokkal való kettős sói elő vannak állítva; ilyenek a nátriumrézkarbonát Na2CO3.CuCO3, a káliumrézkarbonát K2CO3.5CuCO3 + 10H2O. Több bázisos rézkarbonátot ismerünk, ezek közül az azurit és malachit a természetben is találhatók. A malachitnak megfelelő bázisos rézkarbonát CuCO3+Cu(OH)2 kék csapadék alakjában válik ki, ha rézszulfát-oldathoz nátrium- v. káliumkarbonát-oldatot elegyítünk. Kékes-zöld szinü por, mely savakban pezsgés közben feloldódik. A réz- és bronztárgyak felületén képződő nemes patina (Aerugo nobilis) lényegében szintén bázisos rézkarbonátból áll. Az azuritnak megfelelő bázisos rézkarbonát 2CuCO3+Cu(OH)2 Debray szerint akkor képződik, ha réznitrát, kréta és viz elegyét 3-4 atm. nyomás alatt melegítjük.
l. Rézmetszet.
l. Krizokolla.
l. Réz szulfidjai.