Staphylos (l. o.) leánya.
l. Négyszög.
Cos. (állat), l. Félszegúszók.
Le, 1. Franciaországnak vizben leggazdagabb folyója. Wallis svájci kanton ÉK-i szögletében a R.-glecseren a Grimsel és a Furka közt 1753 m.-nyi magasban ered. Egészben Martignyig 120 km. hosszu és 3 km. széles völgyben DNy-nak folyik a Berni- és Pennini-Alpok közt; Martignynél a R. ÉNy-nak fordul s 35km.-nyi hosszu úton átfolyik Alsó-Wallison; balról a nagyszerü Gorge du Trientből jövő és vízesést alkotó Trientet és a Val d'Illiezből jövő Vieget fölveszi. Evionnaztól kezdve Waadt felől határt alkot, St.-Maurice alatt a Dent-du-Midi és a Dent de Mordes kiágazásai a Porte du r. nevüszorosba szorítják, amelyen áttörve hajózhatóvá lesz, azután 8 km. széles, részben mocsáros völgyön folyik át, jobbról fölveszi az Avançont, amely a Diableretsről jő és az Ormontoneredő Grande-Eaut és azután 375 m.-nyi magasban le Bouveretnél három ágban a Genfi-tóba ömlik, amelyet Genfnél mint kék és tiszta vizü folyó hagy el újra. A tóból kilépvén, fölveszi az Arveot, Ny-i irányban átkanyarog a genfi dombos vidéken, Genftől 16 km.-nyire a francia határhoz ér, majd elhagyja egészen Svájcot, Fort l'Eclusenél a Jura-hegység egy szorosába ér, amelyet, bár az újabb időben megejtett repesztések folytán a folyó benne nem vész a föld alá, máig is Petre du R.-nak hivnak. Bellegardenál ezt is elhagyja, jobbról fölveszi a Valserinet, D-nek fordul, széles mederben sok szigetet alkotva a szavójai határ mentén folytatja útját St.-Genixig, balról fölveszi az Annecyi-tó lefolyásával bővült Fiert és a Lac du Bourguetből jövő csatornázott Leissét, St.-Genixnél pedig a Guiert, amire hirtelen ÉNy-nak fordul, határul szolgálván Ainés Isere départementok közt. Egy kis D-i kanyarulat után, amiközben balról a Bourbre, jobbról az Ain szakad belé, Ny-nak folyik Lyon felé; itt fölveszi az É-ról jövő Saônet és itt van utolsó nagyobb kanyarulata D. felé, hogy Bouches du R. départementban elérje a Lion-öblöt. Ezen 200 km. széles völgyét Ny-on a Monts du Lyonnais, Mont-Pilat, Monts du Vivarais és a Cevennes-hegység, K-ről pedig a Dauphiné-, Drôme-Alpok és az Eygues meg Vauclusei-hegyek határolják. E szakaszában bele ömlenek jobbról Givorsnál a Gier, balról Valence fölött az Isere az Arc és Drackal, lejebb a Drôme és Roubion, jobbról Pont-Saint-Esprit fölött az Ardeche, azután a Ceze, balról az Aigue, Avignon fölött a Sorgues az Ouveze-zel, továbbá a Durance és jobbról még a Gard. Avignonnál a R. az alluviális síkságra ér; Arlesnál megkezdi a delta-képződést; jobbra DNy. felé kiszakad belőle a Kis-R. (Petit R.) és alkotja a nagy De la Camarque szigetet az Etang de Valcares nevü lagunával. A Nagy-R. (Grand R.) a folyó vizének mintegy 6/7 része, DDK-nek folyik a Golf de Fos felé; mellette halad el az Arles-Bouci és a Saint-Louis csatorna.A Kis-R.-tól Ny-ra van az Aigues-mortes síkság és a Nagy-R.-tól K-re a Crau (l. o.), amelyeket a R. vizének lerakódásai alkottak. A R. egész hossza 810 km., amiből 260 (beleértve a 72 km. hosszu Genfi-tavat is) esik Svájcra, a 98 900 km2-nyi vizterületből pedig 8285 km2. A lejtősödés átlag km.-enként 2,2 m.; felső részében a Genfi-tóig 8,6 m., Lyontól Arlesig 0,55 m., Arlestól a torkolatig pedig 0,04 m. A szélessége is nagyon különböző, a Perte du R.-nál 25, Valencenál 670, Arlesnál 1600, de Arles alatt csak 200 m. Ezen különféle szélesség és a viz rohamos folyása a R.-nak a hajózás szempontjából való szabályozását nagyon megnehezítette. A kisebb hajók parctól kezdve (Lyon fölött 158,3 km.-re) járhatnak rajta. Csak Lyon és Arles közt 281 km.-nyi hosszu úton élénkebb a hajózás. A folyón lefelé a viz hajtja a hajókat, fölfelé pedig vontató gőzösök viszik őket, amelyeknek kerekei sokszor a feneket súrolják. E részen, miután a meder javítására 1877 óta mintegy 30 millió frnkot fordítottak, a forgalom jelentékenyen emelkedett. Lyonnál az áruszállítmány évenkint átlag 500 000 t.-ra rúg. Utolsó 50 km.-nyi szakaszában a R.-nak a tengeráradás érezhető. Tengeri hajók Arlesig szoktak fölmenni. Mivel torkolati ágát az iszapja zátonyossá teszi, a hajók a 3,2 km. hosszu, 6 m. mély és fenekén 30 m. széles Saint-Louis csatornán mennek le a Golf de Fosba. A R. egyike Európa azon folyóinak, amely a legtöbb iszapot hordja magával. A Nagy-R. nevü ág évenként 57-58 m.-nyivelmegy belebb a tengerbe.
2. R., francia département Saône-et-Loire, Ain, Isereés Loire közt, 2859 km2 területtel, (1891) 806 737, egy km2-re 288 lak. (Lyont leszámítva egy km2-re 131lak.). A Saône-völgyétől s a Lyon melletti sík területtől eltekintve hegyek takarják, amelyek középmagasságuak. É-on vannak a Beaujolaisi- (Saint-Bonnet-de-Troncy 921 és Tourvéon 953 m.), D-en a Lyonnaisi-hegyek (Saint-André-la-Côte 937 m.) és középen a Mons de Tarare, amelyekben a Boussievre (1004 m.) a legmagasabb csúcs. Vizei a Loire és R. közt oszlanak meg. Ez utóbbiba ömlik a Saône a Grosne, Ardiere, Azergues és a Gier mellékfolyókkal. Ny-on vannak a Loire mellékvizeinek felső részei. Az éghajlat egészséges és a magasabb fekvésü helyek kivételével enyhe. A folyamvölgyekben a talaj igen termékeny. Termelnek rajta búzát (1893-ban 800 000 hl.), rozsot (220 000 hl.), árpát (1950 q.), zabot (113 270 q.), burgonyát és hüvelyeseket, amik azonbana szükségletet nem fedezik; termékei még igen finom gyümölcs, kitünő bor (1893. 30 530 ha.-on 1 011 219 hl., az 1883-92-iki átlagban 389 707 hl.), rengeteg számu eperfa és szelid gesztenyefákból egész erdők, marharépa és egyéb takarmány. A jó rétek(a felület 6,2%-a) előmozdítják az állattenyésztést; az állatállomány 1887-ben: 86 862 darab szarvasmarha, 43 790 juh, 31 034 kecske. A bányászat termékei a szén (Sainte-Foy-l'Argentiere, Givors,Courzien, Amplepuis mellett, mintegy 30 000 t. évi termeléssel), ezüsttartalmu ólom (Ardillats, Poule,Vermay stb. mellett), réz (Chevinay, Sourcieux stb.), mangánérc és márvány; ásványviz-források:Bully-les-Bains, Neuville, Sarcey, Chessy. Az iparos tevékenységnek, amely rendkivül sokféle, középpontja Lyon; főbb ágai a selyemipar, a pamutfonás és szövés, a himzés, vasgyártás, gép-, tű-, üveg-, porcellán-, faience-, gyertya-, szappan-, papiros- és hajógyártás és kémiai ipar. A musszlinszövés középpontja Tarare, a vászonszövésé Cours (l. o.). A virágzó iparral karöltve jár az élénk kereskedés. Járásai: Lyon és Villefranche; székhelye: Lyon. 1793. Rhône-et-Loire département ketté szakításávalLyonnais (1600 km2) és Beaujolais (1200 km2) részeiből alakították.
község, l. Garam (Kis-).
Rhousos, tanár, szül.Athénben 1862. Középiskoláit az athéni szemináriumban végezte, jogi tanulmányait u. o. az egyetemen. Tanulmányait befejezve, Erzsébet magyar királyné új-görög nyelvtanárának hivatott meg. Két évig volt ily minőségben a királyné udvaránál, mig 1891. a keleti tanfolyamhoz nevezték ki az új-görög nyelv tanárának. Országunkban létele alatt több, magyar viszonyokat ismertető közleménye jelent meg az Efimerisz címü athéni lapban. Újgörög-német szótára sajtó alatt van. A Ferenc-József-rend lovagja.
hegység Németország középső részében; a bajor alsó frank, a porosz Hessen-Hassau és a szász-weimari Eisenach kerületekben. Közepén, Hessenben, mintegy 30 km. hosszuságban és 15 km. szélességben nyulik el a Hohe r., amely a Wasserkuppéban (950 m.) kulminál. Ny-ra ettől van a Pferdskopf (876 m.), DNy-ra a Heidelstein (938 m.) és D-re a hatalmas Dammersfeld (930 m.). A milseburg v. Totenladéval (833 m.) szemben, azonnan gyönyörü kilátás nyílik, látható a Teufelswand nevü oszlopos szikla. A Hohe r. a hegység legzordabb és legkietlenebb része. A D-iR. a Sinn és frank Saale közt és a Vorder-R. az Ulster és Fulda közt emelkedik. Az egész hegység triasz-képződményekből áll; közepén csupa bazalt, fonolit és trachitkúp látható, miként a Cseherdőben, csakhogy a R.-ben a kúpok kevésbbé meredekek és a völgyek kevésbbé mélyek. Egész területe mintegy 3000 km2. V. ö. Ott, Führer durch das R.-Gebirge (Brückenau 1888); Karte der R. 1: 150 000 (Weimar 1886).
L. (növ.), l. Bálványfa, Ecetfa, Firnászfa, Fisettfa, Szömörce.
(lat.), a törökök és némely ortodox zsidók által használt szőrvesztőszer. Ugy készül, hogy 1 sr. arzéntriszulfidot (auripigment) és 8 sr. oltott meszet összedörzsölnek és annyi tojásfehérjét meg szappanlúgot kevernek hozzá, hogy péppé legyen. A törökök borotválkozás helyett szakállukat ugy távolítják el, hogy arcukat e péppel bekenik és megszáradás után lemossák.
(ejtsd: rájl), város az angol Waleshez tartozó Flint grófságban a Clwyd torkolatánál, (1891) 6491 lak., tengeri fürdővel.