(állat), l. Megadermata.
l. Orrtükör.
a. m. hilarotragédia (l. o.).
az ókori iróknál említett hegység. Ugy említik, mint csak nevéről ismeretes, messze északon levő hegységet, túl az északi szél (boreas) fuvallatán, hol a hiperboreusok v. mások szerint szkíthák laknak.
Gaertn. (növ., vesszőkaktusz), kaktusz, szára meg az ága karcsu, hengerded, szögletes v. levélnemü, tagolatlan. Virága kerékformán szétterül. A R. cassytha Gaertn. szára meg az ága hengerded, vékony, karcsu, lecsüngő, többé-kevésbbé örves. Virága fehér. Nyugat-Indiából ered; ott fákon nő, nálunk kerti dísz.
(állat, gyökérfejüek), a kacslábu rákok rendjének legalsóbb családja, melynek fajai mindannyian tizlábu rákokon élősködnek és kifejlett állapotban alaktalan tömlőt alkotnak. A tömlő egyik nyilásán, amely a szájnyilásnak felel meg, gyökérszerü nyujtványok indulnak ki s ezekkel behálózza a gazdaállat bélcsatornáját, hogy a táplálékot felszivják. Petéikből nauplius-lárvák fejlődnek s csak akkor derült ki ezeknek rák volta, mikor lárváikat felismerték. Himnősek és visszás átalakuláson mennek át. Mindannyian tengeriek.
(gyökérgyilkoló), l. Herefélék.
(növ.), gyökszál, a sejtes virágzó növények gyökerének helyettesítője, l. Gyökér.
(növ.), rossz szóval gyöktörzs, l. Tőke. - R. filicis maris, l. Páfrány.
egyes gombák miceliumszálaiból alkotott gyökérkinézésü barna zsinórok neveztetnek igy. 1874-ben Hartig kiderítette, hogy a fenyők gyökérzetén élősködő R. nem más, mint egy nagyon közönséges kalapgombának, a mézszinü galócának (Agaricus melleus L.) a miceliuma.