(ejtsd: rigini) Vince, olasz zeneszerző, szül. Bolognában 1756 jan. 22., megh. u. o. 1812 aug. 19. Martini atyától tanult, énekesből lett karnagy 1780. Bécsben, majd Mainzban s 1793. Berlinben, hol II. Frigyes Vilmos 4000 tallér fizetést rendelt neki. Mintegy 20 dalműve volt népszerü: Tigrane, Gerusalemme liberata stb.
(ang., ejtsd: rájt) a. m. jog; R. of petition l. Habeas corpus és Kérelmezési jog.
(ang., ejtsd: rájt bajsz), titkos ir társulat, mely az irországi gazdasági viszonyok gyökeres reformjára, politikai tekintetben pedig Irországnak Angliától való elszakítására törekedett. Rokon a Whiteboys és United Irishmen társulatokkal. L. Irország (IX. köt., 698. old.).
(ang., ejtsd: rájt af sztoppeds), az eladónak az a joga, melynél fogva az időközben csődbe jutott vevőnek elküldött, de ez által még teljesen ki nem fizetett árukat visszakövetelheti, amennyiben ezek már a csődnyitás előtt rendeltetési helyére nem értek és a közadósnak v. helyette egy harmadiknak birtokába nem jutottak (csődtörvény 44. §). A franciák ezt a jogot droit de suite v. droit de revendicationnak nevezik.
14 km. hosszu, 6-7 km. széles hegytömeg a Glarni-Alpokban, Svájc és Luzern svájci kantonok határán, a Vierwaldstätti-, Zugi- és Lowerzi-tavak közt. A szabálytalan négyszögalaku Rigi a Vierwaldstätti-tó küssnachti ágától DK-re a Moutáig nyulik; Ny-i részében a Kulm (1800 m.), a Dossen (1681 m.), a Rotstock (1663 m.), a Scheideck (1648 m.) stb. a legmagasabb csúcsok; K-i, mészkőből álló részében pedig a Hochfluh (1702 m.) és a Vitznauerstock (1454 m.). Az Alpok szélén 3 tó közti lapályon emelkedő hegyről van egész Svájcban egyike a legszebb kilátásoknak. A csúcsrólbelátható kör leghosszabb átmérője (a Dôletól a Jurában a Biberach melletti Bussenig) 320 km. hosszu. É. felőlGoldauból és Lowerzből D. felől Gersauból és Wäggisből, Ny. felől Greppenből és Küssnachtból jó utakon lóháton v. gyalog 3-4 óra alatt föl lehet rá jutni. A forgalom legnagyobb részét azonban az 1868-75-ig épített Rigi-vasutak közvetítik. mig 1815. mág egy kis menedékház elég volt a turisták befogadására, jelenleg 70-100 000 fordul meg rajta évenként. A Kulmon palotaszerü szállodák állanak; 2 km.-rellejebb van a Rigi-Staffeln álló, amelynél a Rigire felvezető összes utak találkoznak, ettől D-re pedig a Rigi-Kaltban klimatikus gyógyhely és nem messze ettől a känzeli (1470 m.), amelyről a Vierwaldstätti-tóra a legszebb kilátás nylik. A K. felé elhúzódó nyergenállanak Rigi-First (1462 m.) és Rigi-Scheideck nevü szállodák, amely utóbbinál vastartalmu ásványvizforrás is van. Az arth-kulmi vasúton szép és kies völgyben látható Rigi-Klösterli (1315 m.) búcsujáró kápolnával és nehány vendéglővel. A Rigi D-i lábánál 1895. szanatoriumot rendeztek be mellbetegek számára. V. ö. Rütimeyer, Der Rigi. Berg, Thal und See (Basel 1877); Türler, Der Rigi (Luzern 1893).
(lat.) a. m. merev, szigoru, rideg.
madár, l. Rigófélék.
(Turdiidae), az éneklő verébalkatuak rendjébe tartozó árcsőrüek egyik családja. Erősebb testalkatu madarak, nagy fejjel. Csőrük egyenes, oldalt összenyomott. Szárnyaik középhosszuságu, hegyes, 10 elsőrendü evezőtollal, amelyek közül az első a legrövidebb. Csüdjük hosszu és csizmás. Többnyire erdős, bokros helyeken élnek, barátságosak, kitünő éneklők. Egyesek már kora tavasszal kezdik el éneküket és még nyáron is dalolnak. Rovarokkal, férgekkel és kisebb csigákkal táplálkoznak. Az egész földön el vannak terjedve, mintegy 400 fajuk, közülök hazánkból 9 nembe tartozó 21 faj ismeretes. A rigókhoz sorolják tágabb értelemben még: a vizi rigó (Cinclus), csalogányok (Ruticilla), fülemüle (Luscinia), Kékbegy (Erythacus), kőrigó (Monticola), hantmadár (Saxicola), fekete rigó (Merula), barnabegy (l. Pratenicola) stb. éneklőket, mint amelyeknek szárnya középhosszuságu és hegyes, csüdjük csizmás és csőrük árformáju.
(a franc. rigole szótól) a. m. talajforgatás (l. o.).
(Kosszovo Polje). 52 km. hosszu és 22 km. széles síkság Törökország Kosszovo vilajetében. Vizgyüjtője a Morava (l. o.) vizterületéhez a Szitnica. A síkság déli részén van a Sarhegy, melyen át szoros vezet Kacsaniktól Makedoniába. R. vidéke,mint fontos utak csomópontja, gyakran volt nevezetes csaták szinhelye. Ezek közül említendő az első R.-i csata (1389 junius 27-én) Lázár szerb deszpota és Murad török szultán között. Lázárt Tvartkó boszniai bán és Garay macsói bántámogatta segédcsapatokkal. Az ütközetben mind a szultán, mind pedig Lázár is elesett (l. Kosszovó-ünnep). A második R.-i csata 1448 okt. 17-19. történt. Hunyadi János 1448 aug. végén átkelt a Dunán, egyesült Dán oláh vajda 8000 főnyi seregével és végig pusztított Brankovics szerb deszpota országán. Mikor megtudta, hogy Murad szultán 150 000 emberrel R. felé vonul, ő is arra vette útját 24 000-nyi hadával. A szultán eleinte békét és 100 000 arany hadi költséget ajánlott, amit azonban Hunyadi nem fogadott el. Okt. 18. kezdődött a véres csata. Eleinte megszalasztatott a török lovasságnak mindkét szárnya, de a janicsárok erősen helyt állottak. Éjjel Hunyadi sikertelen támadást intézett a török tábor ellen. Másnap a török lovasság a magyarokat hátba fogta, továbbá Hunyadi vezére Székely János nagyon előre nyomulván levágatott, Vlád oláh vajda pedig csapatával átpártolt a törökhöz. A magyar táborba menekültek mind levágattak. A magyar seregből 9000 katona esettel, továbbá 6000 oláh és 2000 idegen zsoldos, a török vesztesége 30-34 000-re rúgott. Hunyadi a cstából megmenekült, de futás közben Brankovics kezébe került (l. o.).