Zsigmond, német történetiró, szül. Münchenben 1843 máj. 2. Tanulmányait u. o. végezte, 1865. egy történeti pályakérdést oldott meg s 1866. a német birodalmi levéltárban gyakornoki állást nyert. 1869. magántanár lett a történelem és oklevéltanból a müncheni egyetemen, 1870. mint önkéntes a francia háboruban vett részt; 1871. pedig kinevezték a Fürstenberg hercegi család levéltári igazgatójának Donau-Eschingenben. 1882. Münchenbe hivták levéltárosnak. A müncheni tudományos akadémiának levelező tagja. Művei: Das Herzogtum Bayern zur Zeit Heinrichs des Löwen und Ottos I. (München 1867); Der Kreuzzug Kaiser Friedrichs I. (1870); Die litterarischen Widersacher der Päpste zur Zeit Ludwigs des Bayers (Lipcse 1874); Geschichte Bayerns (Gotha 1878, s köv., mostanig 1-3 köt.), becses tudományos munka; Geschichte des fürstlichen Hauses Fürstenberg und seiner Ahnen (Tübinga 1883) és a Fürstenbergisches Urkundenbuch (u. o. 1876-79, 4köt.). Sok cikket irt az Allgem. Deutsche Biographie kötetei számára. A Vatikanische Urkunden zur Zeit Ludwig des Bayern c. kútfőgyüjtemény szerkesztője.
(Er-Rif), Marokkóban az Atlasz-hegyrendszerhez tartozó, a Földközi-tenger partja mentén végighúzódó hegység, amelyet a tulajdonképeni Atlasztól a Szebu és Muluja völgye választ el. A körülbelül 350 km. hosszu és 52 km. széles hegylánc É-i,Sierra Bullones nevü részében a Dsebl-Zatutban (911 m.), az Annában (2345 m.) ériel a legnagyobb magasságot. A hegységben számos a barlang; belseje meredek sziklái miatt nehezen hozzáférhető. A Rif-hegységben csaknem teljesen független berber törzsek laknak, akik régen hires kalózok voltak.
(ang., ejtsd: rájfl), vontcsövü fegyver; riflemen, ezzel ellátott lövészek.
l. Recollecti.
(Righa, Ria-Lin), Livonia orosz tartománynak és R. járásnak, orosz-ortodox püspöknek és evangélikus konzisztoriumnak székhelye a Düna mindkét partján, homokos és áradásoknak kitett vidéken, 15 km.-nyire a R.-i öböltől, vasút mellett, (1881) 169 329 (köztük 107 300 evangélikus, 24 000 orosz-ortodox, 10 095 r. kat., 8561 raszkolnik, 20 113 izraelita; nemzetiség szerint 66 775 német, 49 974 lett, 31 976 orosz és 3197 lengyel), 1893-ban 183 268 lak., jelentékeny iparral és kereskedéssel; 102 gyára közül 16 gőzfürész, 10 sör-, 8 gép-, 5 szivar-, 3 bőr-, 2 papir-, 1 vagon-, 1 cementgyár, 5 gőzmalom, néhány posztó-, selyem- és pamutszövő. A bevitel az 1886-92-iki átlagban évenként 20-22, 1893. pedig 26,38 millió rubel volt, amiből Németországra 17,6, Nagy-Britanniára 46, Belgiumra 13,1% estt; a kivitel 1886-92. átlagban évenként 49,73, 1893-ban 46,99 millió rubel, ebből Németországra esett 10,2, Nagy-Britanniára 44,3, Belgiumra 19,3, Franciaországra 16,3%. A legfontosabb beviteli czikkek: pamut, szén, koksz, mesterséges trágya, nyers kréta, hering és kávé. A gabonakivitel csökkent (azelőtt évenkéntátlag 16 millió, 1893. csak 9 millió pud volt); rajta kivül kivisznek lent, fát (11 millió rubel értékben), lenmagot, olajpogácsát és nagy mennyiségben tojást. 1893. R.-ba érkezett 1622 hajó és eltávozott 1652. R. a belvárosból és 3 külvárosból (a szentpétervári és moszkvai a jobb, és a mitaui a bal parton) áll; a Dünán egy hajó- és egy 745 m. hosszu vasúti híd vezet át. A belső város, amelyet 1858-ig még falak fogtak körül, egészen középkori jellegü; a külvárosok széles és egyenes utcákból állanak; amabban vannak a legérdekesebb emlékek. Az 1494-1515-ig épült gót kastély, amely egykoron a kardvitézek nagymesterének volt lakóhelye, most a kormányzó palotája; azelőtte elterülő téren 8 m. magas gránitoszlopon áll I. Sándor szobra Pacificatori Europae felirattal. A város DNy-i részében a régi városházzal szemben a fekete fejüek nevü szövetkezetnek 1201-ből való házában érdekes gyüjtemény van. Ugyancsak érdekes régiséggyüjtemények vannak az ugynevezett Kis- és Nagy-céh gót házaiban is. A templomok közül a kiválóbbak: a Szűz Máriáról elnevezett templom a XIII. sz.-ból, állítólag földünk legnagyobb orgonájával; a Szt.-Péter-templom. Van R.-nek azonkivül geologiai, archeologiai gyüjteménye, nyilvános könyvtára, szinháza, firenzei ízlésben épített börzéje, Herder emlékszobra. A jótékonysági intézetek és iskolák közül a jelentékenyebbek: a politechnikum 7 alosztállyal, 1894-ben 38 docenssel és 984 hallgatóval, a hajósiskola, nagyszerü árvaház, 2 kórház stb. Tudományos társulatai a balti történelmi és régészeti társulat, a természettudományi és az irodalmi társulat. A városnak van 2 nyilvános kertje; É-ra tőle elterül a császári kert; ettől DK-re a Schützengarten és a várostól egészen K-re a Wöhrmann-park, egy angol kert. R.-t 1201. Albert püspök alapította és későbben falakkal is körülvétette. 1255. érseki székhellyé lett; ugyancsak a XIII. sz.-ban belépett a hanza-szövetségbe és kereskedelme által jelentékenyen meggazdagodott. 1522. fölvette, Knopken szavait követve, a reformációt. 1547-ben lengyel uralom alá került. 1621 szeptember 15-én elfoglalta Gusztáv Adolf. XI. Károly 1660-ban Livonia fővárosává tette. 1656. ostromolták az oroszok, 1700. a szászokkal egyesült lengyelek, akiket a következő évben XII. Károly nagy veszteséggel elűzött. 1710 jul. 4. kemény ostrom után az oroszok birtokába esett. 1812. a franciák ostromolták és részben összelődözték. Jelenleg csak a Dünamünde erősség védi. R.-tólHerzonig (l. o.) vezető csatorna építését tervezi az orosz kormány 500 millió frank költségelőirányzattal.
7536 km2-nyi területet elfoglaló öble a Balti-tengernek Kurland, Livonia és Esztonia közt. Bejáratát az Ösel és Mohu szigetek őrzik. Partjai alacsonyak. Belsejében vannak a Runö (11 km2) és a Kuhnö (20 km2) szigetek; ez utóbbi a Pernaui-öböl előtt. A fő folyók, amelyek belé torkolnak: a Düna, a Kurlandi és a Livoniai Aa, a Salis és a Pernau. Legnagyobb mélysége 55 m. Csak szigoru télen fagy be.
Konstantin, új-görög szabadságdalnok és vértanu, szül. Velesztinoszban (a régi Phera, Tesszáliában) 1754., kivégezték Belgrádban 1798. Az oláhországi hoszpodár szolgálatában Bukarestben nagy nyelvismeretre tevén szert, sokat foglalkozott költészettel, zenével és főképen földrajzi tudományokkal. A francia forradalom hatása alatt egyesületet alakított, melynek célja volt, Görögországot a porta uralma alól felszabadítani. 1790. Bécsbe ment, honnan az egyesület főbb tagjaival titkos levelezéstfolytatott s görög harci dalok és versek által igyekezett népénekszunnyadozó szabadságérzetét felkölteni. Ugyancsak itt készítette el Görögország nagy térképét régi és új helynevekkel. Hogy Bonaparte tábornokot tervének megnyerje, 1797. Velencébe utazott, de midőn onnan visszatért, a bécsi kormány Triestben elfogatta s kiszolgáltatta a török kormánynak, mely őt főbe lövette. Költeményei összegyüjtve 1814-ben Jassyban jelentek meg. Valószinüleg ő a szerzője az u. n. görög marseillaisenek is. Életrajzát Perrhevosz Kristóf irta meg (Athén 1860). V. ö. Edmonds, R. Pheraios (London 1891).
(ejtsd: rigó) Hyacinthe, francia festő, szül. Perpignanban 1659 jul. 20., megh. Párisban 1743 dec. 27., eleinte különböző délfrancia festőknél tanult, azután a párisi művészeti akadémiára került, különösen Van Dyck képmásait tanulmányozta és De Troyhoz meg Largillierehez csatlakozott. 1700. a párisi akadémia tagja,1710. tanára, 1733. pedig rektora lett. Néhány vallásos tárgyu történeti képe közül a Szt. Endre (1700) és a Krisztus bemutatása a templomban a párisi Louvreban van. Annál nagyobb képmásainak száma, melyek révén nemcsak korának,hanem az utókornak is egyik legünnepeltebb festője. Senki sem adta vissza jellemzőbb, festőibb módon XIV. Lajos korának barok pompáját. Fejedelmeket, főrangu személyeket ábrázoló képei közül különösen hiresek XIV. Lajos és V. Fülöp spanyol király képmásai a Louvreban, III. Ágost szász királyé a drezdai képtárban. Képviselv van a szentpétervári, madridi, berlini, müncheni, bécsi stb. képtárakban is. Képmásai után Edelinck, a Drevet-k, Wille, Audran és mások készítettek metszeteket. V. ö. Regnet, a Dohme-féle Kunst und Künstlerben.
(franc., ejtsd: rigodón), divatból kiment francia tánc-zene, mely a Provenceból származott s melyet hol énekelve, hol meg hangszeres kisérettel lejtettek. Jellege vidám és enyelgős volt, 4/4-es taktusban tartva egy vagy két negyed felütéssel. A régibb olasz és francia operákban a R. mint karzene nagy szerepet játszott a ballettekben s a franciák még arioso-formában is használták.
csillag, l. Orion.