régi német hercegség; Vesztfália és kisebbik részében Hannover tartományhoz tartozik; 1803-ig Münster hercegség egy része volt, azután a Looz-Corswarem-család birtokába jutott. 1806-ban függő állapotba jutott és Berg nagyhercegségbe, 1810. a francia császárságba kebelezték, 1815. azonban visszaadták a Looz-Corswarem-családnak. Az utóbbi férfiágának magva szakadván, Lannoy-Clervaux grófé lett, akit 1840 okt. 15. R. hercegévé, később pedig a porosz uralkodóház örökös tagjává tettek. A család mai feje Arthur herceg, szül. 1833 febr. 19.
az ugyanily nevü járás székhelye Köln porosz kerületben, vasút mellett, (1890) 2179 lak., bőrcserzéssel és kőedénykészítéssel.
József, német zeneszerző, szül. Vaduzban 1839 márc. 17-én. Már 7 éves korában orgonált. Münchenben a királyi zeneiskolának 1851. tanítványa, 1859. elélettanítója, 1867-ben felügyelője lett, egyszersmind 1865. az udvari opera repetitora, 1877. az udvari kápolna énekkarának karnagya. Nagy szabásu szimfonikus művei: 2 StabatMater, misék, ének- és zenekari szerzemények (Toggenburg, Wittekind stb.), christophorus címü oratorium, Hét holló, A harangozó leánya c.operák mellett számos kisebb darabot irt a legkülönfélébb hangszerekre, főleg orgonára.
l. Rajnai államok szövetsége.
v. Dahlen, porosz város a gladbachi kerületben, vasút mellett, (1890) 1809 lak. Van itt posta, táviró, szövő-fonógyár stb.
város Münster porosz kerületben, az Ems bal partján, vasút mellett, (1890) 7356 lak., pamut- és jutafonással, pamutszövéssel, gép- és dohánygyártással, vasöntéssel, gőzmalommal. Közelében van Gottesgabe sósfürdő és sófőző, amely évenként 600 tonna sót szolgáltat.
az ugyanily nevü járás székhelye Aargau svájci kantonban, 15 km.-nyire Baseltől, a Rajna bal partján, amelynek itt két sellője van (Gewild és Höllenhaken), vasút mellett, (1888) 2400 lak., szivar-, hordókészítéssel és sörgyárral, több sósfürdővel; régi falakkal és tornyokkal és egy parkkal a Rajna szigetén. 1638 márc. 3. szász-weimari Bernát itt Werthi Jánost legyőzte és elfogta.
kastély és egykori vár Koblenz porosz kerületben, a Rajna bal partján, St.-Goar alatt, 115 m.-nyire a Rajna fölött. 1245. III. Diether katzenellnbogeni gróf építette. 1797. a franciák feldúlták és 1843. a későbbi I. Vilmos császár vásárolta meg a terjedelmes romokat. V. ö. Grebel, Das Schloss u. die Festung R. (St.-Goar 1844).
1. Wiesbaden porosz kerülethez tartozó, 22 km. hosszu és 10 km. széles vidék, a Rajna jobb partján, Niederwalluf falu és Rüdesheim között, Eltville főhellyel. A R.-i hegység az É-i és K-i szelek ellen védi. Benne teremnek a legjobb rajnai borok. - 2. R., járás Wiesbaden porosz kerületben, 275 km2 területtel, (1890) 33 630 lak., Rüdesheim székhellyel.
l. Rajnai gróf.