Rickert

Henrik, német politikus, szül. Danzigban 1833. Jogot végzett és azután munkatársa, majd szerkesztője és tulajdonosa lett a szabadelvü Danziger Zeitungnak. 1870. a porosz képviselőházba választották, 1874. pedig a birodalmi gyülésbe. 1880-ig a nemzeti szabadelvü pártnak, 1880-84-ig a szecesszionistáknak, 1884 óta pedig a német szabadelvü pártnak tagja. Pénzügyi kérdésekben tekintély.

Ricochet-lövés

a. m. guruló lövés (l. o.).

Ricotti-Magnani

(ejtsd: rikotti manyáni) Cézár, olasz tábornok, szül. 1822 jun. 6. Katonai pályáját a szárd tüzérségnél kezdte, 1859. alezredes lett a táborkarban, 1861. pedig Nápoly főparancsnoka és tábornok. 1866. hadosztályt vezényelt, mely Brescello mellett az osztrákoktól vereséget szenvedett, majd katonai parancsnok volt Parmában; 1870-76-ig, továbbá 1884-87-ig hadügyminiszter volt, legújabban pedig 1896 márc. harmadízben vette át a hadügyi tárcát, de mert Rudini miniszterelnök a hadseregnek R. által tervezett reformját és létszámának alábbszállítását a hármas szövetségre való tekintetből nem helyeselte, R. ju. 10. beadta lemondását. A rekonstruált Rudini-kabinetben Pelloux lett utóda.

Ricse

kisközség Zemplén vármegye bodrogközi j.-ban, (1891) 1490 magyar lakossal.

Rictus lupinus

(lat.) a. m. farkastorok (l. o.).

Riddarvisa

l. Svéd nyelv és irodalom.

Rideau

(franc., ejtsd: ridó) a. m. függöny. Átvitt értelemben ama térszini tárgyak, amelyek a kilátást korlátozzák. Sőt csapatokat is neveznek R.-nak, ha azért állanak valahol, hogy valamit az ellenség szeme elől eltakarjanak.

Ridegüvegérc

(ásv.), l. Stephanit.

Ridendo dicere verum

(lat.) a. m. nevetve, tréfálkozva mondani meg az igazat. Idézet Horatius Szatiráiból I, 1, 24.

Ridicule

(franc., ejtsd: -kül) a. m. nevetséges; főnévileg, elrontva a réticule szóból, himzőkosár.


Kezdőlap

˙